A tórától az auschwitzi rabruháig - új zsidó tárlat Szombathelyen

A szombathelyi zsidóság gyásznapja holocauszt-túlélőkkel, családtagokkal és politikusokkal. Egy zsidó relikviákkal teli látogatóközpontot avattunk.

Hétágra süt a nap, a szél is végre elállt. Vasárnap délelőtt a zsinagóga tájékán, a szombathelyi zsidó kulturális központ belső udvarán alig találni állóhelyet. A hófehérre meszelt emlékfal előtt öltönyös városlakók kipában topognak, ellenzéki és fideszes képviselők, helyi prominensek és nyári ruhás nők trécselnek vidáman. Mert az élet él és élni akar – fogalmazott valaki. Oldalt, a fal mellett a szombathelyi holocauszt-túlélők már csendesebben üldögélnek. (A négyszáz túlélőből mára alig páran maradtak). Itt van Elemér bácsi (Spiegler) is, a tévé épp vele készít riportot. Megjárta ő is a poklot, szerencséje volt, túlélte a halálgyárat, idén lesz 101 éves.

Márkus Sándor a Shoah és Szombathelyi Zsidó Történeti Tárlat megnyitásán
Mészáros Zsolt

69 évvel ezelőtt – auschwitzi borzalomban

Nehéz ezt elképzelni. Pont mint ma, nyár volt, ugyanígy süthetett a nap, színes és szagos volt a világ (csiripeltek a madarak, illatoztak a szombathelyi kiskertek). De 69 évvel ezelőtt, július 3-4-én a szombathelyi vasútállomásról kigördültek a marhavagonok rakományukkal: 4228 meggyilkolandó emberrel, szombathelyiekkel és más Vas megyei települések lakosaival, akiknek egy bűnük volt: felekezetileg a zsidó vallási kisebbséghez tartozónak papírozták őket. Robogtak étlen és szomjan, több napon át a halálgyárba, Auschwitzba. Útközben többen meghaltak vagy megbolondultak.

Közülük mindössze négyszáz térhetett haza. Egy generáció lett semmivé – egy színes, élettel teli kultúra és világ tűnt el, Szombathelyről is. Azóta több zsidó generáció nőtt fel nélkülük, a gyökerek nélkül, félelemben és elhallgatásban, nagyszülők óvó tekintete és simogató kezei nélkül – emlékezünk ma erre is.

Shoah és Szombathelyi Zsidó Történeti Tárlat
Ennyi is elég, megidézni a borzalmat
Mészáros Zsolt

Mert emlékezni kell - 69 évvel később is

Emlékezni kell az áldozatokra és mindent meg kell tenni azért, hogy az antiszemitizmus eltűnjön a magyar közéletből. Ennyiben össze is foglalhatnánk a vasárnap délelőtt megannyi beszédét:

A mostani – hagyományosan július első vasárnapjára időzített – szombathelyi holocauszt emléknap azért is különleges, mert Szombathely egy zsidó látogatóközponttal is gazdagodott. Egy parányi, helytörténeti érdekességeket felvonultató múzeummal, ahol mindazok, akiket érdekel a szombathelyi zsidóság története és gazdag hagyománya, eztán tájékozódhat.

Ahogy a helyi hitközség vezetője, Márkus Sándor is fogalmazott: Ez egy újabb lépés, nyitás a város felé, hogy az itt élő nem zsidók is lássák, milyen volt és milyen ma zsidónak lenni:

Hogy megtudják, nincsenek titkaink

, és a szombathelyi zsidóságnak van mire büszkének lennie.

Shoah és Szombathelyi Zsidó Történeti Tárlat
A tóra előtt
Mészáros Zsolt

Puskás Tivadar polgármester hozzátette

Szombathely nem felejtette el zsidóit, mindig tudtunk azokról az emberekről, akik Szombathelyet gazdagították. Tanulni kell a múltból, és el kell mondani, mi történt itt Európa közepén, hogy soha ilyen többé ne történhessen. Elfelejteni soha sem lehet, de tanulni belőle igen!

