Talán az épület mellett megújult kereszteződés tette...
kezdtük decemberben az egykori Vakok Intézete, mai Nagy Lajos Gimnázium épületével foglalkozó írásunkat. Helytörténeti sorozatunk mostani tárgyára ez nyilván még hatványozottabban áll - hiszen az említett kereszteződésben álló, a városkép e részét alapjaiban meghatározó épület valóban a környék talán legimpozánsabb darabja. S csakúgy, mint a gimnáziumnak Hajós Alfréd, ennek is híres megálmodója volt. Méghozzá Ludwig Schöne, a lipcsei születésű bécsi építész, aki egyebek között az osztrák főváros híres Ringjének egyik legjelentősebb tervezője.
Tevékenységét később a Monarchia egész területére kiterjesztette. Templomokat, lakóépületeket, szállodákat, irodaházakat és gyárakat egyaránt tervezett. Stílusa az amúgy önmagában is eklektikus historizmus stílusjegyeivel jellemezhető: lakóházaknál leginkább a neobarokk, a templomoknál a neoromán vagy neogótikus, zsinagógáknál pedig a bizánci-keleti vonásokat részesítette előnyben. Evangélikusként más felekezetek számára is dolgozott. Városunkban az evangélikus templom mellett a Rákóczi Ferenc utcában álló egykori zsinagóga, Kőszegen pedig a Jézus Szíve templom tervezése fűződik a nevéhez.
Az Óperint utca, Körmendi, Dózsa György és Kálvária utcák találkozásánál fekvő, neoromán-eklektikus stílusú evangélikus templomot 1896-ban építették, felszentelésére augusztus 25-én került sor. Közel fél évszázadig a két nagy protestáns közösség közös hitéleti színtereként működött (a református gyülekezet parókiája 1934-ben, temploma 1939-ben készült el a közeli Károlyi Gáspár - akkor Horthy Miklós - téren). A százéves évfordulóra, 1996-ban egyszer már felújították. Tavaly pedig a környék uniós forrásokból történt rehabilitációja keretében egyebek között új, színes palaborítású tetőzetet kapott, kicserélték a nyílászáróit, és megoldották az akadálymentesítését is.
Külön említést érdemelnek a főhomlokzat domborművei, amelyek Jézus életének három jelentős állomását jelenítik meg: születését, megkeresztelését és feltámadását. A szobrok a neves egykori kőfaragó mester, Haut/Harkányi Ede nevéhez fűződnek. A pécsi (más források szerint németbólyi) születésű szakembernek az édesanyja nevelkedett a szombathelyi árvaházban. Fia, aki ebben az évben magyarosította nevét 1887-től kőfaragó vállalkozást indított városunkban. Egy pár évvel későbbi hirdetésben pedig már mint kőfaragó, szobrász és kőbánya-tulajdonos szerepelt. Műhelye az első évek után a Széll Kálmán utca 40-ben működött.
A több ezer fős szombathelyi evangélikus gyülekezet kezdeményezésére a körforgalom tervezésekor a templom kerítését az egyházi telken belülre helyezték, hogy így egy öblösebb, kisebb, a templom irányában is megnyitott tér alakulhasson ki. Az építkezés még folyamatban lévő befejezésével, illetve a templom parókiájának felújításával párhuzamosan pedig napirendre került a kereszteződésben egykor állt (a cikkünkhöz tartozó egykori felvételeken is jól látható) kőkereszt visszaállításának gondolata is. A megújult térség, épületek és kereszteződés együttes ünnepélyes átadására várhatóan ez év nyarán kerül majd sor.
Tartsd életben a helyi nyilvánosságot!
A független és szabad újságírás ezután is fontos marad! Sok dolgunk lesz a múlt feltárásával, a mindenkori hatalom ellenőrzésével és azzal, hogy továbbra is egy olyan országért dolgozzunk, ahol valódi jogait vannak és ahol a tetteknek következménye van.
A Nyugat.hu-t többféle módon támogathatod. Tedd meg!
