A bizonytalan, tétova városfejlesztés szimbóluma - A szombathelyi Fő tér kialakulása

A szombathelyi Fő tér rengeteg változáson ment át az évszázadok alatt, amelyek nem voltak mindig átgondoltak és tervszerűek.

Nehéz örökséggel kellett szembenéznie a szombathelyi városfejlesztésnek a 19. század végén, amikor a hatalmas ütemű gazdasági fellendülés újabb és újabb beruházásokat igényelt a belváros szívében. A növekvő jóléttel járó magánházak és bérpaloták sokasodása mellett a gazdasági élet kiteljesedését szolgáló bankok száma is elszaporodott, elsősorban az Erzsébet királyné útján és a Horváth Boldizsár téren. Amely terület a mai Fő teret foglalta magába a mostani Szent Márton utca Wesselényi utcáig terjedő szakaszával.

A nehézségeket a középkori mezőváros ingatlanszerkezete okozta, amely még a 20. század elején is jellemezte és uralta a teljes belváros tagolását. A 18. századi térképeken pontosan megfigyelhetjük, hogy a város egész területét egységes szélességű telkek, házhelyek alkották.

1. kép: A 18. század városszerkezet
Balló László

Ez a közel 15 méter szélességű egység egy kapuval bíró, négy ablak terjedelmű lakóház építésének megfelelő szélességet jelölt. A múlt örökségeként ez a gazdálkodók és a kézmívesek szerény, földszintes lakóházát jelentette, amelynek utcafrontján idővel többnyire az iparosság és kereskedelem tevékenységét bonyolító műhelyek és üzletek alakultak ki, miközben a lakóegység a hosszú telek oldalán toldozgatott hátsó épületrész hosszának megnövelésével terjeszkedett.

A 20. század elején alig volt emeletes ház a Fő téren

A 20. század fordulójára ez az állapot tarthatatlanná vált. A kevés számú emeletes lakóház mellett mindössze három kétemeletes állt ekkor: a patikaház a mai Fő tér 8. szám alatt, a Szegedy-ház, amely a 13. számon emelkedik, és a Borsits-ház, amely a 19. század derekán épült. Téves az az állítás, hogy a Szegedy ház volt az első kétemeletes lakóháza városunknak, mert amikor ez épült, a patikaház már közel százötven esztendős volt.

Már a 19. század közepén kísérletet tettek arra, hogy meghatározzák a kialakítandó házsor magasságának mértékét. Nagyon helyesen az említett két épület méreteit vették figyelembe, amikor még a középkori mértékkel mért telekszélességen megépült az imént említett romantikus stílusú Borsits-ház kétemeletes tömbje. Amelyet sajnos elbontottak 1939-ben a mellette álló egyemeletes Mayer-házzal együtt, midőn a Hangya Szövetkezet termetes lakóházát építették.

A keskeny telkek okozta gondot a fejlődés már korábban felszámolta, mert a 19. század végéhez közeledve több olyan megoldás született, amelyek esetében két telek összevonásával épült szélesebb, a fejlődés irányának megfelelő új ház. Ilyen volt az 1880-ban épült Stadler bazár épülete, az Uránia Mozival. Ez volt az eredeti Uránia udvar, amelyből sikátor vezetett keleti irányban a Király utcához.

A fejlődés lendülete, amely leradírozta a mértéket adó Borsits-házat, a tér magassági szintjét meggondolatlanul durván megemelte az északnyugati kis tér, piazetta környékén. Átgondolatlan várostervezés volt ez, amely, ha következetesen végigviszik, a Fő tér összes kedves régi lakóházát eltüntette volna. Ám, mivel egyáltalán nem várostervezési szempontok uralták a fejlődés menetét, szerencsére szép részletek maradtak sértetlenül a tér egyes pontjain.

Eklektikus lakóházak egységes sora

A déli házsor nyugati felének egy szakasza emeletes eklektikus lakóházak kellemes, egységes sorát őrizte meg, amely a Bejczy utca közelében épített modern, egyáltalán nem a tér építészetéhez illő, erkélyekkel megrakott homlokzatú lakóház közelségével küzd. Az északi oldal Király utca közeli részénél is 19. századi, és korábbi lakóházak maradtak fenn, amelyek viszont vizuálisan a századforduló magas építésű házaival küzdenek.

