Néhány nappal ezelőtt ismét autóba ültünk fotós kollégámmal, hogy egy újabb Vas megyei települést fedezzünk fel. Ezúttal a furcsa nevű Rátótra esett a választásunk.
Melyikre? - kérdezte egyik újságírónk, merthogy az országban több hasonló nevű település is létezik: a leghíresebb talán Gyulafirátót, amiről cirka harminc éve a Sub Bass Monster készített feledhetetlen slágert.
Ám azok a települések, amikre a kolléga gondolt, valamilyen jelzőt is viselnek a Rátót előtt, vagy mögött - kivéve ezt a nagyjából 240 fős vasi kistelepülést.
Megérkezésünkkor már-már kellemetlenül nagy a forróság, vadásszuk az árnyékos helyeket. Ezért nem is csodálkoztunk azon, hogy egy lelket sem láttunk se az utcán, se a házak udvarában. A település egyébként elsőre nagynak tűnt, egészen addig, amíg rá nem jöttünk, hogy alig fél óra alatt szinte az egész falut bejártuk.
A séta közben akarva-akaratlanul, de megtaláltuk a település összes nevezetességét. Elsőként a Széll Kálmán által építtetett kastélyt, amelyet körbe is jártunk. Azért csak körbe, mert bemenni nem tudtunk, hiszen épp felújítják - ottjártunkkor a kerítésen dolgoztak a munkások.
Épp szól a rádió, de lehet hallani, miről beszélnek a munkások. Egyikük például hangosan azt mondta, ez a terület is a NER-kezében van.
Kié most?
A kastély 1991-ig állami tulajdonban volt, eztán került a helyi önkormányzat tulajdonába. 2003-ban megvásárolta egy magáncég, melynek tulajdonosai szentgotthárdi üzletemberek voltak. 2018 óta a budapesti székhelyű Perneszy Ingatlanhasznosító-kezelő Zrt. a műemlékké nyilvánított épület tulajdonosa. A társaság elsősorban építőipari tevékenységet végez, de foglalkozik ingatlanhasznosítással is. A cégnek két tulajdonosa van, Haramura Gábor Zsolt és Haramura Gábor.
A cég az Opten céginformációs adatbázis szerint az elmúlt években több közbeszerzést is nyert, ezek nem Vas megyéhez kötődőek.
A beszélgetés csak azután maradt félbe, hogy a kerítés mögül hirtelen felbukkant az egyik dolgozó - fotók kollégám legnagyobb meglepetésére.
A rátóti Széll-kastély
1865-ben vásárolt Rátóton birtokot Széll József, melyen egy földszintes udvarház állt. Ezt fia, (az 1875 és 1878 között pénzügyminiszter, majd 1899-től négy évig miniszterelnök) Széll Kálmán 1890-ben Hauszmann Alajos tervei alapján reprezentatív, 18 szobás kastéllyá építtette át, s ezután elegáns nyári rezidenciaként 
A rátóti Széll-kastély egykor 2017. February 05. 19:55 működött.
Az 1898-as kiadású Vas vármegye monográfiában így írnak a kastélyról:
Itt van Széll Kálmánnak, a kitűnő államférfiunak, Magyarország volt pénzügyminiszterének szép és nemes izléssel berendezett, kényelmes ujabbkoru kastélya és parkja. Ugy a nagyszabásu kastély, mint a remek, párját ritkitó növényzetü park a vármegye legszebbjei közé tartozik s nevezetessé teszik Rátótot, mely az illusztris államférfiunak kedvencz nyaralója. A parktól, az ellenkező oldalon, széles út választja el a majorságokat és gazdasági épületeket, ahol Széll Kálmán mintagazdasága és világhírü állattenyésztése van, mely immár az egész világ gazdaközönségének mintául szolgálhat és mint a német gazdák 1897. évi magyarországi tanulmányútja alkalmából, Rátóton időzve, egy német gazda megjegyezte: az állattenyésztés tudományának a végletekig vitt, raffinált tökélye.
Az épület jól átvészelte a II. világháborút, de ezután az ország többi kastélyához hasonló sorsra jutott. Hatalmas könyvtárát, levelezési anyagait, berendezését nagyrészt széthordták. Előbb gépállomás, majd kultúrház, később iskola működött benne.
