1. Fejes Tiborral, pénzügyi bizottság elnökével folyamatosan tettünk jelentős megtakarításra vonatkozó javaslatokat, például azt, hogy közintézményeink és a hivatal vállalja fel egyes tevékenységek vállalkozásba adását vagy vállalkozásszerű működtetését ezáltal csökkentve a fenntartás költségeit. Miért nem épültek be ezek a tervezetbe?
2. Az erre vonatkozó kezdeményezések kidolgozásra kerültek, majd eltűntek, miért?
3. Miért tűnt el a Városüzemeltetési Rt. Vagy a Vagyonhasznosító Rt. létrehozásának javaslata, melyek révén a hivatali struktúra helyett lényegesen olcsóbban és rugalmasabban működő vállalkozások vettek volna át egyes feladatokat?
4. Miért tűntek el ugyanígy a sport kht. és a kulturális kht. tervei is, melyek révén a mai, nehézkesen működő intézmények helyett látták volna el azok funkcióit lényegesen olcsóbban?
5. Milyen szakmai vagy erkölcsi norma alapján lenne elfogadható, hogy a Polgármesteri Hivatal a következő évben csupán az idei köztisztviselői béremelkedés fedezetének előteremtését vállalja, valódi, jelentős megtakarítást a korábbi évhez képest nem vállal?
6. Milyen szakmai vagy erkölcsi norma alapján lenne elfogadható, hogy ezzel szemben más szombathelyi intézményekben a közalkalmazottakat kollektíven fogja sújtani az étkezési hozzájárulás és a ruhapénz elvonása így számukra az idei béremelés szinte alig lesz érezhető?
7. Az ésszerű javaslatok megvalósítása helyett miért csak ilyen és ehhez hasonló látszatmegoldások születnek?
8. Miért működnek funkcióban egymást átfedő, vagy éppen egyre kihasználatlanabb intézmények? Vajon emiatt nem jut elegendő pénz nemcsak bizonyos személyi juttatásokra, hanem karbantartásra, felújításokra sem?
9. Miképp nevezhető racionális, igazságos megoldásnak az, amikor a határozatlanság árát teljes ágazatok és az ott dolgozók ezrei fizetik meg ahelyett, hogy megvalósulna a hivatal és az intézményrendszer ésszerűsítse?
10. Vajon milyen gazdasági érvekkel lenne alátámasztható, hogy fejlesztésre felvett hiteleket fordítunk működésre, pl. az elmúlt időszakban 800 milliót?
11. Vajon ebben a nehéz helyzetben tudunk-e racionálisan érvelni amellett, hogy a nem kötelező feladatok finanszírozzuk adott esetben hitelből, vagy az önkormányzat kötelező feladatainak kárára?
12. Meddig tartható az az Európában példátlan gyakorlat, hogy profi sporttal foglalkozó gazdasági társaságok működtetünk közpénzből miközben az utolsó fillérek is eltűnnek a valóban közérdekű egészségmegőrző tömegsport vagy diáksport finanszírozásából?
13. Mért nem vetünk véget annak a több cikluson át működő folyamatnak, mely szerint többet költünk működésre, mint amennyi a bevétel, a különbözetet pedig hitelekből és vagyonfelélésből kénytelen a város fedezni?
