Pálffy megnyilvánulásai kifejezetten ellenszenvesek voltak. Mindent és mindenkit szidott - önmagán és a Tv2-n kívül, természetesen - a stílus és az előadásmód persze kifogástalan: udvarias, finom, felsőbbrendű és félreérthetetlen. Ha valamely rendszer, iskola, munka, stb. nem tetszik, akkor kell, hogy legalább az ember gondolatvilágában szülessenek jobbító tervek, alternatív javaslatok - a zsurnaliszta gondolatvilága mindezt (sajnos) nélkülözte, nem tudott ilyet mondani (tenni, mutatni meg aztán pláne nem). Egyszerű valamiről/valakiről megálapítani, hogy hol és miben hibázott,vagy, hogy rossz. Tenni, helytállni és bizonyítani nehéz. Sajnálom, hogy nem maradt a "tényeknél" vagy legalább a képeknél, vagy önmagánál. Akkor pozitív véleményt is hallhattunk volna talán és a sztárújságíró sem beszélt volna órákig iskolákról, pedagógusokról, amatőrőkről és profikról, újságírókról és brókerekről, saját közvetlen kollégáiról(stb.) degradálóan. Elfogult a megjelent cikk. Nőként persze megértem, hogy a sármos Jaguár milyen játszi könnyedséggel veszi le a lábáról az embert, de egy nyíltan jegyzetelni sem merő újságíró(?)aki ff. mit láthatott benne?
Vonatkozó cikkünk: A hírolvasó arcai
Tartsd életben a helyi nyilvánosságot!
A független és szabad újságírás ezután is fontos marad! Sok dolgunk lesz a múlt feltárásával, a mindenkori hatalom ellenőrzésével és azzal, hogy továbbra is egy olyan országért dolgozzunk, ahol valódi jogait vannak és ahol a tetteknek következménye van.
A Nyugat.hu-t többféle módon támogathatod. Tedd meg!
