A koronavírus-járvány sok embert késztetett arra, hogy új dolgokba vágjon bele, így történt ez a Vas Megyei Szakképzési Centrum Gépipari és Informatikai Technikum matektanárával is, aki úgy döntött,
megreformálja az online oktatást.
A szombathelyi gépipari egyik tanára megreformálja az online oktatást
2020.
April
24.
07:59
Molnár Zoltán 2020 tavaszán elindított egy saját weboldalt és egy YouTube-csatornát is, hogy könnyebbé tegye a diákok életét a hirtelen jött távoktatás keszekuszaságában, mindezzel pedig óriási sikert aratott.
Sikere azóta is töretlen, amit mi sem bizonyít jobban, minthogy rengetegen voltak kíváncsiak legutóbbi, „Sapere aude!” – A felvilágosodás és a francia matematika címmel tartott előadására, amit a gépipariban tartott.
Az előadás a XVIII. század legjelentősebb, legismertebb matematikusainak életéről, eredményeiről szólt, az előadóteremben nagyjából 150-en gyűltek össze, köztük volt és jelenlegi gépiparis diákkokkal, tanárokkal.
A hagyományos és dogmatikus gondolkodás helyett a kutatás, az elemzés vált a világ megismerésének eszközévé, így a bevezetőben hallhattuk, hogy a felvilágosodás kora komoly fejlődést hozott a természettudományoknak, így a matematikának is. Az újabb filozófiai irányzatok, mint például Bacon empirizmusa vagy Descartes racionalizmusa, vagy a fizikai, például fénytani és csillagászati eredmények elősegítették mindezt.
A XVIII. században a filozófusok, az írók és a tudósok az emberi értelmet tartották a fejlődés kulcsának. Nem véletlenül nevezik ezt a századot a fény és az ész századának. Bár a felvilágosodás igazából Angliából indult, kiteljesedni mégis a XVIII. századi Franciaországban tudott igazán.
Molnár tanár úr mesélt a francia Enciklopédia összeállításáról és a tudományos élet alakulásáról, így egyetemekről, tudós társaságokról és szakmai folyóiratokról is. Röviden összefoglalta azt is, hogy a felvilágosodás kora francia matematikusainak tevékenysége előtt milyen eredmények születtek az algebrában, az analízisben, a geometriában és a valószínűségszámításban.
Majd a négy terület három-három kiváló francia matematikusának pályáját mutatta be röviden. A matematikai képletek, tételek és ábrák mellett egyéb érdekességekről is hallhattunk: Miért használt Sophie Germain álnevet? Ki nevezte Joseph-Louis Lagrange-ot a matematika Kheopsz-piramisának? Milyen politikai tisztségeket töltött be Gaspard Monge? Mikor mondta Georges-Louis Leclerc de Buffon azt, hogy a stílus maga az ember? És kiknek a neve olvasható az Eiffel-tornyon?
A felvilágosodás korában az ész, az értelem, a világ megismerése és megértése, a logikus és kritikus gondolkodás került a középpontba. És később is ezt tartották szem előtt a francia matematikusok.
Az előadás végén a tanár úr Mitch Cullin Mr. Holmes című regényéből idézett Sherlock Holmestól, az egyik legismertebb logikusan és kritikusan gondolkodótól:
„Nem az ódon tanítások dogmáin át jutsz el a legmélyebb megértéshez, hanem a tudomány állandó fejlődése révén, és az ablakodon túli természeti környezet tüzetes megfigyelése útján.
Ahhoz, hogy igazán megértsd önmagad, tehát igazából megértsd a világot is, nem kell messzebbre nézned a környező természet bőségénél – a virágos rétnél, a vadregényes erdőnél. Ha nem ez lesz az emberiség legfőbb célja, nem számíthatunk a valóságos felvilágosodás eljövetelére.”
Előadását a felvilágosodás jelmondatával zárta Molnár Zoltán: „Merjetek gondolkodni! Merjetek bölcsek lenni!”
Az előadásról videó is készült, amely az mzmatek.com-on és a YouTube-on is elérhető.
