Hupikék fagyival a kézben, lufikkal megtömött Kistigrisem (a színház arcfestőjétől ezt az avatárt kapta) lelkendezve rohangál a szombathelyi Fő téren, hogyha ilyen izgi egy társulati ülés, legközelebb se maradjunk le róla! Győzöm magyarázni: a bérletkampánnyal egybekötött társulati ülés egy színház életében is ritkaságszámba megy, a WSSZ is maximum egy évben egyszer próbálja ilyen színesen, szabadtéren csábítani a (leendő) rajongóit, jópofa zenés szórakoztatással felizzítani a tétovákat.
Szívemet dobom eléd
Ez az arcfestéssel és plakátrajzolással, lufikkal, tortaszeletekkel és sóspereccel feldobott családi hepaj tényleg jó móka: miközben a kölyök remekül elvan, lehet a színészekkel diskurálni, fotózni kedvencünket (elcsípünk ilyet is), vagy csak elnézni a sürgő-forgó, jelmezekbe bújt, vagy egyenpólósan tüsténkedő, angyalszárnyakon repdeső társulati tagokat. Laza zenés betéteken mélázni, miközben újra közösen, fennhangon megállapíthatjuk, hogy azért Németh Juditnak, és Szabó Tibinek mekkora hangja van! (Hogy mekkora? Akkora.) Ahogy Juci belecsap, hogy "a szívemet adom eléd", lúdbőrzik a hát.
Így kell lenézni a szombathelyi közönséget!
Miközben a direktor, Jordán Tamás, a szokott (oldott) stílusában, legfentről, egy Fő téri ház erkélyéről kotnyeleskedik. Mellette a társulat őszülő sarmőre, Trokán integet. Invitálna mindenkit, jöjjenek és nézzék meg, milyen a kilátás, mekkora csoda a Fő tér naplementében, odafentről. És onnan a magasból „le-nézni" is lehet a szombathelyi közönséget.
Aztán jön egy kis közjáték, Horváth Ákos valami egészen lefárasztó betyáros számot nyomat: amikor berobban egy divatos flash mob. (Szeretjük ezeket a meglepetés-csődületeket.) Megszólal valahol egy fülsértő riasztó, mi pedig azt látjuk, hogy egy maszkos fekete alak rohan ki kistáskával az ékszerboltból, felszáll Csonka Szilvi Veszpájára, valakit elütnek, jönnek a mentők, bénáznak, rendőrök cikáznak, aztán fellélegezhetünk: megjön a Pókember is.
Hasonlóan kedélyes az évadnyitón Sági József kulturális tanácsnok is. Most nem játszik politikust, még nevetni is láthatjuk a színészekkel, beszéd helyett színház témakörében íródott idézetekből rendez alkalmi kimittudot. Jordán Tamás sem részletezi az aktuális évadot, csak egy –két eseményt említ, azt is minimálban, közben élőben felveszi csörgő mobilját, bekapcsolja Fűzfa Balázst (akivel a Nagy Versmondás-projektet évek óta közösen csinálják.) Majd egy nagy Hajrá WSSZ csatakiáltásra elindulhat a szombathelyi színházi munka!
A bérletkampány e zajos módja nem hatástalan, a Fő téri fabodegában legalább hatvanan váltanak a műsor alatt a szezonra bérletet, és húsz feletti a foglalás.
WEÖRES SÁNDOR SZÍNHÁZ
2013/2014-ES ÉVAD BÉRLETES ELŐADÁSAI
2013 ŐSZ
Weöres Sándor: Szent György és a Sárkány
– tragikomédia két részben –
A költő így vall 1965-ben született művéről: „…nem végzetdráma, hanem az emberek kavarta viharok futása, különböző célok küzdelmének következményeként örök-forgású örvénnyé kavarodva. Sem a sárkányölő Szent György, sem a sárkány hívei nem diadalmaskodnak végérvényesen, mert mikorra győzne valamelyik, az örvény már másutt és másként sodor. Itt nem győz más, mint az a forró atmoszféra, mely mindent szerelmesen fojtogat és mindent gyilkosan fölemészt, de könyörtelen örök forgásában mégis a szakadatlan életet jelenti.”
