Végeláthatatlan sorokban álltak a buszok a röszkei vasútállomásra vezető út mellett. Rajtuk menekültek ültek, akiknek még a teljes határzár, az "új időszámítás" előtt sikerült Magyarországra érkezniük. A menekültek nyugodtan ültek, vagy aludtak a buszokon, immár több órája, csak néhányan kérdezték bágyadtan, mi lesz velük.
Közben önkéntesek jártak a buszok körül. Vizet, szendvicseket osztottak, de nem volt tolakodás az ételért. A vasútállomás környékén sok a rendőr, fáradtak, de türelmesek voltak. Ahogy a segítők vagy éppen a migránsok is. Szürreális volt látni több száz menekültet a sínek mellett, velük szemben rendőrsorfalat, miközben lehetett hallani a tücskök ciripelését a csendben.
Mindössze kétszer hallottunk kiabálást. Először az egyik busz sofőrje küldött el a p###ba egy francia televízióstábot, akiknek az volt a bűnük, hogy egy ablakon kinéző menekültet kérdeztek meg, és nem beszéltek magyarul. Egy másik férfi rendszeresen felébresztette, és hátrébb küldte a sínek mellett alvó menekülteket, mint mondta, addig is foglalkoztatja őket, amíg jön a vonat. A férfi a gyerekeket is felpiszkálta, amíg több újságíró meg nem kérte arra, hogy hagyja már őket békén, amíg nem jön a vonat.
A szerelvény a várt 10 óra helyett 1-kor érkezett, és a rendőrök egyenként engedték fel a vonatra a menekülteket. Az egész művelet csendben és nyugodtan zajlott, semmilyen közjátékot nem láttunk. Nehézséget okozott viszont, hogy a vonat nem peronhoz állt be, így az asszonyok és idősek nehezen tudtak felkapaszkodni az első lépcsőfokig, de sokan segítettek nekik.
