Amikor végzünk templomnéző túránkkal, az úton éppen egy osztrák rendszámú autó közeledik. Lassít, a középkorú házaspár a szélvédőn keresztül látható meglepetéssel nézi a település fölé magasodó sárga-barna épületet. Arrébb meg is állnak, és gyalog visszasétálnak, hogy jobban szemügyre vegyék.
Ják és Körmend között, a régi úton vagyunk, Nagykölked szélén. Sokat autóztunk már erre, és mi is éppen ilyen rácsodálkozással szemléltük a templomot. Mert nagy és szép, és mert egy ilyen kis faluban áll. Igaz, láttunk már nagy templomot az erdő mélyén 
A templom, amit majdnem kettévágott a trianoni határ 2016. April 06. 09:04 , ott, ahol az országhatár majdnem kettévágta, de akkor is meglepő.
Arra, hogy miért is kell egy ilyen kis falunak (mintegy 130-an élnek itt) ekkora templom, nem kaptunk választ. Nagykölkeden kívül csupán Rádóckölked hívő népét szolgálja ki, északabbra már a jáki, délebbre pedig a harasztifalui templomokba mennek a hívek.
Nagykölkedre az egyházasrádóci plébános jár át misézni, dr. Rátkai László papi hivatása mellett művészettörténész is, tőle kértünk engedélyt a templom bejárására, sajnos, találkozni nem tudtunk vele. Helyette a helyi gondnok nyitotta ki a vaskaput.
Jákhoz különben is kötődik a nagykölkedi templom, hiszen annak modernizált stílusában építették. A két templom kora között hat és fél évszázad van, a román stílusú jáki templomot 
Ördögkövek és szerelmi varázslás - A jáki templom titkai 2012. August 11. 10:22 1250 körül építették, még az Árpád-korban, amikor a templomok egyúttal védműként, erődként is szolgáltak.
Nagykölkeden is volt egy templom, igaz, a 14. századból származik első említése, ez azonban elpusztult. Aztán a 19. század végén döntöttek új templom építéséről, és a szomszéd tiszteletére a neoromán stílus mellett döntöttek. Ez könnyedebb, légiesebb, de az erődszerű felépítés most is látszik. Barna-sárga színe jellegzetes, nem sok templomon láthatunk ilyet.
Az új templom 1896-ban lett kész. Háromhajós, középen a főoltárral, az oltárkép Jézus mennybemenetelét ábrázolja, egyes források ezért is nevezik Urunk mennybemenetele templomnak. A bal oldali hajóban kisebb oltár, Szent Miklós tiszteletére. Ezért Szent Miklós-templomnak is hívják, de a Mikulás-legenda alapját adó Szent Miklós püspök a falu védőszentje, nem a templomé.
Mindezt a gondnoktól tudjuk meg, ahogyan azt is, hogy a templom hideg télen. Ezért a jobb oldali hajóban szereltek fel fűtést, itt is van egy oltár, és padok is, télen itt tartják az istentiszteleteket.
A templom belülről még szebb, különösen a főoltár melletti díszítések. Két helyen is olvasható, hogy még az 1890-es években kapott adományokból készültek, ezeket az Amerikába szakadt nagykölkediek küldték, miután megtudták, hogy templom épült falujukban.
A templom amúgy épp felújítás előtt és alatt áll. A több mint száz éves épület elkezdett alulról vizesedni, ezért jó két méter magasban leverték már a vakolatot, a téglákon pontosan látszik, meddig szivárgott fel a nedvesség. A falakat is oszlopokat a padló felett elvágták és leszigetelték, ez már bő egy éve történt. Azóta szárad a fal, ha teljesen kiszárad, az eredeti stílusban vakolják újra és az eredeti színekre festik. Mindehhez az egyház gyűjtött adományt.
A gondnok mutatja, hogy máshol is vannak gondok, a boltíves plafon egy része is beázott, azt mondja, ez még az építés alatt történt, pereg le a vakolat. De ez komolyabb munka lesz, és restaurátor kell hozzá.
Felmegyünk a kórusba, itt van egy kisebb orgona, ezt is használják, de amikor a kisebb hajóban miséznek, oda pianínót vagy szintetizátort visznek. A bejárat mellett balra még egy oltár, de megtudjuk, ez tulajdonképpen a Szent Sírt, Jézus sírját szimbolizálja. Friss virágok vannak rajta.
Amikor távozunk, a gondnok csak a rácsos vaskaput csukja és zárja be. Hadd szellőzzön a templom, addig is száradnak a falak.
