Pajzán komédiák Karneválra – színikritikánk

Szabadszájúak, de nem obszcének. Szeretni való mind a négy Hans Sachs komédia. A premierről, a püspöknek ajánlva...

Annak ellenére, hogy a premier előtt pár nappal az Egyházmegyei Kollégium udvaráról Veres püspök kitessékelte a Karneválszínházat, a XVI. századi cipész-költő, Hans Sachs farsangi komédiájára derűs napok köszöntöttek. Az új színtéren, az Megyeháza udvarán a négy darab két estén és egy délutánon át teltházzal futott, ráadásul az előadások idejére az égiek is mindannyiszor vihar-mentes órákat biztosítottak.

A darab visszhangja is kedvező lett, bárhol jártunk, mindenütt pozitívan nyilatkoztak, akik látták. Azt kaptuk amit reméltünk, igényes nyári mulattatást. Ráadásul a helyszín cseréje sem vált az előadás kárára, hacsak a hangosítás gyengeségei nem írhatók ennek a rovására.

A premierről és a helyszínekről…
A produkciót kiebrudaló püspök védelmében azonban megjegyeznénk: Hans Sachs komédiái nem Isteni színjátékok, egyfajta ortodox mércével mérve valóban ”helyszín-határosak”. Sokkal inkább valók a piactérre, mintsem egyházi miliőbe. Nem kell ahhoz vallásosnak lenni, hogy felismerjük: a szakrális terek épp attól azok amik, hogy nem világias hevületek ábrázolására szánták őket – feltéve, hogy az Egyházmegyei kollégium udvara ilyen területnek számit. Viszont Hans Sachs jeleneteinek (mint a valamirevaló tanmeséknél) végkicsengése egytől egyig a keresztény etika alapelveivel rokon. Még ha a mondanivalójukat profán mód, humorba ágyazva mesélik is el, a darabok „jó”-ra törekvőek. Olyannyira, hogy egyik-másik még egy szabadabb szellemű felekezet prédikációjában is helyet kaphatna. Mint például „A kalmár kosara”, amely arra mutat rá, hogy a női emancipáció kérdése már a reneszánsz idején is tettlegességig fajulóan megosztotta a közvéleményt.

Központban a szellem magaslatai helyett az altesti tájékok
Szabadszájúak, de nem obszcének, témájukban a szellem magaslatai helyett az altesti tájak ösztöntörekvései körül forgolódnak. Veres püspök torkán: a „A férj a gyóntatószékben” című jelenet akadt meg: egy ártatlan példázat arról, miként lehet a házastársi féltékenység tüzén pörkölődő férfiszívet kigyógyítani. Olyannyira bántó szándék nélküli ez a tréfa, hogy a feleség helyett maga a gyóntatópap is kieszelhette volna. „A lovag meg az ibolya” nézői ennél zaftosabb produktummal is szembesülhetnek: a konfliktus forrása egy ibolya helyére csempészett emberi ürülék. A színpadon Bezerédi Zoltán a székelés kínkeservét is prezentálja. Mindamellett ennél jóval csavarosabb és fordulatosabb ez a minikomédia.

A legpikánsabb rész ”A ravasz kikapós menyecske” a csapodár asszonynépség furfangjaiba enged bepillantás. A fülledt erotika helyett azonban itt is a szalonképes viccek szintjén túl nem menően kimunkált játékokat kapunk. A legdirektebb mozzanat az, hogy a kikapós feleség szeretőjének egy hosszú inget ajándékoz, elején félre nem érthető – öv alatti – helyen piros szívvel szegélyezett kivágással.

Szeretni való mind a négy minikomédia
Mindezt ízes nyelvezetben, Mann Lajos kitűnő fordításában, finom humorral. És akkor még nem szóltunk a csapatról. Szerencsésnek mondhatja magát Szombathely, hogy évről-évre nívós gárda verbuválódik össze nyári darabjára. És hogy évek óta kitart mellette olyan színházi mogul is, mint a mostani rendezést is elvállaló Nemzetis Jordán Tamás. Neki köszönhetjük állítólag Dobó Kata szombathelyi debütálását is. Az eddig többnyire csupán pletykalapokban ajnározott színésznő a kikapós menyecske és a hűséges feleség szerepében is megnyerő színpadi jelenség. Nyoma sincs a sztár-allűröknek, tán túlságosan is visszafogottan játszik. Belesimul az alkalmi társulatba, amelyet valóban kiváló színészek neve fémjelez: Bezerédi Zoltán, Egri Márta vagy Hollósi Frigyes most sem okoz csalódást.
A fiatalabbakról se feledkezzünk meg, Vass Szilárd (A Bolond) Horgas Ádám mellett évek óta visszatérő karneváli szereplő, mindig örülünk, ha színpadon látjuk: remek karakterszínész. Játékában most méltó partnerre talált Botos Évában.