Arról pedig, hogy mit kíván üzenni drámájával a közönségnek, ekképp beszélt egy rádióinterjújában: „Azt, hogy az élet sokkal bonyolultabb, sokkal ellentmondásosabb, mint ahogy mindennapjainkban érzékeljük. Annyi sárkánnyal kell a ma élő embernek és a ma élő fiatalnak megvívni, erre vonatkozik tulajdonképpen a darab. Megoldást nem ad, csak az ellentmondásokat, az ellentéteket, a kérdéseket veti fel. A megoldást a saját életének megfelelően mindenkinek saját magának kell megtalálni.”
Címszerepben a szombathelyi születésű Fekete Ernő, a Katona József Színház tagja.
Rendező: Valló Péter
Helyszín: NAGYSZÍNPAD
Örkény István: Tóték
– tragikomédia –
„Örkény István művének színreviteléhez Székely Gábor kiváló prágai Macskajáték-rendezése nyitotta meg az utamat, amelyet 1974-ben mutatott be a cseh Nemzeti Színház. A Tóték pedig a „Husa na provázku” nevű brünni kísérleti színházban került színre a hetvenes évek közepén. Jómagam a Tótékat a prágai „Činoherní klub”-ban rendeztem meg 1982-ben, és a színház hét évadon át nagy sikerrel játszotta. Eddigi magyarországi öt Hrabal-bemutatóm, három Csehov-rendezésem és egy Kundera-színrevitelem után számomra logikus lépést jelent, hogy Örkény István e művét állítsam színpadra Szombathelyen. Csehovot, aki megértéssel ábrázolta az egyszerű emberek sorsát, valamint Hrabalt és Kunderát, akik nagy hangsúlyt fektettek a XX. században Közép-Európában élők nyakatekert és gyakran abszurd történelmi sorsfordulataira, sok közös vonás köti össze Örkénnyel. A csehek, a magyarok és a szlovákok ezt bőven megtapasztalták. Bizonyos motívumokat szükséges állandóan visszaidézni.
Nagy örömmel várom az újabb közös munkát a szombathelyi társulattal. Érdeklődéssel és csodálattal figyelem azt az energiát, amellyel a Weöres Sándor Színház nem mellőzhető művészeti intézménnyé vált nemcsak saját régiójában, hanem országos viszonylatban is.”(Ivo Krobot)
A főbb szerepekben: Szabó Tibor, Bajomi Nagy György, Németh Judit, Csonka Szilvia, Endrődy Krisztián, Vlahovics Edit
Rendező: Ivo Krobot
Helyszín: MÁRKUS EMÍLIA TEREM
Füst Milán: Máli néni
– vígjáték –
A 30-as évek végén Füst Milán vígjátékot írt a szépséges Margit kisasszonyról, az őt ostromló vezérigazgatóról, annak idegtépően szerelmes Alfonz fiáról, és lányáról, a karcos-titokzatos Tildáról. Szerepel továbbá a történetben egy kisfiú, akinek talán három anyja van, talán egy sincs; Horváth úr, a könyvelők gyöngye, a mindenütt hallgatózó Novák bácsi, és ennek felesége, Máli néni, aki így mutatkozik be: "Egy szegény rokon. Valaha jómódban, most tönkretéve. Ilyen a világ, kérem." Máli néni - ez a tipikusan pesti tündér és boszorkány - a végén mindent helyrerak. A gazdag veszít és győz a szegény.
Vérbő avantgarde bohózat ez a tipikusan pesti mese. Füst darabja szinte azt sugallja: az élet már nem is álom, inkább őrület. De - vígjátékról lévén szó - szeretnivaló őrület...
A főbb szerepekben: Kiss Mari, Trokán Péter, Csonka Szilvia, Nagy Cili, Orosz Róbert, Kálmánchelyi Zoltán, Kertész Péter
Rendező: Koltai Róbert
Helyszín: NAGYSZÍNPAD
Jeles András: „Egy résnyi ragyogás…”
– tragikomédia –
Ez a darab különös körülmények között született: egy másik színmű színpadi próbái közepette, tehát nyilvánvalóan rám erőltette-kényszerítette magát. Nemigen volt tekintettel az alkalmatlan időpontra, az u.n. realitásokra, az emberi tényezőre és hasonlókra, - minden bizonnyal létre akart jönni, s úgy döntött, hogy ezek a körülmények (t.i. mikor a szerző keze-lába remeg a kimerültségtől stb.) számára éppen megfelelők, sőt: egyenesen optimálisak. Így kellett lennie, mert – töredelmesen megvallom – négy hét, pontosabban: huszonöt nappal éjszakái idején (hiszen napközben a próbák folytak) lediktálta magát, nekem csak jól figyelni és szorgalmasan skribálnom kellett. Ezek után, gondolom, bárki megérti, hogy meglehetős kíváncsisággal várom magam is miként kezdi meg pályafutását ez a különös élőlény, hogyan működik majd a színpadra állítás folyamatában (egyáltalán: hogy a könyörtelen, sőt: megvesztegethetetlen ítészek, azaz a színészek előtt megállja-e majd a próbát, s végül a közönség örökké talányos várakozásának képes lesz-e megfelelni.
