Amikor először hallottunk arról, hogy Michael Jackson ex-menedzsere egy sitkei vadászházban vacsorázik "inkognitóban", akkor tréfára gondoltunk. Aztán kiderült, hogy nincs szó átverésről, de igazából inkognitóról sem. Viszonylag kevesen vannak Magyarországon, akik az utcán megismernék Dieter Wiesnert, Michael Jackson egyik legközelebbi bizalmasát.
Amikor bekopogtunk a vadászházba éppen barátaival és magyar ismerőseivel vacsorázott és nem próbálta elhajtani minket. Sőt, örömmel válaszolt néhány kérdésünkre, igaz, nem mindegyikre. A Dieter Wiesnerrel készült bő interjút hamarosan közöljük.
A menedzser sitkei látogatásáról annyit megtudtunk, hogy a vasi településen élő repülő sportolóval, Helmut Sternnel tárgyalt, többek között egy nemzetközi repülő- és rendezvény projektről, amelynek célja gróf Almásy László Ede (vagy ahogy talán többen ismerik: az angol beteg) nevének öregbítése. Almásy grófról részletesen keretes írásunkban olvashatnak.
A találkozón ott volt Gaál Tibor, a Sitkei Rockfesztivál egyik szervezője is és ha már így alakult, akkor a koncert is szóba került. Nem kizárt, hogy Wiesner valamilyen szinten belefolyik majd a jubileumi, 25 éves rockfesztiválba is.
A késő estébe nyúló sitkei beszélgetés végén elkísértük a menedzsert a sárvári ötcsillagos hotelbe is, ahol újabb egy órát töltöttünk a menedzserrel, Michael Jackson emlékét felidézve. Mint kiderült, Wiesner mindig magával viszi a híres Neverland kulcsát és belepillanthattunk pendrive-jába is, ahol több száz fotó pihen Jacksonról. Láthattuk a sztárt a színfalak mögött, pihenés, utazás és játék közben, barátai társaságában és természetesen Wiesner oldalán is. A fotók többsége még soha nem jelent meg a sajtóban.
A Dieter Wiesnerrel készült interjúnkat hamarosan közöljük.
Almásy E. László (1885 – 1951)
Az osztrák-magyar repülő- és autó úttörő, kalandor, és Szahara kutató Gróf Almásy nemcsak, mint „Az angol beteg“ filmhőse érdekes. Az első világháborúban mint kiemelkedő vadászpilóta, a második világháborúban, mint Rommel tanácsadója tevékenykedett és magyar arisztokratából a sivatag utáni érdeklődése sivatag-kutatóvá változtatta. Autóval és repülővel fedezte fel a Szahara keleti részének eltűnt oázisait és ősi kultúráit. ”Abu Ramla”- a homok apja, így nevezték a beduinok. De van még elég titok, ami Almásy személyét övezi.
Almásy László a 20. századi sivatagkutatás nemzetközi jelentőségű magyar képviselője. Nem földrajztudós volt, hanem sportember, a szó századfordulón vett értelmében. Vagyontalan, de nagy műveltségű arisztokrata, aki számára a motorizáció egyszerre volt a megélhetés és lehetőség a versenyzésre.
Almásy E. László 1895. augusztus 22.-én született Borostyánkőn (ma Bernstein, Burgenland). Apja Almásy György Ázsia-kutató. Mint másodszülött nem részesült a családi örökségből, ezért a kőszegi középiskola befejezése után Londonban, a Műszaki Egyetem repülőmérnöki karán folytatta a tanulmányait. Húsz évesen már pilótaigazolvánnyal rendelkezik, és 1917-ben katonai pilótának képezik ki Bécsújhelyen, majd bevetéseken repül az olasz és jugoszláv frontokon.
Az I. világháborúban többször kitüntették. A húszas években autóversenyző, az osztrák Steyr autógyár alkalmazottja, majd a szombathelyi képviselet vezetője lett. 1926-ban Afrikába utazott, hogy egy új személyautót próbáljon ki a legszélsőségesebb körülmények között. Az autójával 2700 km-t tett meg a Nílus mentén és sorra szervezte autós expedícióit. Útjai során figyelme mind jobban a Szahara keleti részének addig ismeretlen területei felé fordult.
1929-ben Kairóban repülőiskolát létesített, ezzel megteremtette Egyiptomban a sportrepülés alapjait. Az 1-es sorszámú egyiptomi pilótaigazolvány tulajdonosa. Még ebben az évben két kísérleti Steyr kocsival áthajtott Kelet-Afrikán, Szudánon és Egyiptomon. Az út sivatagi szakaszát az akkor már szinte elfedett ősi karavánúton , a Darb-el Arabinon tette meg. Ez az élmény és a karaván-vezetők elbeszéléseiben feltáruló arab világ rabul ejtette. Ekkor hallott előszór az elveszett Zarzura oázisról, és „Kambyses uráról“ és ettől kezdve szenvedélyesen foglalkoztatta a legenda.
1931-ben az Egyiptomi Térképészeti Hivatal szolgálatába lépett. Több alkalommal kutatta autóval és repülőgéppel a Líbiai-sivatag még ismeretlen részét, a Gilf el Kebir hegységet. A Líbiai-sivatag déli részén fekvő 1900 méter magas Uveinat-hegységben már régebben is fedeztek fel néhány tucat őskori barlangfestményt és vésetet. Most sziklarajzok ezreire bukkantak. Az általa felfedezett sziklaképek szenzációnak számítottak és mint „úszók a sivatagban“ lettek világhírűek.
1935-ben tudósított egy Nílus-szigeti törzsről, amely magyarnak (magyarab) nevezi magát és úgy tudja, hogy a XVI. században „Szolimán szultán telepítette őket oda az osztrákok országából“. 1941-ben behívták katonának és német kikérésre tanácsadónak vezényelték Rommel hadseregébe. Emiatt és az afrikai katonaélmenyeiről írt könyve miatt letartóztatták, de a népbíróság megállapította, hogy háborús, vagy népellenes bűnt nem követett el, ezért 1946. november 23.-án felmentették. 1947-ben visszatért Egyiptomba, ahol a Porsche autók importőre volt. 1951-ben kinevezték az Egyiptomi Sivatagkutató Intézet igazgatójává. Almásy E. László már nem vehette át az intézmény irányítását, mert vérhas fertőzést kapott és Salzburgban, 1951 március 22.-én meghalt. Emlékét Szombathelyen a Gagarin u. 6.számú ház őrzi. (Forrás: stern-press)
