Miről szólt a Vas Népe cikke?

A Vas Népe újságírója kérte, a Fő téri pavilonról megjelent cikkünk kapcsán pontosítsuk, hogyan is szólt a lap hasonló témájú cikke.

A idézőjelben tett részek a Nyugat.hu cikkéből valók.

”Abért úr esélyt sem adott arra, hogy konkrét érvelését is meghallgathassuk, e helyett közölte: a Vas Népének mindent elmondott, aki kíváncsi a véleményére, ott elolvashatja. Ennyiben maradtunk: tehát a december 21-ei számban ott az ellenpont...

Az ügyet az újságíró bevezetőjében "jogi esetnek álcázott polgazd. horrornak" titulálja. Megtudhatjuk, Abért Csaba miért is sérelmezi az önkormányzat eljárását.„

A dec. 21-én megjelent anyagban nem az ellenpont van, hanem mindkét félnek - önkormányzat és vállalkozó - jogilag megalapozott véleménye. A nyugat.hu-n olvasható megfogalmazásokból az tűnik ki, hogy a szerző és a lap kizárólag Abért Csaba véleményének adott volna teret. Ez nem igaz: a decemberi helyzetet rögzítettük, amit a hely tulajdonosa és az önkormányzat osztályvezetője kommentált - ugyanakkora terjedelemben.

A vita akkori állása szerint a vállalkozó jogi képviselője azt állította:

A vállalkozó képviselője úgy látja, hogy a Polgári Törvénykönyvből a földhasználati jogra vonatkozó paragrafusok vonatkoznak az önkormányzati területen álló, ám magántulajdonban lévő, össztűz alatt lévő felépítményre. A törvény szerint az említett jog hozzájárulással keletkezik – amennyiben egyszer felépülhetett a pavilon, akkor utólag nehéz – pontosabban törvényesen lehetetlen -  időbeli és egyéb korlátokat szabni rá. Már pedig – érvel Abért Csaba szakértője – a város annak idején építési engedélyt adott a pavilonra, az megépült (földdel szoros kapcsolatban álló építmény jött létre, hogy jogilag perfekten rögzítsük a helyzetet), a tulajdonjogát privatizáción értékesítették – vagyis nincsen hatósági jogviszony az önkormányzat és a vállalkozó között, egyenrangú felek szerepelnek az ügyben.

Míg az önkormányzat:

A városháza jogi véleményét dr. Szele Györgyi, az igazgatási osztály vezetője fogalmazta meg. A közterületek speciális jogállásúak, magyarázta, a város külön rendeletekben szabályozza ezek használatát, kivált akkor, ha valamilyen egyéb érdeke – jelen esetben az átalakítás – is fűződik hozzá. Abért Csaba közterület-használati engedély alapján működtette a fagylaltozót, ám az egy évre megadott „passzus” december 31-én lejár, újabbat – az átépítés miatt nem kap. Az osztályvezető szerint egyértelmű a helyzet: hatósági jogviszony áll fenn a vállalkozó és a város között, így akár kötelezhető a vállalkozó arra, hogy a  tulajdonában lévő felépítményt „elvigye”, azonfelül még az eredeti állapotot is az ő költségére állítják helyre. A földhasználati joghoz szerződés, vagy arra utaló magatartás is szükséges, mondta el dr. Szele Györgyi – de derül ki a szavaiból sem egyikről, sem pedig a másikról nem beszélhetünk jelen esetben.

És mitől polgazd. horror? Sokféle vállalkozó van Szombathelyen. Kinek politikai, gazdasági befolyása révén jobb, kinek ezek hiánya miatt rosszabb az érdekérvényesítő képessége.

Török Tibor
újságíró

Látott valami érdekeset, izgalmasat, szokatlant? Írja meg nekünk, vagy küldjön róla fotót. Akár névtelenül, titkosított üzenetküldő rendszerünkön keresztül itt, vagy facebook messengeren ide kattintva. Esetleg emailben, itt: jelentem_KUKAC_nyugat_PONT_hu

Vélemény