Szögezzük le már az elején: egy új kutatás szerint nagyon úgy néz ki, hogy a drogfüggőséghez vagy a játékszenvedélyhez hasonló addikcióval van dolga azoknak, akik elapadhatatlan vágyat éreznek a kék műnapfényben való sorozatos megmártózásra. "Egyes embereknek a napozás útján birkóznak meg érzelmeikkel, belső viharaikkal. Őket szükséges volna külön tanácsadásra is küldeni" - vallja Catherine E. Mosher, a new yorki Memorial Sloan-Kettering Cancer Center egyik kutatóorvosa, és megállapításait írásba is foglalta egy jelentős bőrgyógyászati szaklap e havi számában.
A klasszikus szerfüggőség tüneteit produkálták
Ebben azt írja: a melanoma - noha kevesen gondolnák - a rosszindulatú daganatok leggyakoribb típusa, a rákos megbetegedések majdnem felét teszi ki. Nem csak csúfítja a bőrt, de halált is okozhat, és az esetek 90 százalékában az ultraviola sugárzás okozza. Itthon még nem tűnik úgy, hogy komolyan vennék ezt a rizikót, virágoznak a barnító szalonok és gyakorlatilag bárki talál az ismerősi körében legalább egy túlszolizott urat vagy hölgyet, de Amerikában már fontolgatják a szoláriumok 18 éves kor alatti betiltását.
Ennek jogosultságát csak alátámasztja az a kísérlet, amely kimutatta a szoláriumozás addiktív hatását: több, mint félezer embert vizsgáltak, akiknek 40 százaléka válaszolt igennel a következő kérdések közül legalább kettőre: fulladtak-e már kudarcba a szolilátogatások ritkítására tett kísérleteik, érezték-e sértve magukat, amikor ismerőseik a mesterséges napozás abbahagyására buzdították őket, vagy bűnösnek akkor, amikor a fénycsövek alá fekvésre gondoltak.
Ugyanezek a résztvevők kétszer akkora mértékű szorongásról tettek tanúbizonyságot, mint nem függő napozó társaik, és illegális szereket is sokkal nagyobb arányban használnak. Átlagosan évi százszor keresték fel kedvenc szalonjaikat, vagyis körülbelül annyiszor, ahányszor egy crack kokain használó (ez a világ egyik legkeményebb utcai kábítószere) meggyújtja a pipáját.
Miért okozhat függőséget ez az ártalmatlannak tűnő nyolc-tizenöt perc? Az egyik elmélet szerint a barnító szalonok látogatása olyan természetes opioidokat szabadítanak fel a testben, amitől az követelni kezdi az ismétlést. De Mosher szerint "egyre több bizonyítékot találni arra vonatkozóan, hogy az emberek a stresszel való megbirkózásra használják a szoláriumot, hogy növeljék pozitív érzeteiket, ezzel is eleget téve környezetük elvárásainak."
Ugyanazon veszélyességi kategóriában az azbeszttel
De hogy ne fejezzük be ilyen líraian, és mert még nem volt elég az elrettentéstől, álljon itt az amerikai gyógyszerügyi hatóság egészen friss, március végi állásfoglalása szoliügyben: a jeles szervezet (röviden egyébként FDA) a rákkeltő eszközök, anyagok legmagasabb kategóriájába osztályozta a napozócsöveket, olyan egyéb kedves pályatársakkal, mint a dohányfüst vagy az azbeszt. Csak összehasonlításképpen: korábban a WHO csak "valószínűleg rákkeltőnek" nevezte a szoláriumot.
A Lancet Oncology orvosi szaklap egyenesen arra jutott: azok, akik 30 éves koruk előtt kezdenek hódolni a bőrbarnító kék fénynek, 75 százalékkal esélyesebbek egy veszélyes bőrdaganatra. Ha azt vesszük, hogy a fekvőszoláriumok fénynyalábjai többszörösen erősebbek, mint a déli napsugárzás nyáron (szintén WHO állítás), akkor tulajdonképpen meglepődnünk sem érdemes.
A nyár beköszöntéig mindenkinek tudatos, mértéktartó színösszeszedést kívánunk!
