Pár éve került a kezünkbe egy könyv, amelyből megtudtuk, hogy a Magyarország számára elképesztő modernizációt jelentő monarchiás időszakban bizony a vasútállomások építésénél is átgondolt szabványokat követtek. A városunkban a vasutat 1865-ben - Horváth Boldizsár, Hollán Ernő és Széll Kálmán meghatározó közvetetett hatására - meghonosító Déli Vasút I. osztályú típusépületeinek jellegzetességeit viselte az eredeti szombathelyi pályaudvar. A szabványtól eltérően a vasi megyeszékhelyen a XIX. század utolsó éveiben épült példány középrésze emeletes kiképzésű lett. Csak később került elé a mellékhelyiségeket is átfogó széles előtető, a fedett veranda.
Ennek az épületnek a helyén 1900-ben készült el a jelenlegi vasútállomás Pósel Gusztáv tervei szerint. A hosszan elnyúló tömegű, erősen túlhangsúlyozott főbejáratú épület homlokzati kiképzésében a korszak két meghatározó stílusirányzata, a szecesszió és az eklektika jellegzetességei keverednek. Az állomás ezen korszakában a pénztárak a főbejárati központi csarnok két oldalán kaptak helyet, a sínek felé is kiszolgáló resti és a várótermek a jobb szárnyban kaptak helyet. A forgalomnak 1901. október 18-án adták át.
Az elsősorban a város vasúti közlekedési csomópont szerepe miatt 1945. március 4-én bekövetkezett szőnyegbombázásban természetesen a vasútállomás is nagy károkat szenvedett el. A XX. század vége felé került sor a háborús sérülések végleges javítására és egy nagyobb homlokzat-tatarozásra. Ekkor távolították el a tetőt szegélyező díszes attikákat. Ezeket az épületet funkcióiban modernizáló, akadálymentesítő és a biztonságosabbá tevő 2006-os felújításban állították vissza. Az eredeti szépséget felidéző munkák Bokor Mihály vezetésével történtek. A sínek közti két, alagúton megközelíthető emelt peront korábban, 1987-ben építették.
Az egy évszázad során végrehajtott változtatásokkal szemben napjainkban ismét az eredeti homlokzat érvényesül. A Déli Vasút épületeire jellemző, a városi oldal felől az épület várótermeit és az éttermet felfűző oldalfolyosót megszüntették, a központi helyzetű jegyváltó előcsarnok viszont kitágult és az épület bal szárnyába került. A régi étterem sajnos megszűnt, nagytermében a felújítás után üzlet nyílt - pedig ez a resti valamikor a peronon az első vágány mellé állított asztalokra is kiszolgált.
Tartsd életben a helyi nyilvánosságot!
A független és szabad újságírás ezután is fontos marad! Sok dolgunk lesz a múlt feltárásával, a mindenkori hatalom ellenőrzésével és azzal, hogy továbbra is egy olyan országért dolgozzunk, ahol valódi jogait vannak és ahol a tetteknek következménye van.
A Nyugat.hu-t többféle módon támogathatod. Tedd meg!