Szóval, azt mondhatom, félig-meddig mint egy kívülálló, magam is kíváncsi vagyok a végeredményre, mert a csodálatos születés rendszerint különös sorsot ígér.
Magáról a darabról azonban itt és most – kérem a kedves szombathelyi közönséget, fogadja ezt el tőlem, egészen kivételesen – semmit se mondhatok. Ígérem azonban, hogy ha eljön az ideje, elárulom a titkot, felfedem a rejtélyt, nem felejtkezem el a magyarázatról.
(Jeles András)
A főbb szerepekben: Alberti Zsófi, Kovács Gergely, Szerémi Zoltán, Vlahovics Edit, Bajomi Nagy György, Kelemen Zoltán, Sodró Eliza
Rendező: Jeles András
Helyszín: MÁRKUS EMÍLIA TEREM
László Miklós: Illatszertár
– vígjáték –
Hammerschmidt Miklósnak illatszertára van a pesti Váci utcában. Közeleg a karácsony, fogynak a kölnik, parfümök, szájvizek, az üzletben mégis feszült és ideges mindenki. A főnök napok óta kiabál az alkalmazottakkal, legfőképpen Asztalos úrral, akinek pedig mindene a munka. Reggel nyolctól este nyolcig dolgozik, nincs senkije, nem jár sehova, egyetlen öröme, hogy levelezésben áll egy lánnyal, akinek még a nevét sem tudja, akinek nemsokára meg akarja kérni a kezét. És most hirtelen kirúgják. Semmi más nem állhat a háttérben, csak Balázs kisasszony intrikája, aki Asztalos szerint a legtrehányabb dolgozó az üzletben, és nőnek is olyan hideg és kellemetlen, mint egy vénlány...
László Miklós 1937-es vígjátékában szerethető kisemberek küzdenek a magánnyal, és kergetik a boldogságot, ami pedig ott van az orruk előtt. Az Illatszertár finom humorú, békebeli szerelmes mese, az egyik legkedvesebb történet, amit valaha magyar színpadra írtak.
A főbb szerepekben: Jordán Tamás, Kálmánchelyi Zoltán, Nagy Cili, Fekete Linda, Szerémi Zoltán, Orosz Róbert, Szabó Tibor
Rendező: Béres Attila
Helyszín: NAGYSZÍNPAD
2014 TAVASZ
Dés László - Geszti Péter - Békés Pál A dzsungel könyve
– musical –
A Dzsungel könyve a magyar musical irodalom egyik kiemelkedő klasszikusává nőtte ki magát. Dés László magávalragadó zenéje, Geszti Péter szellemes dalszövegei és Békés Pál pörgő dramaturgiájú történetmesélése egyaránt kedvence lett kicsiknek és nagyoknak. Igazi családi szórakozás.
Most végre a szombathelyi közönség is találkozhat a művel méghozzá egy varázslatos látványszínházi köntösbe bújtatva, melyet az a Horgas Ádám rendez, aki maga is szereplője volt a Dzsungel könyve 17 évvel ezelőtti ősbemutatójának. Az ifjú Maugli, a szerethető Balu, az anyáskodó Bagira, az öreg Akela, a kegyetlen Sír Kán, a hipnotizáló Ká, a haszonleső Csil, emberek, farkasok, majmok, keselyűk, félelmetes és szerethető fenevadak mesélnek a kötődésről, az elfogadásról és a szabadságról. A szemünk láttára cseperedik férfivé az árván maradt Maugli, hogy igazságot tegyen és megtalálja az igazi otthonát.