A maga nemében egy tisztességes iparos-munkát láthattunk
A színpadkép puritán, viszont ötletes: egy paravánnal megannyi helyszínt képesek elénk varázsolni. Amúgy a díszlet teljességgel illeszkedik a Megyeháza udvarára, mintha eredendően is ide tervezték volna. A köztes betétdalok is találóak, hozzá Horgas Ádám, nem túlbonyolítva, néhány táncos elemet is adagolt… Nem szaporítva tovább a szót: több okot is felsoroltunk már, amiért érdemes elcsípni az idei Karneválszínházi komédiázást. Nézzék meg!

HANS SACHS: KARNEVÁLI KOMÉDIÁK
Fordította és kiegészítette: Mann Lajos

Játszó személyek:

A BOLOND ………………………………Vass Szilárd
AZ ÉNEKES ……………………………..Botos Éva

A férj a gyóntatószékben

A FÉLTÉKENY FÉRJ………………… Bezerédi Zoltán (Jászai-díjas)
MARGARÉTA, a felesége ……………..Dobó Kata
TERCSI, a cselédlány…………………..Botos Éva
A SZEGÉNY DIÁK ……………………Horgas Ádám

A lovag meg az ibolya

FRIGYES, Ausztria hercege …….……….Jordán Tamás (Kossuth- és Jászai-díjas, Érdemes Művész)
EUFRÓNIA HERCEGNŐ, a felesége ….Egri Márta (Jászai-díjas)
NEIDHART …………………………......Horgas Ádám
FÉMIA, Neidhart felesége ……………...Botos Éva
JANCSI, udvari bolond …………………Vass Szilárd

ODATOJDI …………...... Bezerédi Zoltán (Jászai-díjas)
BEREZELDI } parasztok ……………..Greifenstein János
GÖBEFINGI ……………... Hollósi Frigyes (Jászai-díjas, Érdemes Művész)
UDVARONCOK………………………...a Homo Ludens Zenés Színpad tagjai

A kalmár kosara

A KÁRTYÁS KALMÁR …………... Hollósi Frigyes (Jászai-díjas, Érdemes Művész)
A KALMÁRNɅ…………………… Egri Márta (Jászai-díjas)
AZ ÚR ………………………………. Horgas Ádám
AZ ÚRNŐ ……………………………Dobó Kata
JANCSI, az inas …………………….. Greifenstein János
A SZAKÁCSNŐ ……………………. Botos Éva

A ravasz kikapós menyecske

LANDOLPH ÚR, lovag …………….. .. Bezerédi Zoltán (Jászai-díjas)
LAMPRECHT ÚR, lovag, széptevő…...Jordán Tamás (Kossuth- és Jászai-díjas, Érdemes Művész)
LEONETTA, nemesifjú, széptevő ……. Horgas Ádám
LIZABETTA, kikapós fiatalasszony …. Dobó Kata
ÁGNES, Lizabetta cselédlánya ……......Egri Márta (Jászai-díjas)

A játékot segítő személyek:

Jelmezkivitelező             Bukvai Albertné, valamint a Teleki Blanka Szakképző Iskola szakoktatói és diákjai
Díszletkivitelező            Vasi Faker Kft.
Zenei felvételek            Atlantis Stúdió
Hangtechnika:               Báb-táncoltató Kht. és Simon Ottó
Ügyelő                           Koroknai Árpád
Súgó                               Merklin Ferenc
A rendező munkatársa M. Kapornaki Rita

Zeneszerző                                     Horgas Ádám
Játéktér- és díszlettervező            Horgas Péter, Bátonyi György, Matyi Ágota
Jelmeztervező                                Huszthy Edit
Társrendező – mozgástervező     Horgas Ádám
Rendező                                         Jordán Tamás (Kossuth- és Jászai-díjas, Érdemes Művész)
Művészeti vezető – dramaturg    Duró Győző (Jászai-díjas)

AZ ELŐADÁSOK HELYSZÍNE:
SZOMBATHELY, EGYHÁZMEGYEI KOLLÉGIUM UDVARA (SZILY JÁNOS U. 1.)

AZ ELŐADÁSOK IDŐPONTJA, JEGYÁRAK:

AUGUSZTUS 25. 17.30
(esőelőadás: augusztus 26. 14.00) Jegyár: 2.100 Ft,-
AUGUSZTUS 26. 17.30
(esőelőadás: augusztus 27. 14.00) Jegyár: 2.500 Ft,-
AUGUSZTUS 27. 11.00
(esőelőadás: augusztus 27. 17.30) Jegyár: 2.100 Ft,-

Látott valami érdekeset, izgalmasat, szokatlant? Írja meg nekünk, vagy küldjön róla fotót. Akár névtelenül, titkosított üzenetküldő rendszerünkön keresztül itt, vagy facebook messengeren ide kattintva. Esetleg emailben, itt: jelentem_KUKAC_nyugat_PONT_hu

Ajánló