(A Nyugat.hu webportálon 2006. aug. 18-án megjelent 'Napok óta terjeng a bűz a városunkban' című cikk tartalmának továbbtörténési tanulságai:)
VALAMI BŰZLIK SZOMBATHELYEN !?
(Épül a szargyár a város határában...)
A sajtóból, rádióból, egyes internetes portálokról és a levélládámba
dobott, 4 falu lakossága részére (összevontan) összehívott lakossági fórumra invítáló
szórólapból értesültem nemrégiben arról, hogy az EU-s szabványnak és a hazai környezetvédelmi
előírásoknak is megfelelő komposztáló üzemet építenek Szombathely városának Nárai
felőli határában.
Olyan üzem létesül majd itt, ahol a komposzt előállítási költsége állítólag
1/10-e, 1/15-e lesz csak jelenleg alkalmazott műtrágyák eléggé borsos árának.
Ez igen ! -morfondíroztam magamban. Sok olyan működő üzemre lenne szükség ma
Csonka-Magyarországon, ahol iparilag fejlett és környezetbarát csúcstechnológiával,
kimondottan környezetbarát és meglehetősen olcsó terméket állítan/án/ak elő a
mezőgazdaságból élő lakosság részére.
A Szombathellyel határos egyik település lakosaként (és egyben a MIÉP Vas
megyei és szombathelyi elnökeként) kutyakötelességemnek éreztem hát, hogy a szóbanforgó
szórólap szívélyes meghívásának eleget téve, a lakosságot képviselve, többek között
én is részt vegyek a szakemberek által tartott lakossági fórumon.
Gondoltam, különben sem árthat az, ha az ember az eddigi pedagógiai, közgazdasági,
pszichológiai, politikai, stb. ismeretszerzései után az őt érintő környezetvédelmi
ismeretekből is szerez némi ismeretet.
Sajnos, a jólbefűtött teremben (a lakosság közönye, felelőtlen nemtörődömsége
vagy az illetékesek nemközléséből eredő információhiány miatt?) a lakosság képviseletében
alig néhányan lézengtünk. Többnyire
a 4 falu újgazdái, polgármesterei, valamint az üzem építéseinek előnyeit ecsetelő,
'hazabeszélő' szombathelyi előadók vettek részt.
- Megtudtam, hogy a több hektárnyi területen létesülő üzem (ülepítő medencéjének,
rothasztó sílójának,
kész,-félkész,-és anyagraktárának, keverőüzemének, hőlégbefúvó-és szárítóberendezésének,
aprítógépének, szállítójárműveinek, irodaházának, bekötőutak, kerítések,
parkosítások, stb.) építési költségeinek 60 %-át
az EU állja, 30 %-át a Központi Költségvetés, és 10 %-ban a társult önkormányzatok
hozzájárulásából fedezik.
- Ez az üzem munkahelyteremtő beruházás is lesz egyben, mert (ebben az ínséges időben
legalább)
25-30 dolgozónak biztosítja majd a mindennapi megélhetését.
Ahogy telt-múlt az idő, a jólbefűtött teremben, az előadók előadásából mind több
ismeretnek jutottam a birtokába. Összefoglalva:
- Az EU 5 milliárd Ft-tal járul/t/ hozzá.
- A komposztáló üzem nem gazdasági társaságként fog üzemelni, hanem a legnagyobb
vasi víz és csatornázási cég rész/leg/eként, a 14 önkormányzat egyfajta konzorcíumi
tagként történő társulásával.
- A társult önkormányzatok területén élő vagy működő gazdák földjeire ingyen
helyezik ki a többszáz tonnányi komposztot.
- A komposzt előállítása nemcsak zöld növényi hulladékból és fadarálékból készül,
hanem 50 %-ban a cég által leülepített szennyvíziszap hozzáadásával.
- Eddig a cégnél a 100 %-ban szennyvíziszapból készült komposztfélével trágyázott
területen termelt növényzet emberi táplálkozásra nem, csak állati takarmányozásra
volt alkalmas.
