Nem tudom, hogy miért ivódott a magyarokba ez a rendkívül rossz tulajdonság, hogy semmi újnak nem tudunk örülni, és mindenben csak a rosszat látjuk. Konkrétan ez esetben a szépségversenyre gondolok, ami hagyományteremtő célzattal indult el városunkban. Eddig a lányok egyetlen egy bíztatónak nevezhetőhozzászólást kaptak, a többi nyomdafestéket nem tűrő nyilatkozatnak tűnt számomra. Nekem a következő megjegyzéseim lennének a versennyel kapcsolatban: 1. A természettel sajnos még a szervezők sem tudnak megküzdeni, egy Fő tér avató ünnepséghez kapcsolódó programot, meg hol máshol is lehetne megrendezni, mint a Fő téren. 2. Aki magát szebbnek érezte, mint amilyenek a döntőbebejutott lányok, kérdem én miért nem jelentkeztek? Nem volt bátorságuk, vagy úgy gondolták, hogy méltatlan hozzájuk a verseny? Vagy nem jutottak be a döntőbe és most irigykednek??? Vagy éppen azok a fiúk írtak be, akiknek nem nyerték el a tetszésüket a lányok??? Akik erre igennel válaszoltak, azok inkább ne is írjanak semmit, mert nem hiszem, hogy ezekre az irományokra vanszükségük a versenyzőknek, akik úgy gondolták, hogy megmérettetik magukat. Hanem pár bíztató szóra, ami bátorságot ad nekik. 3. Akik indultak a versenyen, nem hiszem, hogy úgy érzik magukat, mint egy kiló friss karaj a hentesnél, ami éppen eladásra vár, hanem ők úgy gondolták, hogy megmutatják bájaikat, szépségüket a közönségnek. Még csak annyit fűznék hozzá, hogy pont az ilyen kis apró dolgoktól olyan a városunk, amilyen. Egyszerűen képtelenek vagyunk bárminek is örülni. (Akinek nem inge, ne vegye magára.) A városvezetők hiába tesznek meg bármit is Savariáért, ha az itt lakók egyszerűen nem tudják értékelni a törekvéseket...
mnikola_KUKAC_freemail_PONT_hu
Vonatkozó cikkünk:
Elmosta az eső a Fő tér-avatás fináléját
"Nem elég csupán
szépnek lenni - a kisugárzás és a személyiség a lényeg" - Keresik Savaria Szépét,
nálunk Ön is szavazhat!