A zsidóság relikviáit nézegetjük tovább

Az emlékezés fájának (egy szomorúfűz) elültetése után, mondván a puding próbája az evés, futólag mi is végigjártuk a kiállítást. Sok időnk és terünk nincs, ötven ember közt topogunk, de megfogadjuk, mihelyst lehet, visszatérünk ide - tárlatvezetéssel. A látogatóközpont amúgy mindössze pár szobából áll, a Bernstein Béla kulturális központ alsó szintjén található, igényesen berendezve, eredeti relikviákkal. A bejáratnál feltűnik egy időszalag, amely felvonultatja Mózestől a zsidók legfontosabb történelmi dátumait, rövid magyarázatokkal, mit jelent például a hanuka. Egy vitrinben Lakatos Löwy János kegytárgyai, például imasálja – ő volt az egyik legmeghatározóbb személyiség, aki összetartotta a közösséget

Shoah és Szombathelyi Zsidó Történeti Tárlat
Polgári enteriőr
Mészáros Zsolt

Megcsodáljuk a tórát, majd a következő helyiségben a zsidóság relikviáit nézegetjük tovább, beleolvasunk: a kiegyezéstől napjainkig mi minden történt a szombathelyi zsidósággal. A deportálásra és a holocaustra külön kis vitrin emlékezik, megborzongunk a megsárgult csíkos rabruhák, a horogkeresztes autószászló és a nyilaskeresztes karszalag láttán.

Na, ide beköltözünk

- mondta egy fiatal pár viccesen, és mi sem gondolunk mást, amikor belépünk az utolsó szobába, ahol egy tipikus 19-20. századi zsidó polgári család nappaliját láthatjuk, amint épp sábátra (nyugalom napja) készülődnek. Terített asztallal várnak, ott a pászka, rituális tárgyak előkészítve a díszes asztalon a szertatás kezdetére várnak.

A kiállítás Mayer László levéltáros, Hesztera Aladár restaurátor és Harrer Norbert áldozatos munkáját dicséri. Létrehozásában a zsidó hitközség mellett a Savaria Múzeum munkatársai is segédkeztek. Az anyagi hátteret a hitközség adományai biztosították, állami pénz nem került bele. A tárgyakat hagyatékokból és zsibvásárokból gyűjtögették össze. A működtetői a hitközség tagjai – akik a későbbiekben kérésre tárlatvezetésről is gondoskodnak majd.

Az emlékezés az imaházban, beszédek sorával folytatódik

Több felszólaló is hangsúlyozza: a szombathelyi zsidók olyan magyarok, akik a zsidó vallást kapták örökül, és igyekeznek azt megtartani és megélni. Nem idézném sorra a megannyi felszólalót, de ritka pillanat, hogy üres szólamok helyett végig értékes és megrázó gondolatokat is kapunk. A lényeg, hogy fogadjuk el őket, mert a zsidók sem mások, csak más a vallásuk, ugyanakkor nekik is megdobban a szívük, ha meghallják a magyar himnuszt. Másrészt arra is figyelmeztetnek – hogy nem szabad eltűrni a rasszizmust, a holocauszttagadást, a bűnbakképzést, ki kell kérni magunknak a hamis és igaztalan antiszemita összeesküvés-elméleteket, ami például a köznyelvben és az interneten terjed.

Engem a Hende Csaba honvédelmi miniszter helyett érkező (egyenruhás) katona (dr Töll László alezredes, hadtörténész) beszéde lepett meg leginkább, aki közhelymentesen, – papír nélkül – őszintén beszélt arról, hogy katonaként is megbocsáthatatlan, amit a zsidók ellen annak idején, katonai parancs alapján elkövettek. Megrázó a gyászszertartás során Gara István kántor személyes szállal és liturgikus elemekkel átszőtt megemlékezése is. Hűen visszaadni nem tudnám: de aki hallotta, az nem felejti. (Aztán, mikor a gyerekeknek elmesélem, miért késtem a vasárnapi ebédről, könnybe lábad az én szemem is – nem sűrűn esik meg velem, pláne munka közben.)

