Az elmúlt évek híreiben hányatott sorsa miatt oly’ sokat szereplő épület 
Lejjebb viszik a Savaria Nagyszálló árát 2010. July 21. 07:29 múltja majdnem pontosan 100 esztendővel ezelőttre nyúlik vissza. A Vida Artúr által szecessziós stílusban tervezett, háromemeletes épület 1913-1914-ben készült el. A földszinti részen polgári kávéház jellegű közösségi találkozóhely, az emeleti részeken pedig vendégszobák kerültek kialakításra.
Maga az épület a dzsentri-stílus ellensúlyozására, a megyei kaszinó ellenpontjaként a megerősödött és öntudatos szombathelyi polgárság kezdeményezésére épült fel. Elhelyezésére az egykor a színház céljaira fenntartott helyen került sor, melyet akkor Március 15. térnek hívtak. Felépültével a két társadalmi réteg közti vetélkedés áldozatául esett az a városrendezési terv, hogy a (mostani) Széll Kálmán utcát nyugati irányba meghosszabbíthassák.
Az épületet a kommunista időkben természetesen államosították és egészen az 1970-es évekig a barátinak nevezett országokból érkező „repi” vendégek elhelyezésére szolgált. 1982-ben történt meg az első jelentősebb felújítása és statikai megerősítése. Ez a korszerűsítés azonban felemásra sikeredett: a szobák jelentősebb részében csak részben vagy csak közös helyiségekkel oldották meg a komfortosítást.
Az épület Mártírok tere felé néző első emeletén elhelyezkedő, 400 vendég befogadására alkalmas impozáns ún. télikert komolyabb rendezvények megtartására is alkalmas volt. 2002-ben itt jelentette be Medgyessy Péter miniszterelnök Kertész Imre Nobel-díjra jelölését. Az időközben tulajdonossá vált kecskeméti székhelyű IGN Zrt. 2005-ben, a kevésbé komfortos szállodai szolgáltatások iránti kereslet csökkenésére hivatkozva zárta be az épületet.
Az elmúlt évtizedben az épület sorsa többször terítékre került, többször a belváros rekonstrukciójának részeként. A város rendezési terve szerint kizárólag szállodai és rekreációs célokra hasznosítható. Meghirdetett vételára a várható nagy felújítási költségek miatt folyamatosan csökkent. Sorsának végleges rendezését a vendégek fogadásához szükséges parkolóhelyek problémája tovább nehezíti. A város elővásárlási joga az amúgy is szövevényes történetet tovább bonyolítja, bonyolította.
Az állagromlás miatt a bezárt szálloda tetejéről időnként lepottyanó cserepek a tavalyi évben komolyabb balesetveszélyt is jelentettek a környéken közlekedőkre, de a tulajdonos cég végül orvosolta a problémát. 2011 nyarán végül eladták az épületet: igaz, hogy a bécsi székhelyű új tulajdonos a korábbival azonos érdekeltségbe tartozik és a csak technikai jellegű üzlet más ingatlannal kapcsolatos terveiket segítő akció volt csupán. Az egykori patinás Kovács/Savaria Szálló hányattatásai tehát még nem értek véget...
