Több mint egy hónapig vártuk a képeket, öt hétig számláltuk szavazataikait - mindkettőből rekordmennyiségű érkezett. A Nyugat.hu 2002 óta írja ki a karnevális fotópályázatot, de eddig messze ez a felvonás mozgatta meg a legtöbb alkotót: 67 nevezőtől 560 fotó érkezett. Idén először kiállítást is szerveztünk a legjobb fotókból: 22 pályázó 39 képe díszíti még egy hónapig az Agora-Savaria Filmszínház aulájának falát.
Gratulálunk a díjazottaknak!
- zárta rövid megnyitóbeszédét a péntek esti díjátadó ünnepségen Roznár Gyöngyi főszerkesztő. Most pedig következzen a legjobbak névlistája!
Közönség díjasok lettek:
I. Szakály Ferenc, tavalyi pályázatunk nyertese (810 szavazattal)
II. Varga Benedek (565 szavazattal)
III. Czirókné Magosi Beáta (417 szavazattal)
A nyugat.hu zsűrijének döntése alapján, a 2008-as Savaria karneváli fotópályázat helyezett alkotásai:
A pápai fiú, akit a közönség is másodikként emelt ki (lásd fent!) alig tizenhat éves, és a Savaria Karnevál vasárnapi felvonulásán lőtte Canon 450D-jével a sikerképet, a
Lepkenő-portréját
. Kifejezetten fotózni érkezett családjával Szombathelyre, próbálgatni a félprofi fotómasinát, ami szinte még új volt. Hallott a Nyugat.hu pályázatáról, de még soha nem vett részt rajta. Hát most elsőre hazavihette fődíjunkat: egy Fuji FinePix S5600 fd típusú fényképezőgépet - ami gyengébb mint a sajátja, de erre csak anníit mondott:Majd jó lesz az öcsémnek...
Dallos László, a zsűri elnökének értékelése:
Talán érdemes visszaemlékeznünk a korábbi pályázatokra beküldött munkák statisztikájára. A legelsőre, 2002-ben megközelítően 100 kép érkezett. Aztán évről évre több. Az idei pályázat határidejének lejárta után már elmondtuk az idei számokat: 67 nevező, 560 munka.
Ez hihetetlen sok kép!
Az egyik korábbi karneváli pályázat alkalmával még azon lelkendeztünk, mennyire demokratizálódik a fényképezés, milyen sokan vesznek a kezükbe korszerű, egyre tökéletesebb gépet, mennyit segít a technika, milyen egyszerűvé, hétköznapivá, általánossá válik a látvány megörökítése.
Úgy látszik, ez a folyamat megállíthatatlanná vált. Mostanra bebizonyosodott, hogy mind többünknek van eggyel több szeme.
Mi mással is magyarázhatnánk, hogy soha nem látott mennyiségű kép érkezett?
Azóta már olvasóink is megismerkedhettek velük, sőt izgalmas szavazáson négy fordulóban
lezsűrizhették
ők is. Tetszésük vagy a fotós iránti szimpátiájuk alapján kiválaszthatták az általuk legizgalmasabb, legélményszerűbb, legjellemzőbb kedvenceiket.A beérkezett képek száma alapján tehát igazán nem lehetett okunk panaszra. A türelmünk csak ott fogyadkozott, amikor ismerős jelenetekkel, gesztusokkal, évente visszatérő helyzetekkel találkoztunk.
A Savaria Karnevál örök (téma)! Ez azonban nem jelenti azt, hogy a
megörökítése
nefrissülhetne
, hogy nem kellenek hozzá friss szemek, izgalmas, egyéni látásmódok.Az a bizonyos
harmadik szem
a látvány élményét, az adott pillanattal egyidejűleg képes rögzíteni a saját retinánkon kívül egymesterséges retinára
is.Tudnunk kell viszont, hogy ennek a
harmadik szemnek
azidegpályái
is – rendkívül összetett fiziológiai-pszichikai-idegi-érzelmi oda-vissza úton át – az agyunkba vezetnek, így aztán ugyanazt látjuk vele is, mint amit a másik kettőalapfelszerelésként kapott
-tal. Ha nem tudatosan, akkor ösztönösen, ha nem esetlegesen, akkor szándékaink, egyéniségünk, belső világunk szerint. És ebben az utóbbiban van a titok...A képeket válogatva, ezúttal is erre voltunk kiváncsiak.
Azt kerestük, ki az, aki egyéni látásmódot visz a fényképezésbe, majd ezzel az egyéni hanggal megtudja-e ragadni a nézőit is, át tudja-e adni sürítve mindazt, amiről ez a varázslat szól. Ki az, aki nem elégszik meg azzal, hogy
betolakodhatott
a tömegbe valahol, lecövekelt és ahol ezt a poziciót megszerezte magának, lefényképezett mindent, ami csak elvonult előtte.A zsűri tagjai gyakorló fotográfusok voltak, mindannyian tudják, (hisz munkájuk során naponta találkoznak a komponálás kihívásaival), hogy felelősek a kiadott kép minden négyzetmilliméteréért. Tudják, mekkora figyelmet igényel, hogy ne legyenek rajta zavaró motívumok, oda nem tartozó részletek, és ideális, szándékaink szerinti legyen a környezet. Nem tagadjuk, hogy ehhez szerencse is kell. Mert nem lehet egy ekkora tömegben minden részletet átlátni, (főleg napsütésben, a kijelzőre hagyatkozva), de amikor kiválasztjuk a képeink közül azt a 10 beküldendőt, akkor már van időnk – viszont nincs mentségünk.
A pályázat ezévi újdonsága volt/lesz az, hogy a legjobb képei először kerülnek bemutatásra kiállítás formájában is. Falakon, paravánokon, igazi képként.
Ez a 39 alkotás igyekszik áttekintést adni, összesüríteni a karnevál nyújtotta élményt, inspirációt, az esemény hangulatát. Nem arra törekedtünk, hogy minél dokumentatívabb, hiradószerűbb beszámolót
rendezzünk
hanem arra, hogy a legjobb képek között a legjellemzőbb, legsikerültebben megfogalmazott egyéni élményeket keressük meg.S hogy végül ebből a 39 képből melyiket találtunk a legjobbaknak, illetve, melyik kollekció szerzőjét a legmeggyőzőbbnek, azt a zsűri szinte egyöntetűen döntötte el.
A mozi-beli kiállítást a teljes képanyagból válogatta össze a zsűri. Bárki felidézheti velük az idei karnevál legszebb pillanatait, aki besétál a moziba január 5-ig.
