Péntek délután a szokásos életkép fogadta az utazókat a szombathelyi vasútállomáson: bőröndöt maga után húzó még gyorsan Facebookot csekkoló középiskolás lányok, utazótáskát hetykén, félvállon tartó bőrdzsekis srácok, unokára várakozó nagyszülők, a lottózó mellett sportrovatot böngésző férfiak s hasonlók. Arról, hogy készülődik valami, csak azoknak lehetett fogalma, aki kiszúrta a gyarapodó kis csoportot a fényképezőgépeikkel és kamerákkal (ezek voltunk mi), illetve a másik oldalon egytől-egyig csinos lányokat, hosszú kabátban és hosszú piros "zokniban".
Aztán hirtelen bekapcsolt a zene és breakesek kezdtek táncolni az állomás aulájának közepén. Oké, itt már sejthető volt, hogy lesz valami, mert egyre többen az oszlopok mellé húzódva várták, hogy valami történjen, kiszúrták a készülődést. Akik az állomásra bejöttek vagy épp vonattal érkeztek persze nem tudtak semmit, csak szembesültek azzal, hogy itt van valami s rögvest előkapták a telefont, mert ugye ezt érdemes felvenni.
A szombathelyi szuperlányok, a Shake it csajok műsora volt természetesen a legtöbb figyelmet magára vonó eleme a flash mobnak, a kivillanó popsik láttán persze az épületben tartozkodó férfiak pulzusszáma összességében legalább a duplájára nőtt.
Majd kicsivel később egyfajta fináléként az Ataru Taiko dobosai zúgták be a teret, ekkor már a peronokról is sokan néztek, hogy mi ez a nagy hangerejű műsor odabent. Ritmusaikra táncoltak a breakes srácok és a Shake it lányok együtt, sokan élvezettel nézték az előadást. Mi még azt is észrevettük, hogy az előadás hevében lebegni kezdtek a dobosok.
Aztán ahogy az lenni szokott, a műsor után mindenki ment tovább a dolgára, mintha mi sem történt volna. Azért kellemesebb így vonatra szállni, vagy épp hazaérkezni, mégis csak színesítette a sötét péntek délutánt.
