Én kicsit sajnálom azt, aki így közelít akármilyen zenéhez, szellemi termékhez. Rengeteg értékes pillanattól fosztja meg magát. Ezen felül Hápival is (a tudósítás hangvételén megütközött egyik zenekar tagja) egyetértek. Szerintem egy tehetségkutató fellépéseiről tapintatlanság ilyen bántóan és indokolatlanul kemény kritikát közreadni, még ha az többnyire a felszínen jogos is. Sokféleképp lehet hozzáállni, de a "...többen is tettek a rock elpusztításáért" mondatért már dühös lettem. Aki akármilyen zenét (itt történetesen a rockot) csak a ritmikában, a szólók cizelláltságában, az előadók külsőségeiben vagy éppen a tájszólásokban, vagy azok hiányában keres, nekem kétséges hogy valaha megtalálja-e. Vagy ha megtalálta, út közben újra elveszítette. De egy vélt ismerethez mérve elfelejtette észrevenni azokat az őszinte és semmihez sem hasonlítható pillanatokat, amilyenek csak a még el nem rontott amatőr zenékben csíphetők el. Az én oldalamról nézve a zenét nem elpusztítja, hanem felneveli minden egyes bizonytalan egymásranézés, minden egyes rosszul eljátszott szóló és ritmikai pontatlanság. Mégegyszer mondom, a cikk írójának oldaláról közelítve a kritika a felszínen lehet hogy igaz, de szerintem ez a dolog kevéssé érdekes oldala.
Benkő Gábor
Sárvár
kortorari_KUKAC_gmail_PONT_com
Vonatkozó cikkünk:
"A rock örök és
elpusztíthatatlan" - Sárváron volt az Átjáró sorozat második felvonása