Múltbanéző: A szombathelyi bábaképző intézet

A kiürítés után az épület rohamos romlásnak indult, a gaztenger közepén megbúvó romok mostanában...

A XX. század közeledtével a hazai szülészet állapota rendkívül gyászos képet nyújtott. Vasvármegyében ekkor 537 bába óvta a szülő nők és gyermekeik egészségét, de közülük csak 62 rendelkezett oklevéllel, a többi ún. parasztbába volt. A szakképzés dunántúli bevezetése nem várathatott magára sokáig; 1893-ban Széll Kálmán támogatásának köszönhetően a belügyi kormány, illetve Wlassics Gyula közoktatási miniszter az ország nyolcadik bábaképezdéjének helyéül Szombathelyt jelölte meg.

A város vezetése több építési telket és anyagi támogatást is felajánlott a felállítandó intézmény számára. A helyszíni szemlék során tanügyi és egészségügyi szempontból a Gyár utca (mai Semmelweis utca) 1200 négyszögöles telke bizonyult a legmegfelelőbbnek. A minisztérium 55 525 Ft-tal járult hozzá az építkezéshez, míg a város évi 1000 Ft-ot ajánlott fel az adóalapból 10 éven át. Az építési engedély Wälder Alajos építész kezébe került, aki Herczeg és Baumgartner tervei alapján elindította a munkálatokat, hogy aztán két évvel később, 1895 októberében megnyithassa kapuit a szombathelyi bábaképző intézet.

„A tágas világos souterrainban vannak elhelyezve a gazdasági helyiségek, pl. főző- és mosókonyhák, részben a szolgálati személyzet lakása. Magasföldszinten van jobbra a felvételi iroda, szülőszoba, fürdőszoba, intézeti főbába lakása, tág gyermekágyas osztály és intézeti ruhatár. A szülészeti osztály rendelkezésére áll egy tágas szülőszoba és egy nagyobb (kettős), valamint egy kisebb terem gyermekágyasok számára. Összesen 16 ágy van berendezve. Nőgyógyászat egy nagyobb és egy kisebb teremből áll, hozzátartozik egy nagy műtő is.”

A fent leírtakhoz képest az intézet területe időről-időre bővült
1909-ben, dr. Reismann Adolf vezetése alatt az igazgatói lakás külön épületbe került, a régi helyén pedig hat szobát rendeztek be. A hely szűkössége az 1930-as évekre vált elviselhetetlenné, s bár a szükséges beruházásokhoz pénz nem állt rendelkezésre, dr. Örffy Lajos igazgatósága alatt a nyugati szárnyat 10 méterrel bővítették, és korszerűsítették a műtőt, a szülőszobát. A nyugati szárny megépítése a város 10 000 pengős adósságát hozta magával. Ekkor a bábaképzőnek már 56 ágya volt.

Az épület korszerűsítésére végül nem került sor
A második világháború után szóba került egy új épület vagy épületszárny felépítése, de egy fővárosi klinika újjáépítése szükségesebbnek bizonyult. Legközelebb az 1950-es évek közepén vetődött fel újra a bővítés terve. A minimális igények között a porta és felvételi iroda áttelepítése, laboratórium kialakítása, az osztály blokkosítása, központi fűtés és lift beszerelése szerepeltek.
Az épület korszerűsítésére végül nem került sor, hiszen a VI. ötéves terv keretében, a megyei kórház szomszédságában megkezdődött a szülészetet, gyermekgyógyászatot, radiológiát és laboratóriumot magában foglaló új Komplex Tömb építése. Az új osztályok 1986 decemberében kezdték meg működésüket, a régi szülészet pedig más jellegű egészségügyi tevékenység helyszíne lett. A végleges kiürítés után az épület állaga rohamos romlásnak indult, a gaztenger közepén megbúvó romok csak a közelmúltban ébredtek fel Csipkerózsika-álmukból.

Hamarosan irodák, lakások foglalják majd el az egykori bábaképző termeit.

Forrás: Horváth Boldizsár – Illei György: A szombathelyi bábaképző és szülészeti osztály kilenc évtizede. In: Vasi Szemle, 1986. 4. sz. 481-499. p.
Fotók: Berzsenyi Dániel Könyvtár fényképgyűjteménye

Látott valami érdekeset, izgalmasat, szokatlant? Írja meg nekünk, vagy küldjön róla fotót. Akár névtelenül, titkosított üzenetküldő rendszerünkön keresztül itt , vagy facebook messengeren ide kattintva . Esetleg emailben, itt: jelentem_KUKAC_nyugat_PONT_hu

Múltbanéző