A századforduló környékén Szombathelyen is egyre nőtt az érdeklődés a strandkultúra iránt. A városi tanács 1904. június 20-án határozatot hozott ingyenes népfürdő és jégtermelő létrehozásáról. A fürdő helyét a jelenlegi Haladás pálya mögötti részen jelölték ki és a Perint patak felduzzasztásával kívánták létrehozni.
A beruházásra a város ötezer koronát szánt, ami a zsilip és a kerítés megépítését, a kabinok kialakítását, valamint a medencetisztítás költségét foglalta magába. A tervek elkészültek, aztán hosszú huzavona kezdődött, aminek fő oka a pénzhiány volt.
A nem várt nehézségek miatt a népfürdő – ami nem csak a strandolás élményét, hanem a tisztálkodás lehetőségét is biztosította a város lakóinak –, csak egy évvel később, 1905. június 29-én nyithatta meg kapuit.
Az ingyenes strandolás reménye az anyagi nehézségek miatt már szertefoszlott, illetve a díjmentesség csak bizonyos időszakokra korlátozódott. Eszerint a férfiak reggel 6 és 7, és este 19 és 21 óra között használhatták ingyenesen a fürdőt, a hölgyek pedig 7 és 9, valamint 17-19 óráig fürdőzhettek díj nélkül. A katonák szabad fürdőzését kedden és pénteken délután 4 és 5 óra között biztosították. Ezen időszakokon kívül a belépőjegyért 6 fillért, illetve a kabinhasználatért további 14 fillért kellett fizetni.
A fürdőzők nagy lelkesedéssel vetették bele magukat a habokba, az első hónap alatt 5 ezer fizető és 10 ezer nem fizető vendég keresett felüdülést és ez a népszerűség az ezt követő 17 éven keresztül is töretlen maradt.
Az idő múlása miatt és a megnövekedett igények hatására a város vezetése megbízta Niessner Aladár műszaki tanácsost, hogy készítse el a felújított-kibővített fürdő terveit. A régi népfürdő helyén, a patak nyugati oldalával gazdagodó strand hivatalos megnyitóját 1922. július 9-én tartották. A város szegényeinek egy elkülönített részen ingyenes fürdőzési lehetőséget is biztosítottak.
A megújult vízpartot sok kritika érte, ennek ellenére továbbra is sokan jártak oda. A Perint-parti strand az óriási igényt egyedül nem tudta kielégíteni és kissé háttérbe is szorult, amikor 1934-ben megnyílt egy újabb fürdő. A területet 1945-ben ideiglenesen lezárták, a szovjet csapatok „táborhelyét” telepítették ide. Az 1960-as években az elődökhöz hasonlóan szintén sok-sok gyerek és felnőtt lubickolt a felduzzasztott Perint vízében.
1965-ben a várost sújtó árvíz kárt tett a strandban is. Képünkön az árvíz okozta károk helyreállítása látható, melynek során a mederből kikotort földet hordják el traktorokkal.
Az egykor oly nagy népszerűségnek örvendő Perint standnak mára nyoma sem maradt, pedig több mint hat évtizeden keresztül biztosított a város lakóinak tisztálkodási, sportolási, szórakozási lehetőséget.