Győzelem vagy katasztrófa? – Hogyan állunk a koronavírus elleni küzdelemben?

Magyarország mellett Csehországot sújtja leginkább a járvány harmadik hulláma.

Fordulópont következett be a koronavírus-járványban: eddig „a vírus támadott, mi pedig védekeztünk”, most viszont „mi támadunk, a vírus pedig védekezik” – mondta Orbán Viktor február 5-én a Kossuth rádió Jó reggelt, Magyarország! című műsorában, bejelentve azt is, hogy nemzeti konzultáció indul Nálunk nemcsak szavazhat, de véleményt is mondhat a legújabb nemzeti konzultációról 2021. February 18. 15:06 az újranyitásról.

A miniszterelnök közlése minden bizonnyal meglepte azokat, akik figyelemmel kísérik a külföldi média tudósításait, ahol akkor már jó ideje az volt a téma, hogy a brit variáns miatt elkerülhetetlen a harmadik hullám, ezért újabb korlátozó intézkedéseket kell bevezetni.

Azóta sem tudni, hogy mi volt az oka Orbán Viktor optimizmusának. Nem merték megmondani neki az igazat a szakértők? Esetleg megmondták, de ő úgy gondolta, hogy jobban tudja?

Mindenesetre néhány nap múlva el is felejtettük a bejelentést, és minden figyelmünket és energiánkat lekötötte a minden korábbinál durvábbnak bizonyuló harmadik hullám, soha nem látott számú kórházban kezelttel és lélegeztetőgépen lévő súlyos beteggel.

Mindeközben történtek ugyan újabb szigorítások, bezárták az iskolákat és az üzletek egy részét, de az intézkedések nem igazán tekinthetők sem túl hatékonynak, sem túl konzisztensnek.

Mindenesetre a számok továbbra is riasztók, és a betegség minden korábbinál jobban befolyásolja életünket, már nemcsak a sajtó híradásaiból értesülünk jelenlétéről, hanem hozzátartozóink kórházba kerüléséről, munkatársunk hosszú táppénzéről és a szomszéd lakásból áthallatszó szörnyű köhögésről.

Két nagy gócpont van Európában

Ha megnézzük Európa járványtérképét, azt látjuk, hogy a kontinensen két nagy gócpontja van most a járványnak: Csehország és Magyarország.

2021. március 22-i fertőzöttségi adatok
www.srf.ch

A két ország abban is hasonlít, hogy tavasszal nagyon kedvező adatokkal jöttek ki az első hullámból, és a térképen az is szembetűnő, hogy a nemzeti határok mégiscsak fontosak a járvány terjedése és kezelése szemszögéből. Míg a súlyosan fertőzött Somogy megyében az utóbbi 2 hétben 100 ezer lakosra vetítve 1700 fertőzött volt, a szomszédos horvát régióban 100 alatt van.

Mit rontottak el a csehek?

Magyarországon az Operatív Törzs naponta tart sűrű brüsszelezéssel színezett sajtótájékoztatókat, de arról nem esik szó, hogy hogyan jutottunk idáig; és az ellenzék mondanivalója is jórészt kimerül a hasonlóan alacsony színvonalú politikai szlogenekben.

Viszont az Al Jazeera híroldalon – őket elég nehéz Soros katonáinak nevezni – néhány nappal ezelőtt egy komolyabb írás jelent meg a cseh állapotokról, és mivel számos analógia fedezhető fel a magyar helyzettel, talán érdemes közelebbről is megnézni.

Megtudjuk például, hogy Csehország jelenleg a világ leginkább Covid-fertőzött országa. A 10,7 milliós népességből eddig 1,65 millióan kapták el a fertőzést. (A 9,7 milliós Magyarország esetében 580 ezer ez a szám.) Eddig Csehországban 22 ezer hunyt el a betegség következtében. (Magyarországon a hétfői adtok szerint 18 451.)

Csehországban szigorú korlátozásokat vezettek be március 1-től: nemcsak az üzleteket zárták be, de korlátozzák az országon belüli mozgást is.

A baj okozója itt is az úgynevezett brit (kenti) variáns, ami nemcsak a kórházak számára jelent óriási megterhelést, de a gazdaságot is a padlóra küldte.

Mindezek fényében érdemes felsorolni, hogy milyen megállapításokra jutott a lap tudósítója és a megkérdezett cseh szakember.