A főbb szerepekben: Balogh János, Mertz Tibor, Nagy Cili, Németh Judit, Fekete Linda, Endrődy Krisztián, Kelemen Zoltán, Szabó Tibor, Varga Dóra
Rendező: Horgas Ádám
Helyszín: NAGYSZÍNPAD
Hamvai Kornél: Szigliget
– bohózat –
Hamvai Kornél Michael Frayn, a nagy sikerű Függöny fel! című bohózat írójának Balmoral című művét adaptálta az ötvenes évek szigligeti alkotóházába. A mű nemcsak görbe tükröt tart az akkori irodalmi elit, az értelmiség elé, hanem a fergeteges bohózaton túl egyfajta történelmi korrajzot is létrehoz. A bohózat ősbemutatója a Nemzeti Színházban volt 2007-ben, Udvaros Dorottya, Blaskó Péter, Gazsó György és Garas Dezső főszereplésével. Azóta számos színház mutatta be hasonló nagy sikerrel.
A főbb szerepekben: Kiss Mari, Szerémi Zoltán, Trokán Péter, Jordán Tamás, Orosz Róbert, Bajomi Nagy György, Horváth Ákos, Alberti Zsófi
Rendező: Balikó Tamás
Helyszín: MÁRKUS EMÍLIA TEREM
Ion Luca Caragiale: Zűrzavaros éjszaka
– komédia –
Nézőinket a következő teszt átgondolására kérjük:
„Lehet-e tréfálni? Igen és nem. Lehet – ha egészséges emberekkel van dolgod. Nem lehet – ha betegekkel. Lehet – vidám és kedélyes emberekkel. Nem lehet – mogorvákkal és búvalbéleltekkel. Lehet – szellemes emberekkel. Nem lehet – butákkal.” (Caragiale)
Ha a válaszok többségével egyetért, Önnek ajánljuk ezt az előadást. Tréfás és zűrös egy éjszaka ez. A szélsőséges karikatúra, a fergeteges humor minden eszköze felvonul, hogy a bonyodalmak egymásba érjenek és hőseink számára szinte érthetetlenné tegyék a szaporán pergő eseményeket. Félreértéseik felett érzett kárörömnek azonban kevéssé van helye. A Dunán (közös folyónkon) lefolyt sok víz ellenére úgy tűnik, gyarlóságaink nem sokat változtak. A századforduló román kispolgárai szerelmeikben, féltékenységükben, hazafias hevületükben éppoly esendőek, mintha csak nagyon közeli ismerőseinket látnánk, akár itt, akár ma…
A főbb szerepekben: Mertz Tibor, Bajomi Nagy György, Sodró Eliza, Endrődy Krisztián, Orosz Róbert, Kovács Gergely
Rendező: Mohácsi János
Helyszín: NAGYSZÍNPAD
Molnár Ferenc: Az üvegcipő
– vígjáték –
„Idén Molnár év van. Kicsit megkésve tehát, de ez is lehetne az apropója Az üvegcipő bemutatójának. De mivel állandóan és mindenütt játsszák Molnár darabjait erre az érvelésre semmi szükség. Mint ahogy arra sem, hogy életem első szombathelyi rendezése éppen a Liliom volt ugyancsak Molnártól és máig azzal a jóérzéssel gondolok vissza rá, hogy tetszett a város közönségének, és a benne résztvevők is nagyon szerették. Ugyancsak felesleges említenem, hogy a társulat egyik-másik tagját nagyon nagyra tartom, és nagyon szívesen dolgozom velük. Közéjük tartozik Csonka Szilvia is, aki a darab főszerepét játssza majd, s akivel tavaly is szerencsém volt együtt dolgozni a Moliere-bemutatóban. Ha az ember Molnárt rendez, legelső helyre kerülnek a színészek. Máskor is alapvetően így van ez, de fontosságukat mégis – legalább a látszat szerint – háttérbe szoríthatja a rendezői vízió, a társadalom szenvedélyes kritikai rajza, a megkerülhetetlen „eszmei mondanivaló”. Molnárnál – oly sok megbocsátással – marad a nem is olyan könnyű élet, ennek ragyogó színpadi ábrázolása, és az ennek az életnek az elviselhetőségéért tett írói gesztusok. És persze maradnak Molnár Ferenc felülmúlhatatlan dialógusai, a lélektan, egyszóval a nagyszerű szerepek. Reméljük ennek az elvárásnak tisztességesen megfelelünk majd, és a közönség azzal a szeretettel fogadja a színház új Molnár bemutatóját, mint azt az előzővel tette.” (Valló Péter)
A főbb szerepekben: Szerémi Zoltán, Nagy Cili, Csonka Szilvia, Alberti Zsófi, Vlahovics Edit, Trokán Péter, Horváth Ákos
Rendező: Valló Péter