- A cég folyamatosan szeretne megszabadulni a mindinkább felhalmozódó ( tartalmát
tekintve emberi ürülékből, mosószerből, olajszármazékokból, egyéb mérgező
anyagokból, stb. leülepített) szennyvíziszapjától, mint veszélyes hulladéktól.
- A hőlégbefúvás során a bekevert szennyvíziszapban található baktériumok egyes törzseinek
legnagyobb része elpusztul.
Ez igen!- mondhatnám naívan e kimerítő szakmai tájékoztatás alapján. De nem
mondom, mert régebbi ismereteim egyenes következményeként, a beruházás okát, célját
és menetét végiggondoltan, felelősségérzetem alapján elmondhatom, hogy jogi, büntetőjogi,
vállalkozási-ismereti, adóügyi és környezetvédelmi aggályaim támadtak. Úgy éreztem,
hogy itt valami bűzlik:
- Vajon a csatornázási cég a saját adózott vagy nem adózott jövödelméből, nyereségéből
egyáltalán hozzájárul-e a komposztgyár építéséhez, vagy pedig csak EU-s támogatásból,
költségvetési támogatásból és önkormányzati hozzájárulásból finanszírozzák-e?
Gyors számítás szerint: ha a komposztkészítő gyár 60 %-os EU-s támogatása 5 milliárd
Ft, akkor a központi költségvetés 30 %-os támogatása 2 milliárd 500 millió Ft, és
a 14 konzorcíumban társult önkormányzat /lélekszám szerinti vagy a településhatár
hektára szerinti?/ 10 %-os hozzájárulása mindösszesen 833,3 millió Ft.
833,3 millió Ft ? Hát, ez bizony ez sem semmi ! Az önkormányzatok a rájuk eső részt
településfejlesztésre is felhasználhatták volna...
Aztán, kétségeim támadtak afelől is, hogy:
- A társult önkormányzatok konzorcíuma és a csatornázási cég, ki tudja milyen pénzeszközök
felhasználásával fogja tudni üzemeltetni majd az üzemet?
- Mivel a gyártott komposztot újgazdáék részére megfelelő mennyiségben és térítésmentesen
fogják biztosítani, és egy szó nem sok, de annyi nem esett arról, hogy üzletszerű célból
is gyárta/ná/nak,
a zöldárú alapanyag beszerzései, az előállítandó termék energiaköltségei, az üzemrész,
iroda és szociális helyiségek rezsiköltségei, a 25-30 dolgozó munkabére és közterhei,
a gépek fenntartási költségei, a szállítójárművek üzemeltetési-és fenntartási
költségei, stb. évente többszáz millió Ft-ra rúgnak majd.
Az értékesítés elmaradása miatti bevételkiesés miatt a szargyár minden működési
költsége a csatornázási céget és a társult önkormányzatokat terheli majd.
Pedig az (évente rájuk eső üzemeltetési) összeget a falusi önkormányzatok a településük
fejlesztésére is fordíthatnák. De látom, nem ez volt a szívük vágya.
Ezért, azon sem csodálkoznék, ha a csatornázási cég ezen részlegének számottevő
pluszkiadásai miatt
a társult önkormányzatok településein is kénytelen lesz toronymagasra emelni majd a
víz-és csatornadíjakat...
Most pedig az általában nem alanyi jogon vagy természetes földfelvásárlás
folytán földbirtokhoz jutott gazdákról szólok, hanem azokról az újgazdákról, akik
az Antall-kormány idején a magatehetetlen, agg téesznyögdíjasoktól húgyért-fingért
felvásárolt kárpótlási jegyekkel az átverő földárverésen/!/ nemegyszer a Kárpótlási
Hivatal embereivel összejátszva, saját részükre többszáz hold mezőgazdasági területet
összelicitáltak.
Az ő szemszögükből nézve, -főleg, ha valamelyik illető, a nem teljesen tisztességes
módon történt megválasztása folytán még a társult önkormányzat polgármesteri
tisztében is tetszeleg,- bizony mondom ennek a szargyárnak a működtetése nekik a világ
legjobb második üzlete ! Egy vas nem sok, de újgazdáéknak egy fillérjükbe sem kerül
a helyükbe szállított komposzt-trágya. Éveken, évtizedeken keresztül fizetik majd
helyettük a konzorcíumi tagként társult önkormányzatok ! Mi ez, ha nem az amúgy is
padlóra küldött önkormányzatok alig csordogáló bevételének a BTK-ba ütköző,
csalással, megtévesztéssel történő kiajánlása, hűtlen kezelése ?