  • A hozzá nem értő kormány folyamatosan követett el hibákat a járvány kezelésben.
  • Babis miniszterelnök és társai eddig inkább a populista megközelítést részesítették előnyben, semmint a szakértői tanácsokat.
  • Múlt márciusban már néhány tucat fertőzött beazonosítása után léptek a döntéshozók, így akkor nagyon hatékonyak voltak a lezárások és egyéb korlátozások.
  • Májusban aztán a csehek elkezdték feloldani a korlátozásokat, amiket nyárra gyakorlatilag megszűntettek.
  • Amikor aztán ősszel megjelent a második hullám, a politika csak késve reagált rá.
  • A cseh kormány kudarcot vallott a lakossággal való kommunikáció frontján is, így elvesztette az emberek bizalmát.
  • Babis miniszterelnök az elmúlt időszakban két egészségügyi minisztert is kirúgatott, a bevezetett korlátozó intézkedések pedig átgondolatlanok voltak, ráadásul néhányat a bejelentés után azonnal megváltoztattak.
  • A kormány nem különösen foglalkozott a vírus variánsainak a jelenlétével és azok nyomon követésével. E nélkül nem lehet hatékonyan harcolni a járvány ellen.
  • Csehország későn kezdett az oltáshoz is, és amikor nagy nehezen végre elindult, káoszba fulladt. A regisztrációs rendszer 24 óra alatt összedőlt, és amikor éppen oltóanyag volt, akkor nem volt fecskendő és tű.
  • Még keményebb és szigorúbb korlátozások kellenének, hogy megforduljon a trend: megállítani a gazdasági életet és meggyőzni az embereket, hogy maradjanak otthon. Csakhogy a gazdaság így is nehéz helyzetben van, az embereknek kezd elfogyni a pénzük és a türelmük.
  • Van, amit mi jobban csináltunk

    Ha megnézzük a fenti listát, láthatjuk, hogy nem is kis átfedés van a cseh és a magyar állapotok között.

    Hogy ebből mennyi magyarázható a populizmussal, pontosabban az abból következő döntéshozatali logikával, az nehezen kiszálazható, de minden bizonnyal része van benne.

    Ugyanakkor láthatók a különbségek is.

    Ilyen például az oltási programok hatékonysága.

    Persze nálunk sem kell a szomszédba menni egy kis káoszért és szervezetlenségért, ráadásul, ahogy minden, ez a fontos kérdés is olcsó politikai játszmák terepe lett.

    Elég csak a szombathelyi oltópontokra, Mi folyik itt? Már az oltópontok is lehetnek ellenzékiek és kormánypártiak? 2021. March 13. 11:41 a kínosan primitív kormánypropagandára „Frisssen”, fiatalosan a szombathelyi oltópontokról 2021. March 22. 12:11 vagy az ellenzék keleti vakcinás megszólalásaira „Nagyon szerencsétlen, amikor beleszól a politika” – Egy szombathelyi orvos a kínai vakcináról 2021. January 19. 11:32 gondolnunk, hogy újfent elszomorodjunk kis országunk közállapotain, de a magyar oltási program kétségkívül a jobbak között teljesít.

    Az Ourworldindata.org naprakész adatai azt mutatják, hogy nemzetközi összehasonlításban nem túl kiugró a 21 százalékos magyar átoltottság, de Csehországhoz (12,5%) és Európához (13,5) képest mindenképpen jónak számít.

    A népesség oltottsága százalékban
    Our World in Dta

    Ebben kétségkívül benne vannak a keleti vakcinák, ahogy az is, hogy a magyar kormány nagyon meg szeretné mutatni a választóknak és „Brüsszelnek”, hogy mennyire tudja a tutit.

    Hogy az uniós külön út hova fut ki, az egyelőre rejtély, de abban talán egyetértés van, hogy a fenti piros térképpel végre kellene kezdeni valamit.

    Látott valami érdekeset, izgalmasat, szokatlant? Írja meg nekünk, vagy küldjön róla fotót. Akár névtelenül, titkosított üzenetküldő rendszerünkön keresztül itt, vagy facebook messengeren ide kattintva. Esetleg emailben, itt: jelentem_KUKAC_nyugat_PONT_hu

    Hozzászólások

    A cikkekhez csak regisztrált felhasználóink szólhatnak hozzá. Kérjük, jelentkezzen be, vagy ha még nem tette, regisztráljon.

    A szerkesztőség fenntartja magának a jogot, hogy a cikkekhez nem kapcsolódó kommenteket moderálja, törölje. A részletes moderálási szabályokért ide kattintson!

    Covid 19