Fél életemet sportpályán töltöttem, utólag kérek elnézést, hogy más témákba is belekotyogtam. 17 évvel ezelőtt éltem át ugynazt, amit most Kocsis János. Soroksáron történt, akkor az életmentő egy fiatal játékvezető kollégám (B. T.) - civilben sebészorvos - volt. Aki nem látott még ilyen helyzetet, az sose fogja fel, milyen ez. Milyen az, amikor hirtelen a játékból nem játék lesz. Milyen az, amikor az ember elképzelhetetlen körülmények között bizonyíthatja, hogy képes gyorsan dönteni, gondolkodni.
Az ilyen esemény után az én szememben érdektelenné válik sok-sok álhír, hogy ez meg az ezt meg azt mondta. Mert a HÍR az, hogy Kocsis János ezt meg tudta csinálni. Nem akarom Kocsis Jánost azzal vígasztalni, hogy pillanatok alatt elfelejti. Nem fogja, ezt tapasztalatból mondom. De nem is kell. Ő megcsinált valamit. Életet mentett a lélekjelenlétével, az eszével, a zászlójával, amire kevesen képesek.
A legőszintébb tisztelettel:
Borossay Béla
Budapest
belabo_KUKAC_c2_PONT_hu
Gratulálunk, ma már 10 cikket elolvastál a Nyugaton!
Szeretsz képben lenni azzal, hogy mi történik a világban, mi pedig a Nyugatnál éppen azért dolgozunk, hogy segitsünk téged a tájékozódásban. Köszönjük, ha pénzzel is támogatod a működésünket, a mai médiaviszonyok között csak így tudjuk fenntartani ezt az ingyenes újságot.