És kinek mit ér a társulás, ha nem lesz bevétele?
- Mi lesz akkor, ha valamelyik falusi önkormányzat a társulási hozzájárulás
megfizetése után, pályázati pénzszerzés hiányában vagy az elfogyott költségvetési
támogatás miatt hitelfelvételre kényszerül és teljesen eladósodik?
- Vajon, az esetlegesen elnyerhető pályazati pénzeken kívül egy-egy tagként miért
nem saját költségükre építtetik és gazdasági társaságként /pld. káefté-ként/
üzemeltetik majd a belőle hasznothúzó újgazdáék és a csatornázási cég ?
- És vajon az APEH beszedi-e majd a sápot újgazdáéktól e többszázezres nagyságrendű
természetbeni juttatás értéke után ?
- A csatornázási cégnek ebben az egész 'bussines'-ben az az üzlet, (ha már bevétele
nem lesz belőle,) hogy az állandóan termelődő, évente többtízezer tonnányi veszélyes
hulladékján mihamarább túltegyen, valamint e létszámleépítések idején az új üzem
működtetéséhez szükséges vezetői és fizikai dolgozói létszámot
lehetőleg a saját emberanyagából töltse fel.
Végezetül pedig még egy-két felteendő környezetbaráti kérdés:
-Ha a szennyvíziszapnak nevezett, leülepített, mosószeres fekáliának a 100 %-os összetételével
készült komposztjával trágyázott területen termelt termények -a termények mérgezettsége
miatt- emberi fogyasztásra alkalmatlanok voltak, mi bizonyítja azt, hogy ezután az 50
%-os bekeverésével készült komposzttal trágyázott földterületen termelt növényzet
majd emberi fogyasztásra alkalmassá válik?
-Mi lesz, ha a készült termékben egyes mutáns és immunis baktériumtörzsek életképesen
megmaradnak és a hőlégbefúvás hatására sem pusztulnak el vagy csak részben
pusztulnak el ?
-Mi lesz, ha egyes mérgező anyagokat nem fogják tudni közömbösíteni és egyáltalán
ki fogja rendszeresen ellenőrizni, hogy mindig 50 %-os lesz-e az iszapbekeverési arány,
nem pedig 60 - 70 %-os ?
És, ne adj Isten, mi következhet egy hirtelenjött üzemzavar esetén ?
Közben megtudtam azt is, hogy a jelenlegi ülepítőből a szennyvíziszapot
lajtoskocsival fogják az üzem területére szállítani. Egy-egy kedvezőtlen széljárás
esetén, a fel-és lerakodásnál, ez a munkaművelet vajon milyen bűzszagelterjedéssel
jár ?
A rossznyelveknek, ha egyáltalán hihetünk, akkor Szombathely nyugati városrészének
csatornafelújítási munkálatai éppen 5 milliárd Ft-ba kerültek. Állítólag ezek a
munkálatok is a szóbanforgó EU-s projekt részét képezik.
A megyeszékhely ezek szerint jól járt. De a társult falusi önkormányzatok települései,
tessék mondani, mit kapnak majd belőle ? Ezt, ni ! Javítson ki valaki, ha tévednék...
Mint látjuk, a kérdések sokasága fogalmazódott meg bennem szarügyben. Remélem,
hogy valamelyik illetékes veszi majd a bátorságot (és fáradságot) és kimerítő válaszaival
ellentmond a kétségeimnek.
(Természetesen nem egyszerű tagadással, mert akkor még azt találnám mondani, hogy:
-Már megint elkúrtátok, ezért nem híszek nektek !)
Honfitársi üdvözlettel: B.Kiss-Tóth László
Vonatkozó cikkünk:
Napok óta terjeng a bűz városunkban
