Szombathely lélekszáma a XIX. század utolsó évtizedeiben rohamosan gyarapodott. A kezdetleges szennyvízcsatornázás és az ivóvízvezetékek teljes hiánya bénítóan hatott a város további fejlődésre. 1895-ben, Éhen Gyula polgármesterré választásával kezdődött meg Szombathely modern várossá alakítása.
A vízvezeték kiépítését célzó polgármesteri indítványt, hosszas vita után 1898. március 29-én határozatban hagyták jóvá a képviselők. A megvalósításra kiírt pályázatot a budapesti székhelyű Szivattyú- és Gépgyár nyerte el a vele közösen induló Szombathely Város Általános Csatornázási Vállalat társaságában. A nagy lendülettel elkezdett építési munkáknak köszönhetően jött létre a vízgyűjtő galéria, a szivattyútelep, a csőhálózat és az 500 köbméteres víztorony.
Ez utóbbi - a Szent István park felett ma is látható - objektum Kolbenheyer Viktor tervei alapján készült1898. július 1. és november 30. között, romantikus stílusban.
A megépített rendszer hosszú éveken keresztül jól funkcionált, de a megnövekedett igények miatt 1925 nyarára a vízhiány kritikussá vált. Ez tette szükségessé a vízmű-bővítést, mely Becsey Antal kormány-főtanácsos, gépészmérnök tervei alapján az 1927-1928-as években készült el. A víz város felé továbbítására és elosztására új öntöttvas csőhálózatot fektettek le, melynek végpontján új 800 köbméter tárolókapacitású vasbeton víztornyot építettek (ez a mai KRESZ-parkbeli torony), melynek túlfolyószintjét összeszintezték a meglévő magastározóval.
V.M.
Bár a torony zárva van, a Vasivíz Rt. időnként megnyitja a nagyközönség előtt.