Akinek saját bevallása szerint is a politika köti le minden percét, aki ezzel kel és ezzel fekszik, aki a politikában, mint szakmában látja karrierjét, azzal szemben él egy kötelező minimális elvárás: mielőtt valamilyen konkrét ügyről nyilatkozik, előtte tájékozódjon, ha a részletekről nem is, a legfontosabb különösen a személyeket érintő tényekről feltétlenül.
Ezt kellett volna tennie Marton Zsolt városi képviselő úrnak is akkor, amikor Dallos Gyula sokak számára emlékezetes vesszőfutását idézte fel a 90-es évek első feléből, ami egyébként valóban a szombathelyi politikai rendszerváltás egyik jellegzetes esettanulmánya lehetne. Képviselő úr állításával szemben, amely szerint az ő középiskolás éveiben a politikai aktivizálódását kiváltó ok az volt, hogy Wagner András, az akkori polgármester le akarta volna váltani Dallos Gyulát a Városházán, a Vas megyei Levéltárban és az akkori sajtóban is ellenőrizhető tények a következők:
A város nevelési-oktatási intézményeinek igazgatói öt év határozott időre a fenntartó önkormányzat Közgyűlésének döntése alapján töltik be magasabb vezetői állásukat.
Dallos Gyula előző kinevezése 1992. augusztus 1-jén járt le. A Közgyűlés 1992 tavaszán pályázatot írt ki az Orlay Szakközépiskola igazgatói álláshelyének betöltésére. Erre egyetlen pályázat érkezett: Dallos Gyuláé. A Közgyűlés 1992. június 25-i ülésén titkos szavazással 30 jelenlévő képviselő részvételével 14 igen, 7 nem, 9 tartózkodás mellett hozta meg 168/1992.(06.25) Kgy. határozatát.
E szerint a Közgyűlés nem nevezte ki a jelöltet, így a vonatkozó jogszabály szerint megbízta a polgármestert, hogy egy évre megbízott igazgató kijelölésével gondoskodjék az iskola működőképességének fenntartásáról. A polgármester Dallos Gyulát, a Közgyűlés ellentétes véleménynyilvánítása ellenére - a baloldalinak tartott jelölttel szemben kétségkívül érzékelt ellenérzések dacára - egy évre megbízta az igazgatói teendők ellátásával.
Ez az eset megismétlődött 1993-ban, amikor is június 3-án a Közgyűlés 30 jelenlévő képviselője 17 igen szavazattal, 9 nem ellenében, 4 tartózkodás mellett ugyancsak elutasította Dallos Gyula kinevezését (az érvényes döntéshez minősített többségre lett volna szükség, ami akkor 18 igen szavazatott jelentett). Az ülés jegyzőkönyve a 125/93.(06.03.) határozat szövege mellett ami szinte szó szerint azonos az egy évvel korábbival megőrizte a polgármester indulatoktól nem mentes megjegyzését is: Ezek után ebben a Közgyűlésben ne beszéljen senki együttműködésről. (Az indulatot a Közgyűlés előtti frakcióvezetői egyeztetésen kötött megállapodás felrúgása váltotta ki.)
Dallos Gyulát, aki valóban remek ember és kiváló pedagógus, végül az 1993. október 28-i Közgyűlés nevezte ki 1993. augusztus 1-től visszamenőleg, mintegy elismerve a júniusi döntés méltánytalanságát 1998. július 31-ig (251/1993. (10.28.) Kgy. hat.) öt évre igazgatónak. Azóta 1998. 06. 04-én és 2003. 05. 29-én is újabb öt-öt évre nevezte őt ki a választott testület.
Eddig a tények. Van persze a dolognak egy másik olvasata is. Ez pedig a zsigerek átszólása, az érzelmi alapú politizálás.
Ez azt jelenti: Wagner András az SzDSz által jelölt polgármester volt. Marton Zsolt az SzDSz-el szemben áll. Ezek a tények torzítják az emlékezetét abban a kérdésben, hogy Wagner András milyen álláspontot képviselt a kilencvenes évek első felében Dallos Gyula igazgatói kinevezésével kapcsolatban.
Ettől kezdve aki a fenti tényeket, illetve logikát elfogadja, annak számára Marton Zsolt ezen állítása nem lehet hiteles. Ezt támasztják alá a fentebb idézett tények is.
Képviselő úr egyébként könnyen tájékozódhatott volna közvetlen környezetében is a történtekről, akár abban a pártban, amelyiket éppen elhagyta, akár abban, amelyikben politikai pályáját folytatni készül.
Az igazgató úrral kapcsolatos ítélete, miszerint remek ember és kiváló pedagógus volt, ám inkább baloldaliként ismerték, felteszem annak igazolása, hogy tud disztingválni abban a tekintetben, hogy egy pozíció betöltésében mennyit nyom a latban a szakmai megítélés és mennyit a politikai meggyőződés még, ha az eltérne is a döntéshozóétól.
E szándék hitelét nagyban lerontja az a kijelentés, amelyben MDF-ből való távozásának egyik okaként említi az MDF és a baloldal október 23-i közös ünneplését a Parlamentben. Ez azt jelenti, hogy konkrétan nem konfrontálódik, de úgy egészében és általában annál inkább. Ez az, amit én a zsigerek átszólásaként értelmezek, amivel távolról se egy nagyreményű, fiatal politikus kedvét szeretném szegni. Inkább megóvnám őt és az egész hazai közéletet mindattól, ami ennek a felületességen, előítéleteken, a politikai ellenfelek és választóik lenézésén alapuló politizálásnak egyenes következménye: a politikus a társadalmi megbecsülés tekintetében valahol a kazánfűtő és
Wagner András
Szombathely volt polgármestere