A Fischer Ferenc tervezte, 1898-ban épült városi bérház megalomániás tömbje kíméletlenül megsemmisítette a régi városháza hangulatos épületét, amelynek földszintjén a Vendéglő Szombathely Városához nevű fogadó működött. A Városi Bérház az egyetlen nagy hosszúságú ingatlant használta fel, amely a tér kiugró sarkától egészen a Kőszegi utcáig húzódott eredetileg is.

2. kép: Ilyen lett volna a takarékszövetkezeti palota
Balló László

Nem így az oldalhomlokzatával szemben emelt Szombathelyi Takarékpénztár épülete, amelyet 1912-ben építettek a Mocsányi és Stadler iroda tervei szerint, némi, igen érdekes módosítással. Mint említettem, a város fejlődése már a 19. század utolsó negyedében szükségessé tette, hogy egy-egy jelentősebb épület megvalósításához két telket vonjanak össze.

A banképület tervezése nem kevesebb, mint négy lakóház telkének összevonásával számolt. A Széchenyi utcától a Forgóig (napjainkban sajnos újabb nevét, a Belsikátort használjuk) négy egyemeletes lakóház alkotta a házsort. Az új építkezéshez e négy telket szándékoztak felhasználni.

Ám a sikátor oldalánál álló, volt Zanelli-ház akkori tulajdonosa, Dömötör Jenő vállalkozó nem volt hajlandó megválni ingatlanától, amelynek földszintjén kereskedelmi és bizományosi irodát működtetett, és ahol a bogáti műhengermalom üzleti ügyeit is intézte. Az építtető így, hosszas huzavona után kénytelen volt lemondani eredeti elképzeléséről, és a tervezett hatalmas tömb főhomlokzatát meg kellett kurtítania két szobányi szélességgel.

Ezzel a Széchenyi utcai saroktoronnyal szimmetrikus déli építmény teljesen eltűnt, nélküle készült el a Szombathelyi Takarékpénztár még így is nyomasztóan terjedelmes épülete, amely ilyen módon önálló tömb helyett kénytelen volt sarokházzá alacsonyodni. A kényszervágás után maradt irdatlan tűzfal szerencsére nem okoz zavart a városképben, mert a közvetlen közelében húzódó sikátor nem enged rálátást a megcsonkított terv nagyon előnytelen velejárójának kellemetlen látványára.

Az egykori Kovács Szállót az irodaházhoz méretezték

Sokan mondták, hogy Kovács Jakab nagyszállodája megjelenésében nyomasztóan nagy, és nem illik a Király utca képébe. Ez nem felel meg a valóságnak. A város vezetése gondos tervezéssel alakította ki a Széll Kálmán utca indítását, az északi oldalt nyitó Batthyány palota építtetőjét kötelezték, hogy alaprajzi elrendezésében és arányaiban igazodjék a MÁV igazgatóság irodaházának tömbjéhez, amelyet maga a város épített.

3. kép: A kétemeletes Borsits ház
Balló László

Az így képzett térséggel ügyesen kapcsolódik az új épület. Már maga Kovács Jakab hátrább húzta szállodájának tömbjét a Kőszegi utca irányában, kerthelyiséget képezve a főhomlokzat előtt. Ha tekintetbe vesszük, hogy közel egy kilométeres sugárúttal néz szembe ez a tömb, tökéletesen megfelelő a méretezése.

A hiba ott van mindössze, hogy a Széll Kálmán utca egyirányúvá tételekor a szombathelyi Champs Elysées elfordul ékkövétől, a szállodaépülettől, ahova érkeznie kellene, nem pedig háta mögött hagynia azt. A szálloda két oldalánál álló sarokházak is jól átgondolt, saroktornyos megjelenésük szimmetriájával segítik az öt épület harmonikus együttállását. A stílusok eltéréseit a Kovács szálloda mértékkel dekorált homlokzatának nyugodt rendje vonja egységbe.