A megemlékezők aztán a Batthyány téri emlékfalnál helyzeték el koszorúikat, majd a Bercsényi utcai temetőben mondtak imát az elhunytakért.

Szombathelyi Zsidó Hitközség Látogatóközpont

SOÁ - holokauszt tárlat
Zsidó otthon - történeti tárlat
Bernstein Béla Kulturális Központ
Zsinagóga (imaház)

9700 Szombathely, Batthyány tér 9.
Nyitva tartás: vasárnap – péntek 10.00 - 16.00 óra
Előzetes bejelentkezés: www.szombathelyizsidohitkozseg.hu
Telefon: 0630-3088214

Belépőjegy: 500 Ft/fő (250 Ft diák/nyugdíjas)
Belépőjegy fényképezőgéppel vagy kamerával 1.000 Ft/fő (750 Ft diák/nyugdíjas)
Audio-guide (magyar/angol/német) 300 Ft/fő

Csoportkedvezmény min. 10 fő esetén 10% a belépőjegy árából, valamint minden 21. fő belépése ingyenes!

Tárlatvezetés díja:
1/ magyar vagy angol nyelven 3.000 Ft/csoport max. 15 fő/csoport; kb. 30 perc, a Bernstein Béla Kulturális Központ kivételével
2/ magyar vagy angol nyelven 5.000 Ft/csoport max. 15 fő/csoport; kb. 60 perc, a a Bernstein Béla Kulturális Központ megtekintésével

Tárlatvezetéshez előzetes bejelentkezés szükséges a fenti telefonszámon! A tárlatvezetés max. 15 fős csoportokban történik. 15 főnél nagyobb csoportok vezetése elosztva történik a termek befogadóképessége miatt. Tárlatvezetés esetén audio-guide nem szükséges. A látogatóközpontban és az imaházban csak helyi tárlatvezetők vezethetnek!

Fedetlen vállal az imaházba belépni tilos! Férfiaknak fejfedő viselete kötelező! Belépés előtt a biztonsági vizsgálat mindenki számára kötelező!

Látott valami érdekeset, izgalmasat, szokatlant? Írja meg nekünk, vagy küldjön róla fotót. Akár névtelenül, titkosított üzenetküldő rendszerünkön keresztül itt, vagy facebook messengeren ide kattintva. Esetleg emailben, itt: jelentem_KUKAC_nyugat_PONT_hu

Kapcsolódó cikkeink

Rituális fürdőházak Szombathelyen (II. rész)

A Wesselényi utcában ma is áll az egykori zsidó fürdőház épülete. A homlokzati felosztásáról, díszes kerítéséről könnyen beazonosítható.

Zsidó rituális fürdők Szombathelyen I.

Milyen lehetett egykor, száz-kétszáz éve Szombathelyen rituális fürdőbe járni? Egyáltalán, hova mehettek a zsidók, ima előtti megtisztulásra?

Hanuka fánkja és a Kisvakond szaloncukra

Anya, a Hanuka a zsidók karácsonya? Nem, próbálom elmagyarázni, amiről magam sem tudok eleget. Siessünk, a szombathelyi Zsinagógánál meglátjuk…

Sóletet kóstoltunk – startol a szombathelyi zsidó fesztivál

A zsidók úgy tartják, a sólet értékét a hús mennyisége adja, és hagyományosan másnapra jó. Jelentjük: megkóstoltuk, nem spórolták ki belőle a húst:)(Közöljük a receptet)

Ahová illetlenség koszorút vinni

Mindjárt a bejáratnál megcsodáljuk Pick Dávid kereskedő fekete gránit sírkövét, amit annak idején egyenesen Bécsből hozattak. Séta a szombathelyi zsidó temetőben.

Zsidónak lenni Szombathelyen (I. rész)

Soha nem jártam még zsidó imaházban. Itt nem kell ájtatos csendben lenni - a tórát azonban mi sem láthatjuk.

Kultúra