Tündéri, szorgalmas állatok a hódok, csak éppen nagy bajkeverők

A keményen dolgozó kisállatok egyre több fejfájást okoznak a Nyugat-Dunántúlon. A környezetvédők szerint viszont nem hódból van sok, hanem élőhelyből kevés.

„Igazgatóságunk területén 2016 óta a regisztrált hódgátak száma megtízszereződött, de a valós szám ennek másfélszerese lehet, mivel a rendkívül sűrű vízhálózat és a dombvidéki vízgyűjtő jelleg miatt a felderítés nagyon nehézkes” – közölte megkeresésünkre a Nyugat-dunántúli Vízügyi Igazgatóság.

Míg a hódok korábban elsősorban külterületen okoztak gondot azzal, hogy akadályokat építettek a vízfolyásokba, így az ár elöntötte a mezőgazdasági területeket, újabban az állatok megjelentek a településeken is, ahol szintén alaposan átalakítják az ember környezetét.

Lassan közellenséggé válnak

„Jaj, azok nagyon cukik, ahogy sürögnek-forognak, építkeznek” – mondta ismerősöm, amikor elárultam neki, hogy hódnézőbe megyek.

Azok az olvasóink viszont kevésbé látszottak lelkesnek, akik felhívták a figyelmünket arra, hogy az állatok éppen min ügyködnek Szombathely szélén, az Oladi lakótelep közelében.

Egyszerre lenyűgöző és sokkoló a látvány

A Perint patakon egymás után sorakoznak a gátak, némelyikük igen komoly mérnöki teljesítménynek tűnik. Mögöttük mesterséges tavak, amelyek mélyéről nyílnak az állatok üregei.

Hódok a Perintben
Mészáros D. Zsolt

Sem üregeket, sem hódokat nem láttunk, a nyomukat viszont annál inkább.

A hódok a patak mentén gyakorlatilag tarvágást végeztek.

Ahol állnak a gátak, ott már tiszta a part, máshol még csak a fakivágásnál tartanak. 20-30 centiméteres törzseket csócsálnak ketté, a törzsek fekszenek, a látvánnyal illusztrálni lehetne egy erdők pusztulásáról szóló Attenborough-filmet. Csak míg az utóbbiakban általában az ember a hunyó, itt a Perint-parton a hódok.

És nemcsak a Perint parton

Az utóbbi időben lapunk többször is beszámolt a hódok munkásságáról.

A derék állatok megjelentek a patak másik részén, Gátakkal támadják a hódok Szombathelyen a Perint-patakot 2022. November 10. 15:30 az Abért-tónál, Mintha kicsit elkésett volna ez a drótháló az Abért-tónál 2019. January 29. 07:17 Porpác és Csénye között, Gátat és tavacskát készítettek a hódok Csényében 2019. May 31. 11:42 Szentgotthárdnál a Rábán, Most a Rábán támadnak a hódok, Szentgotthárdnál 2019. December 28. 06:37 Gyöngyösfaluban, Gyöngyösfaluba is visszatértek a hódok, már több fát kivégeztek 2019. December 29. 12:22 Zalában áramkimaradásokat okoztak, Hódok okoznak áramkimaradásokat Zalában 2020. November 14. 11:08 Szentgotthárdon pedig háborút hirdettek ellenük.

„Semmilyen állatvédelmi törvény nem írhatja felül az emberek jogait” jelentette ki Hadat üzent a hódoknak Szentgotthárd alpolgármestere 2022. January 18. 19:32 tavaly év elején a láthatóan feldühödött szentgotthárdi alpolgármester, Labritz Béla, aki bizonyítékokat gyűjtött be a hódok tetteiről és erre biztatta a városlakókat is. Szerinte az állatok az erdőirtással elősegítik a klímaváltozást, az árvíz- és balesetveszélyt, emellett komoly gazdasági károkat okoznak.

„A hódokat be kell fogni és el kell szállítani olyan területekre, ahol zavartalanul folytathatják áldásos tevékenységüket” – tett egyben megoldási javaslatot az alpolgármester.

Hogy befogtak-e egyetlen hódot is, azt nem tudjuk, mint ahogy azt sem, hogy ez mennyire jelent megoldást.

Hódok a Perintben
A környezetvédők szerint nem a hódból van sok, hanem az élőhelyükből kevés.
Mészáros D. Zsolt

Rendeletet módosítottak

Az viszont biztos, hogy tavaly nyáron megjelent egy rendelet, amely szerint a hódokat október 1. és március 31. között lehet gyéríteni, a gátjaikat pedig el lehet bontani. Sokan ezzel elkönyvelték, hogy a hódügy megoldódott, mondván, majd a vadászok kilövik őket.

De a helyzet ennél bonyolultabb.

A vízügyi igazgatóság úgy látja, hogy: „a jogszabály módosítása túl sok előrelépést nem hozott, az addig szokásként elterjedt eljárásrendet legalizálta, illetve a hód esetében ólomsörét használatát a gyérítés során megtiltotta. Riasztása, gyérítése, állományszabályozása továbbra is engedélyköteles tevékenység”.

„Természetes ellensége nincs, a rendelkezésére álló élőhelyek telítéséig korlátlanul szaporodik, terjeszkedik”

– jellemezték a hódokat.

A hód egyébként természetvédelmi szempontból továbbra is jelentős állatfajnak minősül, eszmei értékük 50 ezer forint és – a közhiedelemmel ellentétben – továbbra sem vadászhatók. Emellett a hódgátak is élveznek egyfajta védelmet, elbontásuk szintén engedélyköteles.

