Nemrégiben láthatóak voltak a neten cápák, amik megutálták az ember tudományos kíváncsiságát, és megrágták az őket figyelő, életformájára kémkedő, drónra hasonlító kamerát. Hiába készítették vasból, a cápák étvágya legendás. Egyszerűen ezek a cápák megbízhatatlan állatok, abszolút úgy viselkednek, ahogyan az ösztöneik parancsolják nekik. Nem véletlen, hogy az Izrael is leállt a hadseregben szolgáló cápa kommandó alkalmazásától, miután megszökött a kantinból néhány, és megette a hadsereg pár katonáját. A búvárok kiképzése drága, ennek ellenére képtelenek voltak a cápák felfogni, hogy csak az az ember az ellenség, aki turbánt hord.
A gondolat, hogy az állatok is részt vehetnének a csak az emberre jellemző háborúkban, nagyon régi. Természetesen a ló ebben az esetben a háborús állatok királya, de a vezérkarba tartozik az elefánt, a teve és a kutya is. Ezek közül is igazán bátrak voltak azok az orosz idomítású farkaskutyák, amelyek a hátukra szerelt bombával befutva a tank alá, felrobbantották magukat, például Sztálingrádnál.
A libanoni kutyamészárlás
Libanonban külön izraeli kommandó vadászta a kutyákat, mert az arabok megfigyelő őrségbe szívesen alkalmaztak húsz, harminc ebet, amelyeknek a dolga az ugatás volt. Mélységi felderítők kivételesen utálják négy lábú barátainkat emiatt, van feljegyzés arról, hogy pszichiátriára került az a mesterlövész, aki átlagban napi száz kutyával végzett, amikor Libanonban pusztították a civil lakosságot.
A galambposta akkor is működött, ha a partizánok felrobbantották a vasútvonalakat, vagyis értem én, hogy egy köves agyú veterán fejében megszületett a cápák besorozása, de minden hülyeségnek van határa, és annak őrzője pont a cápa. Mindegy, hogy fehér, vagy tigris csíkos, esetleg tömpe orrú, a cápa nem fraternizál az ellenséggel.
Ki mondta, hogy Geszti Péter médiacápa?!
A delfin teljesen más eset. A delfin az egyedfejlődés során képes volt visszatérni a tengerbe, vagyis a szárazföldön hagyott alacsonyabb intelligenciájú ember felé folytonosan részvétet érez. Számtalan esetről tudunk, amikor hajótöröttet segítettek partra, és mind a mai napig a tudomány hitetlenkedve hallgat arról, hogy a köztük lévő kommunikációban nincs félreértés, mert az totális. A delfin háborús alkalmazásáról jobban hallgatnak a CIA-nél, mint Kennedy haláláról. Én csak abban bízom, hogy irodai munkát végeztetnek velük, mondjuk, az irányítást. És félek attól, hogy valamelyik hazafias hős bombát rak a hátukra, aminek digitális kijelzője van.
A köztévé és a kacsacsőrű emlős
Az oroszok a Barbarossa hadműveletben hatszázezer lovat vittek magukkal, amiket a hideg télben jórészben megettek. A lovakkal szemben nyugodtan lehet bűntudatunk, történelmünk során sokszor elárultuk őket, holott az utolsó nemzetközi sikerünket, a huszár attackot is nekik köszönhetjük. Overdose, vagy Kincsem ismertebb a világ előtt, mint Dudzsák Balázs, vagy Simon Krisztián.
A lovakról jut eszembe, azért, mert valaki világbajnok, szinten lovagol, attól még lehet a marxi értelemben móhó és kapzsi kapitalista, rejtőzködő oligarcha, és ennek felismeréséhez nem kell az ABC-ét fordítva írni, hogy megbélyegezzem őt.
A cápa is olyan, mint a médiacápa, mindenbe beleharap, és örül, ha áldozata vérzik. Szereti vért. A híradóban vezető anyagok lettek a tömegszerencsétlenségek, amelyekben hullik a reszli, valamint a testrészek. A halál a headline-ban megelőzi a négyes ikreket. Persze, van kivétel, a cápának nem mondható MTVA-ban, ahol Bajor Imre nem volt nekik elég nagy hal. Na, ja, ők is inkább hasonlítanak egy kacsacsőrű emlősre, mint közszolgálati televízióra.
Tartsd életben a helyi nyilvánosságot!
A független és szabad újságírás ezután is fontos marad! Sok dolgunk lesz a múlt feltárásával, a mindenkori hatalom ellenőrzésével és azzal, hogy továbbra is egy olyan országért dolgozzunk, ahol valódi jogait vannak és ahol a tetteknek következménye van.
A Nyugat.hu-t többféle módon támogathatod. Tedd meg!
