Ebben az
ínséges időben, amikorra már egyes tűz körül ólálkodóknak minden jogi és erkölcsi
bonyodalom nélkül sikerült lenyúlniuk a nép vagyonát és a felv/etet/ett kölcsönök
ránknehezedő nyomásának hatására egyik napról a másikra, vegetálásra kényszerült
az ország lakosságának nagyobbik fele, az 'Országbitorló' Jánosunk /és c/z/inegéje!/
puhadiktatúrájának fénykorában létesített, /eleinte Garasin Rudolf ávéhás főfegyőr
nevét viselő, majd a rendszerváltozásnak hívott cégtáblaátmázolás után Savaria
névre hallgató, ám azóta a sorköteles honvédállomány 'szétkergetése' folytán
feleslegessé vált/ laktanyakomplexumból, majdnem 9 milliárdnyi csonkahazai valuta
beinvesztálásával, az EU-s szociális követelményeket is messze meghaladó /27 m2-es
alapterületű, 4 személyes, toalettel és zuhanykabinnnal ellátott/ 'luxuslakosztályokat'
alakítanak ki a Nyugat-magyarországi fehérgalléros bűnözőink számára.
Büszkélkedhet
is vele az idegenszívű magyar, mert ehhez a 700 fő elítéltet és 100 fő előzetest
befogadó 'üdülőparadicsomhoz' hasonlót nemcsak a Kárpát-medencében, de az egész
'Ejrópában' találni nem lehet !
Minden 'arraérdemesült' elítéltet: a túl-megerőltető semmittevés hevében megtévedt
bankárokat, politikai szélhámosokat, maffiózókat idevárnak és a későbbiek során
is, alkalomszerűen ide visszavárnak.
Lesz itt kérem minden, ami egy fogoly szemének, szájának ingere: sportcsarnok, sportpálya,
tanoda, könyvböngészde, étterem, miegymás, hogy csak néhányat említsek.
Hogy' az elítéltek luxusígényének vagy kívánalmának még teljesebbé tételével
lehessen /le/lohadó kedvükbe járni, arra kérem /az Istenre kérem!/ az építtetőt,
hogy terveiből nehogy kifelejtse a golfpályát, a szaunát, a szoláriumot, az úszómedencét,
az edzőtermet, a játékkaszinót, az éjszakai bárt és az esetenkénti házastársi
vagy élettársi szexuális együttlétekhez a /szexuális segédeszközökkel is
felszerelt/ vörösdrapériás szobákat !
Hírközlő
szerveink jóvoltából tudjuk /mert az átlagállampolgár az alapkőletételi ceremóniára
be nem mehetett!/, hogy az építkezés egyszerre nem jelent/het/ terhet a Költségvetésnek,
mert mások finanszírozzák meg a költségeket, és /15 évig?/ kamatos kamattal,
csaknem harmincmilliárdos végösszegű lízing formájában fizeti azt vissza nekik majd
az Állam.
Megtudtuk azt is, hogy 15 évig Regionális Büntetésvégrehajtási Intézet /fedő?/név
alatt a BVOP fennhatósága alá fog tartozni e rabparadicsom. A mi kérdésünk azonban
az, hogy a 15 év elteltével melyik külföldi vagy hazai /újgazdag/ érdekcsoport off
shore cége veszi át a működtetését, mert erre választ sehol nem találtunk. És az
sem vigasztal bennünket, kinntlévőket, hogy amely raboknak a teste és közérzete megkívánja,
akár fizikális munkával is múlathatják majd az időt. Mert erre a tevékenységre egy
gépesített, modern üzemcsarnok áll majd a rendelkezésükre.
Talán, egyszer megérjük még azt is, hogy a határtalan EU-s határok közigazgatásilag
is érvényes átjárhatóságának bizonyítékaként, a regionális értelemben vett, átnyúló
ausztriai és szlovéniai területekről is megadatik a jólfizető zsiványoknak az a
lehetőség, hogy kényszerpihenőidejüket a szombathelyi édenbörtönben tölthessék
el...
Arról
azonban senki fia-borja nem beszél, tudtommal még a protokolláris alapkőletételre
felkért, jelenleg államtitkári minőségben lévő parlamenti képviselőnk sem említette,
hogy bizony a leendő rabparadicsom tőszomszédságában lévő, jelenleg vitorlázó-és
sportrepülőgépek fel-és leszállására használt repülőterünket is végérvényesen
be kell zárni vagy több tízmilliárdos költséggel, távolabbi helyre, akár Vát, akár
Söpte környékére ki kell telepíteni !
Mert mégsem kívánhatjuk azt, hogy az üdültetettjeink halláskárosodásnak vagy
figyelemelvonásnak legyenek kitéve. Persze, az esetleges szökésekről nem is beszélve...
Nemcsak a
miépesek mondják, de minden jóérzésű magyar ember azt mondja, hogy ennél jóval
kevesebb ráfordítással lehetett volna a laktanyakomplexumból oktatási centrumot is
kollégiumokkal, sportcsarnokkal könyvtárral, stb. létrehozni.
Megvolt rá a lehetőség, de nem éltünk vele. Szombathely városa lehetett volna az
Elfekvő Bűnözők Városa helyett egyetemi város is, a Tudás Városa, évente 800 főnél
jóval több fő befogadásáára alkalmas létszámmal, ha a cselekvési helyzetben lévő
'nagyokosainknál' inkább a józan paraszti ésszel történő gondolkodás, és nem az
érdek /rosszabb esetben az aljasság!/ dominált volna .
Ha valaki azt találná mondani, hogy a laktanyakomplexum leendő státusa közelebb lesz az eredeti névadó személyiségéhez, az nagyot téved ! Garasin Rudolf ugyanis sem a dícsőséges Szovjetúnió gulágjaiban, sem idehaza a munkatáborok létrehozásánál és működtetésénél nem volt éppen rabpátyolgató úriember !
Honfitársi üdvözlettel:
B.Kiss-Tóth László, a MIÉP Vas megyei /és szombathelyi/ elnöke.
Szombathely, 2006. június 18-án.
