Mivé kell alakítani a kórházat?
Örömmel olvastam, hogy létrejött egy konzílium, melynek elsődleges célja nem a Hende-Gál duó anatómiai szempontból történő elemzése volt. A tanácskozás résztvevőit láthatóan az a felismerés vezérelte, hogy a kórház beteg. Tegnap a MÁV Kórház főigazgatója is megszólalt, igaz, nem konkrétan valamelyik kórház ügyében. Gondolatait összehasonlítva a mi kórházunkról szóló vitában elhangzottakkal jutottak eszembe a következők.
Dr. Molnár Lajos nagyjából ezt mondta: "Politikusok hosszasan tudnak beszélni az egészségügyről. Akár 20 percet is végigbeszél valaki anélkül, hogy egyszer is elhangzana az a szó, hogy beteg."
Ő persze nem arra gondolt, hogy a kórház beteg, hanem arra, hogy a kórházban vannak betegek is. Velük se ártana néha foglalkozni, akár pártprogramokra, gazdasági formációra, reformokról szóló jelszavakra való hivatkozások nélkül is. A jelenleg divatos tárgyalásmódokban az a közös, hogy az egészségügy valamennyi gondját az orvosok, a nővérek, és a mentősök fizetése, valamit a technika fejlesztésére fordítható összeg nagysága felől közelítik meg. Természetesen emelni kell a fizetéseket, be kell vetni a gyógyításban a technika korszerű eredményeit, ennek érdekében változtatni kell a mai rendszeren. Érzékelhető változás azonban csak akkor remélhető, ha a szemléletben következik be fordulat.
Olcsó poénnal élve a politikusok részéről eddig csak "a lé és a tudat" viszonyáról esett szó. Ez a szemlélet az egészségügyben dolgozókat legalább annyira megalázza, mint a betegeket. Egyikük sem szolgált rá. Amíg nem sikerül megtalálni a szakma és a politika számára is megfelelő megoldást, addig a szakmának azzal kellene foglalkoznia, hogyan tudja munkáját legalább olyan színvonalon végezni, mint mondjuk 20 évvel ezelőtt, a politikának pedig önmérsékletet kellene tanúsítania, hogy legalább azzal ne tegye még rosszabbá a helyzetet, hogy a szakma képviselőit naponta politikai színvallásra kényszeríti.
Ha a kórház beteg, kórházba kell mennie. A gyógyuláshoz pedig türelem kell. Ez a kórházra is igaz. De mivé kell alakítani a kórházat, hogy legalábbis öngyógyító legyen?
Szerintem kórházzá.
Tisztelettel:
Borossay Béla
belabo_KUKAC_c2_PONT_hu
Tartsd életben a helyi nyilvánosságot!
A független és szabad újságírás ezután is fontos marad! Sok dolgunk lesz a múlt feltárásával, a mindenkori hatalom ellenőrzésével és azzal, hogy továbbra is egy olyan országért dolgozzunk, ahol valódi jogait vannak és ahol a tetteknek következménye van.
A Nyugat.hu-t többféle módon támogathatod. Tedd meg!
