Talán az épület mellett megújult kereszteződés tette - mert amúgy magunk sem értjük, sorozatunkban eddig hogyan feledkezhettünk meg erről a különleges értékkel bíró épületről. Mindenesetre egy jó pont az emléktábla-állító utókor ellenőrzőjében: a bejárat mellett pár éve elhelyezett felirat keltette fel a figyelmünket. Ezen olvastuk meglepődve, hogy az épületet Hajós Alfréd tervezte. Aztán kisebb búvárkodást követően kiderítettük: első olimpiai bajnokunk építészi keze munkáját Szombathelyen nem csak ez, az eredetileg vakok intézetének épített hatalmas létesítmény őrzi. De haladjunk szépen sorban!
Az eredetileg Guttmann Arnold néven 1878. február 1-jén, Budapesten született Hajós egymással távoli rokonságban sem álló sportágakban (úszás, több atlétikai ág, torna, labdarúgás) próbálta ki magát. 16 éves, amikor Pierre de Coubertin javaslatára a elhatározták, hogy az ókori hagyományokra alapozva életre hívják a modern olimpiai játékokat. Úszásban korábbi nemzetközi sikerei alapján - 1895-ben és 1896-ban győzelem a nem hivatalos bécsi úszó Európa Bajnokságon - Hajós Alfréd nagy reménységnek számított. A pireuszi öböl hideg vízében a 100 méteren végig vezetve elsőként ért célba. Tiszteletére az osztrák himnuszt kezdték el játszani, amit honfitársai leállíttattak, hogy a magyar nemzeti induló hangozhasson el. Alig egy órával később Hajós elindult 1200 méteren is - előnye akkora volt, hogy már a célba érkezése előtt felvonták tiszteletére a magyar zászlót.
Eredményes szereplése az úszás felé fordította a figyelmet itthon. Fellendült az úszóélet, hatására sorozatosan kezdtek versenyeket rendezni. Többször szerepelt a magyar labdarúgó válogatottban. 1904-ben visszavonult az aktív sportolástól. 1906-tól labdarúgó szövetségi kapitány, később a szövetség elnöke is lett. A századelőn neves újságírónak is számított: a közismert Sport Világ című lap az ő szerkesztésében jelent meg. Építészmérnöki diplomáját 1899-ben a Műegyetemen szerezte. Pályáját Alpár Ignácnál és Lechner Ödönnél kezdte. 1907-ben önálló irodát nyitott. Sikeresen vett részt számos középületre kiírt pályázaton, amelyek főként vidéki megbízásokhoz juttatták.
Alkotásai az eklektikától a szecesszión át a modern formák alkalmazásáig nagyon változatos felfogásban alakultak. 1915-ben az ő szecessziós tervei alapján épült a debreceni Arany Bika Szálló, valamint a debreceni színház. Ő tervezte a szabadkai bankpalotát, a pozsonyi leányiskolát, a lőcsei gimnáziumot, az újszegedi Vakok Intézetét (Villányi Józseffel, 1912), a győri versenyuszodát, több vidéki város gyógypedagógiai intézetét és sporttelepét (Balassagyarmat, Kaposvár, Miskolc, Pápa, Szeged). Tervei alapján épült a miskolci Hitelintézet Palota, a Népkerti Vigadó és a Weidlich-palota, illetve a Magyarországi Református Egyház Székháza, az egykori Konvent épülete, melynél a belső berendezések jelentős részét is ő álmodta meg.
1924-ben a neves labdarúgó Lauber Dezsővel közösen megálmodott „ideális stadion” tervével ezüstérmet nyert a párizsi olimpia művészeti versenyén (az első díjat nem adták ki). A róla elnevezett margitszigeti Nemzeti Sportuszodát (1930) és a fel nem épített stadion tervét a vasbeton szerkezet lehetőségeinek merész kihasználása, valamint korszerű tér- és homlokzati formák jellemzik. Legnagyobb sportépítkezése a Megyeri úti UTE-sporttelep volt, amely 1922-es építése idején Európa legmodernebb stadionjának számított. 1945 után a budapesti Vajdahunyadvár, a Tőzsdepalota és több más középület helyreállítási munkálatait vezette.
A szombathelyi Vakok Intézetét 1910-ben tervezte. Az építés költségeit az állam állta, a telek István Vilmos püspök adománya volt. Az épületben kefekötő, kosár- és székfonó szakképzés folyt, valamint a Klein- és Braille-féle vakírás-olvasást oktatták. A Nagy Háború idején hadikórházként működött. Az 1949-ben állami tulajdonba került épületben később bentlakásos intézet alakult. A vakok ellátásának ferences rendházba költözése után általános iskolaként funkcionált. Egykori épülete premontrei rendnek történt visszaadása óta itt működik a Nagy Lajos Gimnázium. Hajós Alfréd városunkban található másik épülete a Király és a Széll Kálmán utcák torkolatában álló, egykor a Savaria Tourist irodájának is helyet adó palota (földszintjén ma paleolit étterem működik). Ő tervezte a kőszegi Jursich Miklós Gimnázium épületét is.
Tartsd életben a helyi nyilvánosságot! Támogasd a Nyugat.hu-t!
A Nyugat nem csak tájékoztat, hanem segít eligazodni a Budapesten kívüli világban is. Helyben vagyunk, ahol szükséged van ránk! Megmutatjuk, ami fontos, elmagyarázzuk, amit tudnod kell.
Támogasd a Nyugat.hu-t!