"Én már annak is örülök, hogy rendbe van tartva" - ezt már a település polgármestere, Fülöp Tamás mondta, aki bár nem kívánta megnevezni, hogy ki a tulajdonos, de ő is arra utalt, hogy egy gazdag, nem vasi kötődésű üzletember a birtok jelenlegi tulajdonosa.
A polgármester - aki egyben a falugondnok is - a polgármesteri hivatalban fogadott minket. Előbb elnézést kért a megjelenéséért, ugyanis beszélgetésünk előtt éppen az orvosi rendelőt festette kollégáival. Rátóton egyébként az ilyen jellegű akciók nem ritkák - legalábbis a településvezető szerint, aki azt mondta, többször is önerőből, a helyiek végeznek felújításokat a faluban.
Arról is beszélt, lenne mit felújítani a településen - például ilyen a járda is, amire bár pályáztak, nem nyertek. Hozzátette, volt, hogy V. Németh Zsolt országgyűlési képviselőtől kértek segítséget, de a polgármester várja a körzet másik képviselőjét, Horváth Nándor Zsoltot is - bár vele eddig még nem találkozott.
Fülöp szerint a legjobb dolog a településben az összetartás. Mint mondta, bár a faluban mindössze 230-240 ember él, de a közösség jóval aktívabb, legyen szó munkáról vagy közösségi eseményeken való részvételről.
Miközben beszélgetünk, beborul az ég, és a levegő is lehűlt. Ezért a polgármester felajánlotta, hogy elvisz minket a játszótér-sportpályához, valamint az aradi emlékparkhoz.
Előbbi helyszínen megtudtuk,
a falunak semmi köze nincs a Rátóti csikótojás című népmeséhez,
bár Fülöp Tamás szerint is ezt gyakran kérdezik tőlük. Ezert is volt korábban itt egy olyan játszótér, ami a mese köré épült, ám ezt már évekkel ezelőtt elbontották, mert rossz állapotú volt.
A gyors terepszemle után értünk el az aradi-parkba, ahová Deák Ferenc még a 19. század végén ültetett 13 fát a vértanúk emlékére. Mint azt megtudtuk, néhány még ezek körül áll, de sok fa már annyira veszélyes volt, hogy ki kellett vágni őket - nyugalom, ezek helyére újakat ültettek.
Miközben nézelődünk és beszélgetünk, arra lettünk figyelmesek, hogy a szél feltámadt, az eső pedig csepereg, ezért ismét kisbuszba ültünk.
A polgármestert arra kértük, a helyi kocsmánál tegyen ki minket. Az út nem tartott sokáig, ám mire megérkeztünk a település egyik nevezetességéhez, a Fradi "Zöld sas" büféhez, már úgy ömlött az eső, mintha dézsából öntenék. Éppen ezért már vártuk, hogy betérhessünk, de sajnos zárt kapuk fogadtak minket - a hely ugyanis pechünkre aznap később nyitott. Szerencsére a kocsma előtt volt egy fedett tér, végül ott találtunk menedéket.
Sokáig egyedül ültünk a fotós kollégával, aztán váratlanul megjelent egy idősebb úr, aki a szomszéd faluból érkezett, és bár azt gondolta, a vihar nem kapja el, tévedett. Mint mondja, szinte naponta jár ide, általában biciklivel. Amikor azt kérdezem, szerinte mi a legjobb ebben a faluban, azt mondja, a közösség és az összetartás. Szerinte az ő falujában ez nincs így, sok lakót már nem is ismer, mert nem járnak közösségbe.
Ugyanakkor hozzátette, ez nem egyedi, manapság mindenfelé egyre inkább bezárkóznak az emberek. Példaként hozza fel, hogy az ő fiatalságuk idején annyira aktívak és segítőkészek voltak az emberek, hogy ha kellett, akár a házépítésben is segítettek. De ez mára teljesen eltűnt.
Közben érkezik még egy férfiember, de amint látta, hogy a kocsma zárva van, tovább is ment. Mi is így tettünk, miután a jég elállt, és már az eső is csak csepergett.
Aztán kiderült, hogy ez csak átmeneti volt, ahogy autóba ültünk, az eső ismét zuhogni kezdett - és zuhogott is, amíg meg nem érkeztünk Szombathelyre.
Vagyis: elmosta az eső a rátóti kiruccanásunkat.
A cégadatokat az OPTEN Kft. szolgáltatta.
