Czenki Zsuzsanna válaszára reagálnék. Teszem ezt azért is szívesen, mert örülök kiegyensúlyozott, tárgyszerűséget mutató hangvételének. Ritka ez, mert nem divat.
Kedves Czenki Zsuzsanna! Egy percig sem vitatom az Ön és csapata jóhiszemű alapállását és tevékenykedését. 'tolakodás ügyben' sem ez, s még csak nem is a közöttünk meglévő feltehetően alapos művészeti/esztétikai nézetkülönbség, ami befolyásolta álláspontomat. /virágozzék ezer virág ! 'a la Mao'- csinálja meg mindenki a maga saját bloomsday-ét ! /
Azt azonban nehezen tudom elképzelni, hogy Önnek, mint az intézmény vezetőjének ne lett volna tudomása arról, amit nagyjából mindenki tudott, azaz, hogy a M.Házát beindító akkori városvezetés világosan értésre adta: az általunk megvalósuló Bloomsday egy 'szadeszes izé', s a városnak kell ugyan az akkorra már jelentős külföldi reputációval is rendelkező L.Bloom Alapítvány szervezte rendezvény, de ezt be kell tagosítani a Művészetek Háza programmjába. Ezzel is leválasztva azt az Alapítványról. Én erre a pártmozgalmárságra reagálva hánytam le a főtéri programunk keretében az akkori polgármestert.
Megnyugtathatom azonban Önt, hogy valójában az Önkormányzat efféle hozzáállása nem teljesen pártspecifikus. a hatalomba ismét visszafurikázott koalíció hasonló metodikáról tesz tanúbizonyságot. Az arra illetékesek most is láthatóan úgy gondolják: az esztétikának /mi szép, mi jó, mi hasznos/, a művészetnek, a kultúra mibenlétének legavatottabb értői, s így meghatározói azok a hivatalnokok kell hogy legyenek, akik a közpénzek elosztói.
Pedig ideje lenne már ráébredniük: nem így van! Gróf Andrássy miniszterelnököt
ledorongolták barátai, miért barátkozik, miért ereszkedik le olyan hétköznapi
emberekhez, mint a festők, szobrászok, s ráadásul még tegeződik is velük.
Andrássy a következőkkel replikázott: " Tudja valamelyikük az urak közül, hogy
Leonardo idejében ki volt a firenzei külügyminiszter?"
Hadd mondjam el Önnek, hogy a Bloomsday-jel kapcsolatos hivatali arroganciának, hátsóudvari politikai/karrierista bábozásnak egy szimplább, kevésbé bizantorikus, de konklúzióit tekintve drámaian hasonlatos történését volt alkalmam végigcsinálni színház ügyben is városukban. Annak az ügynek helyi tapasztalatai nyomatékosították bennem a szereptévesztésben tobzódó politikusi/hivatalnoki alapállás megkerülhetetlen problematikusságát, s ennek jegyében jónéhányszor hívtam fel művészbarátaim figyelmét ezen alapállás Bloomsday-re gyakorolt veszélyes voltára.
Sajnálom, hogy nem hallgattak eléggé rám!
Üdvözlettel
Tóth Gábor
tgnoise_KUKAC_hcmf_PONT_hu
Olvasta már valaki az Ulyssest? Kinek kell Bloom?