Sikeres program

A szerencsétlen hódokat bundájuk és húsuk miatt vadászták korábban Európában, olyan sikeresen, hogy a 19. században szinte teljesen kihaltak a földrészen.

Hódok a Perintben
Mészáros D. Zsolt

Ennél sikeresebb talán csak a visszatelepítésük volt. A programot a Természetvédelmi Világalap (WWF) indította el 1996-ban, amikor is a Gemenci-erdőben 32 külföldről érkezett hódot engedtek szabadon. Őket 2008-ig 202 újabb állat követett, amelyek aztán szaporodni és vándorolni kezdtek.

2011-ben a becslés szerint már több mint 900 hód élt Magyarországon.

De a betelepítés mellett érkeztek hódok maguktól is.

A sikeres nyugat-európai fajmegőrzési programoknak köszönhetően a 20. század második felében újra elkezdett növekedni a számuk Európában, mígnem 1991-ben természetes úton érkeztek Magyarországra az első visszatelepedő egyedek.

„Ezek az állatok az Alsó-Ausztriába visszatelepített hódok leszármazottai lehettek, és nem kizárt, hogy a Perint patakon is a természetes úton visszatelepedő osztrák hódok leszármazottait találhatjuk” – hívta fel figyelmünket a WWF Magyarország, mely szerint a hódok jelenlétére tekinthetünk természetvédelmi sikerként és gazdasági károkozóként is.

A hód szokatlan, ezért kap nagyobb figyelmet

Mivel a hód jelenléte szokatlan az ember számára, így életmódjával járó tevékenysége is szokatlan, s gátépítő tevékenysége sokszor látványos, így a faj nagy figyelmet kap – véli a környezetvédő szervezet, amely lapunknak részletesebben kifejtette álláspontját hódügyben.

A WWF szerint természetvédelmi szempontból a faj jelenléte sokkal inkább hasznos, mint káros: a közhiedelemmel ellentétben a part menti fás állományokat nem károsítja olyan mértékben, hogy az az élővilág számára számottevő mértékű legyen, cserébe viszont a faj részt vállal a természetes módszerekre alapozott vízmegtartásban.

A hódgátak a tavalyi aszály idején is bizonyítottak.

Ahol volt hódgát, ott megmaradt a víz azokban a patakokban is, amelyek környékén egyébként már minden kiszáradt. A hódgát által duzzasztott vízfelületek számos vízi élőlény számára élő-, illetve szaporodóhelyet biztosítanak, miközben ezek a szivárgó kis gátak csak annyira alakítják át a vízfolyásokat, ami még nem rontja azok állapotát.

„Összességében kijelenthető, hogy nem a hód van túlszaporodva, hanem a számára alkalmas élőhelyet biztosító, természetközeli medrű vízfolyásokból van kevés”

– mondják a környezetvédők.

A vadkárt természetesnek vesszük, a hódkárt nem

A természetvédelmi szervezet arra hívja fel a figyelmet, hogy egy vadászható vad – pl. vaddisznó vagy szarvas – kártételét természetesnek vesszük, kisebb károkozás esetén elfogadjuk a kárt, nagyobb kár esetén pedig megszokott, hogy a vadásztársasághoz fordulunk.

A hód gazdasági károkozása esetén a kártalanítás bonyolultabb kérdés, az emberek kevésbé ismerik az eljárást, és bizonyos szintig a hód tevékenységét is tűrni kell.

Hódok a Perintben
Mészáros D. Zsolt

„Ugyanakkor, amíg természetesnek vesszük, hogy a vadkár ellen védekezünk, a hód kártétele szokatlanabb, az ez ellen történő védekezési lehetőségek nincsenek benne a köztudatban, pedig számos jó gyakorlatot ismerünk külföldi példákból, hiszen a hóddal való együttélés nehézségei nem Magyarországon merültek föl először” – hangsúlyozza a WWF.

Közben bontják a gátakat

A hódokat belterületeken, mint például Szombathelyen, gyéríteni nem lehet fegyverrel, marad a csapda, ami nem túl hatékony módszer, ráadásul az állatok vándorolnak, tehát a helyükre bármikor érkezhet új csapat.

A gátak elbontásához – ahogy feljebb is írtuk – engedély kell.

Ahol a gátak árvízi kockázatot jelentenek, ott a vízügy elbontja őket, vagy saját erőből vagy külső segítséggel – tudtuk meg.

Közben a szombathelyi hódgátak afféle látványosságok lettek, amikor ott jártunk, családok csodálták őket, egy kutya éppen egy kidöntött fa ágaival játszott boldogan.

Látott valami érdekeset, izgalmasat, szokatlant? Írja meg nekünk, vagy küldjön róla fotót. Akár névtelenül, titkosított üzenetküldő rendszerünkön keresztül itt , vagy facebook messengeren ide kattintva . Esetleg emailben, itt: jelentem_KUKAC_nyugat_PONT_hu

Hozzászólások

A cikkekhez csak regisztrált felhasználóink szólhatnak hozzá. Kérjük, jelentkezzen be, vagy ha még nem tette, regisztráljon.

A szerkesztőség fenntartja magának a jogot, hogy a cikkekhez nem kapcsolódó kommenteket moderálja, törölje. A részletes moderálási szabályokért ide kattintson!

Tech