A Fidesz húsvétkor indította el 
A Fidesz hivatalosan is beindítja a baloldalt oltásellenesnek kikiáltó kampányát 2021. April 03. 10:24 online kampányát, amiben a baloldalt oltásellenesnek nevezik, és a baloldaliakat vádolják azzal, hogy miattuk magas a járvány halálozási aránya Magyarországon. Az ellenzéki pártok vezetői közös videóban reagáltak 
Közös videóban kérik az ellenzéki pártok vezetői, hogy mindenki oltassa be magát 2021. April 05. 15:30 , amiben mindenkit arra kérnek, hogy jelentkezzen oltásra.
Mi pedig megmutattuk 
A kormányoldal és sajtójuk húsvétja nagyrészt az „oltásellenes baloldal” elleni kampány jegyében telt 2021. April 06. 12:20 , hogyan is telt a kormánypárt és sajtójának húsvétja a kampány jegyében.
A kormánypártiak fele nem akarja beoltatni magát
A Publicus Intézet a Népszava megbízásából március 22-25 között 1001 fő megkérdezésével készített országos reprezentatív közvélemény-kutatásban vizsgálta az emberek véleményét a különböző koronavírus elleni védekezéssel kapcsolatban. A kutatás még a Fidesz kampánya előtt készült, így az nem befolyásolta az eredményt.
De így is érdekes, hogy míg az ellenzéki szavazók 59 százaléka beoltatná magát, a Fidesz szavazói körélben ez az arány csak 50 százalék.
A kutatás részletei
A megkérdezettek többsége (55 százalék) beoltatná magát koronavírus ellen, ha választhatna az oltóanyagok közül. Így nyilatkozott tízből hat ellenzéki (59 százalék) és szintén közel tízből hat bizonytalan szavazó is (55 százalék).
A Fidesz-szavazóknál alacsonyabb az oltási hajlandóság: közülük csak minden második (51 százalék) mondta azt, hogy beoltatná magát. A legnagyobb oltási hajlandóság az MSZP (84 százalék) és a Momentum (75 százalék) szavazóinál figyelhető meg.
A Publicus múlt hónapban végzett felmérésében a válaszadók közel kétharmada (64 százalék) mondta azt, beoltatná magát koronavírus ellen, ha választhatna az oltóanyagok közül. A mostani csökkenés annak köszönthető, hogy közben sokakat (kb a lakosság 20 százalékát) már beoltották legalább egyszer.
Ha a már beoltottakat és azokat, akik még oltakoznának együtt vizsgálják, akkor az látható, hogy kb. 10 százalékponttal tovább nőtt az oltási hajlandóság.
A megkérdezettek majd’ kétharmada (61 százalék) szerint az ellenzéki pártok összességében nem oltásellenesek, és így gondolkodik a kormánypárti szavazók közel harmada is (30 százalék).
Az ellenzéki szavazók közül szinte mindenki így látja (93 százalék), míg a a bizonytalanok körében is egyértelmű többségben van ez az álláspont (54 százalék, 22 ellenében).
A megkérdezettek háromnegyede (76 százalék) – azok közül, akik beoltatnák magukat – elfogadná a Pfizer vakcináját. Tízből közel hat (56 százalék) válaszadó inkább a Moderna készítményével oltatná be magát .
Minden második megkérdezett elfogadná a kínai Sinopharm, illetve ugyanilyen arányban az orosz Szputnyik-V vakcináját (49-49 százalék). Az AstraZeneca és a frissen engedélyezett amerikai-európai Johnson&Johnson – Janssen vakcína támogatottsága jelenleg alacsonyabb az előbbieknél (45 és 44 százalék).
Tízből három válaszadó beoltatná magát a frissen engedélyezett kínai CanSino (Convidecia), illetve a szintén frissen engedélyezett indiai Covishield (ez gyakorlatilag ugyanaz, mint az Astrazeneca - a szerk) vakcinával.
Azok közül, akiket beoltottak, tízből négy (42 százalék) válaszadó Pfizer oltóanyagot kapott. Tízből három (32 százalék) megkérdezettet a kínai Sinopharm vakcínájával oltották be.
Minden hetedik (14 százalék) válaszadó az AstraZeneca vakcínáját kapta. Minden tizedik (8 százalék) megkérdezettet az orosz Szputnyik V készítménnyel oltották be. A válaszadók három százaléka Moderna vakcinát kapott.
A megkérdezettek többsége (53 százalék) háziorvosnál kapta meg az oltását. A válaszadók 44 százaléka mondta azt, hogy oltóponton jutott hozzá a vakcinához.
Azok közül, akik még nem kaptak oltást, és nincs is időpontjuk, tízből hatan (60 százalék) mondták azt, hogy tervezik magukat beoltani.
A megkérdezettek negyede (25 százalék) azért nem kapta még meg az oltást, mert még nem regisztrált. Szintén a válaszadók negyede (23 százalék) azért járhatott így, mert késve regisztrált. Ehhez hasonló arányban (26 százalék) mondták azt a megkérdezettek, hogy azért nem kaptak oltást, mert nem tartozik sem életkora, sem betegsége, sem foglalkoztatása alapján veszélyeztetett korcsoporthoz.
Közel minden hetedik (15 százalék) válaszadó mondta azt, hogy bár a veszélyeztetett csoporthoz tartozik, mégsem értesítették. A megkérdezettek 3 százaléka nyilatkozott úgy, hogy azért nem kapott oltást, mert nem fogadta el a felajánlott vakcinát.
Külön kiemelendő, hogy a nyugdíjasok negyede (25 százalék) mondta azt, hogy bár a veszélyeztetett csoporthoz tartoznak, regisztráltak, ámde mégsem értesítették.
Azok közül, akik nem szeretnék beoltatni magukat, minden második (49 százalék) megkérdezett mondta azt, hogy azért döntött így, mert bár általában bízik a védőoltásokban, de ezekben a vakcinákban nem.
Minden hatodik (16 százalék) válaszadó nem tartja olyan súlyosnak a helyzetet, hogy beoltassa magát. Minden tizedik (9 százalék) megkérdezett úgy látja, hogy nélküle is meglesz a nyájimmunitás. A válaszadók 8 százaléka mondta azt, hogy általában nem bízik a védőoltásokban, s oltásellenes állásponton van.
Módszertan
A kérdőíves vizsgálatot 2021 március 22-25 között a Publicus Intézet készítette hazánk felnőtt népességét reprezentáló 1001 fő telefonos megkérdezésével, a Publicus Omnibusz részeként. A mintavételből eredő torzulások a KSH Népszámlálás 2016 adatain alapuló súlyozással korrigáltak. A felmérésbe bevont személyek nem, életkor, iskolai végzettség, régió és településtípus szerinti összetétele megbízhatóan reprezentálja a hazai lakosság hasonló ismérvek szerinti összetételét.
Az adott mintanagyság mellett a vizsgálatból nyert adatokról 95 százalékos biztonsággal állítható, hogy legfeljebb +/-3,1 százalékponttal térnek el attól, amit az összes 18 éves vagy idősebb magyar lakos megkérdezésével kaptunk volna. Ez a mintahiba azonban nagyobb akkor, ha egy megoszlást nem a kérdezettek összességére, hanem annak kisebb alcsoportjára adunk meg.