A bizonytalan, tétova városfejlesztés szimbóluma

Egészen más a helyzet a Fő tér északnyugati sarkával, ahol az említett két kiugróan magas épület emelkedik. Környezetüktől mind stílusban, mind mértékben jelentősen eltérnek, és megjelenésük a maga idejében végképp lehetetlenné tette a tér építészetének egységesítését. Attól kezdve, hogy e két góliát megvetette itt a lábát, bármi történhetett a tér házsoraival, mert zavaróbb ennél már semmi nem lehetett...

És történt is, bőven...

Szombathely központi tere mára a bizonytalan, tétova városfejlesztés szimbólumává lett, ahol korlátlanul sorjáznak a különféle évszázadok építészeti emlékei anélkül, hogy bármelyik tervező bíbelődött volna a városképi szempontok érvényre jutásával, avagy az épületek kölcsönhatásaival. Mind korban, mind stílusban, mind mértékben túlzottan vegyes kép alakult ki a küzdelem során, amelynek eredményéül végül, a 20. század harmadik negyedére eltűnt az utolsó földszintes gazdálkodó-polgárház zavaró jelensége, és amire ez eltűnt, addigra tucatnyi újabb zavaró jelenség terhelte meg a tér összhatását.

Mi, szombathelyiek persze így szerettük meg városunkat. Hiszen szemünk láttára alakult át kedves kisvárosból szeretni való nagyvárossá. Észrevételeink a múlt hibáiról szólnak azoknak, akiknek birtokában van a lehetőség, hogy a városfejlesztés jövőjének hibás döntéseit elkerüljék, megmentve ezzel volt építészeti értékeink ma még épségben lévő maradék alig húsz százalékát.

Az első képen a 18. századi városszerkezetet láthatjuk. Néhány korábban készült középülettől eltekintve kizárólag egyforma szélességű házhelyek alkották a korabeli utcák házsorait. (1. kép)

Második képünkön középen a kétemeletes Borsits-ház látható, amellyel a 19. század közepén meghatározták, milyen mértékkel egységesítse a továbbiakban központi terének épületeit a város. Tőle balra a Mayer ház, a szélen pedig a városháza és fogadó szerény épülete állt. A jobb szélen láthatjuk, hogy még földszintes házak sora állt ekkor az északi oldal közepén. (2. kép)

4. kép: Volt élet!
Balló László

A városháza helyén most a városi bérház található, amit Elegancia-ház néven ismerünk. A két következő lakóház telkének összevonásával épült 1939-41-ben a Hangya Szövetkezet modern lakóháza. A földszintes házak helyén két karcsú, keskeny, ám kétemeletes szecessziós lakóház áll, A Kardos-ház és társa.

A harmadik képen egy kis trükk segítségével bemutatom, milyen lett volna az eredeti terv szerint a Szombathelyi Takarékszövetkezet palotája, ha bekebelezhette volna a sikátor északi oldalán ma is álló 18. századi egyemeletes lakóházat. (3. kép)

A negyedik képen az akkori nyüzsgő élet látszik. (4. kép)

Végül az ötödik kép megmutatja, hogy még a nyugati házsor egységes kétemeletes házsorához képest is túlzott tömeghatású két épület ejt sebet (a kép jobb oldalán) a tér vizuális világán, a régi házak légkörén. A térnek e képen nem látható további részeit javarészt 19. századi elegáns, egyemeletes házak alkotják. Ezekkel még inkább ütközik az Elegancia-ház, és a banképület robusztus tömege.

Balló László
Látott valami érdekeset, izgalmasat, szokatlant? Írja meg nekünk, vagy küldjön róla fotót. Akár névtelenül, titkosított üzenetküldő rendszerünkön keresztül itt, vagy facebook messengeren ide kattintva. Esetleg emailben, itt: jelentem_KUKAC_nyugat_PONT_hu

Hozzászólások

A cikkekhez csak regisztrált felhasználóink szólhatnak hozzá. Kérjük, jelentkezzen be, vagy ha még nem tette, regisztráljon.

A szerkesztőség fenntartja magának a jogot, hogy a cikkekhez nem kapcsolódó kommenteket moderálja, törölje. A részletes moderálási szabályokért ide kattintson!

Vélemény