A Polgármester Úr parlamentben feltett kérdésével egy pont megint kipipálható a megye fejlesztésének kérdéseiből. Ugyebár mi megint mindent megtettünk (még), dehát sajnos azok a fránya osztrákok csak akkor adták volna a pénzt, ha a Gysev veszi meg a Szombathely-Szentgotthárd vasútvolnalat, ebbe meg az európai elvtársaink nem mentek bele.
Több dolog is elgondolkodtató. Az egyik az, hogy juthatott a magyar állam odáig, hogy egy magántársaságban jobban megbízik az osztrák állam? Valójában szükség van-e bármilyen fejlesztésre Vas megyében, ha ilyen könnyedén söpörnek félre minden beruházást? Netán az 50-es évek halottnak vélt stratégiája támad fel, nevezetesen: ne tegyünk pénzt a nyugati határ közelébe? Akkor attól féltünk, hogy az imperializmus keze könnyebben beteszi a lábát, ha infrastruktúrát fejlesztünk a határszélen. Most azt szajkózzák, hogy a nyugati régió úgyis fejlettebb, mint a keletiek. A két magyarázatban az a közös, hogy mindkettő hazugság. Vagyis a polika eszköze.
Arról már szó se esik semmilyen fórumon, mit lehetne tenni azért, hogy az egykori vasúti csomópont Szombathely ne a soproni vonal egyik szárnyvonalára (Csorna-Szombathely) kerüljön, hogy az IC menetrendjében ne a mozdonycsere legyen a legfontosabb tényező. Arról se esik szó, hol tart valójában a közút fejlesztése. Néha, ha egy politikus erre jár, bedobják a témát, hogy legyen ilyen-olyan észak dél irányú autópálya. Akkor nagyhirtelen megigéri, hogy majd ő támogatja. Aztán ahogy elér Vátig, ki is megy a fejéből az egész. (Nem mint ha elhinném, hogy egy-egy politikuson múlna ez a kérdés, de legalább a saját a közönségét pár órára képes megnyugtatni az igéretével.)
A zanati csomópont se épült volna meg soha, ha a helyi politikusok nem tudták volna felvásárolni azokat a területeket, melyeket aztán kisajátítottak. Magyarországon a fejlesztések egyetlen működőképes katalizátora a politikus társadalom meggazdagodási lehetősége. Ez mára a gazdaság alaptörvényévé vált, akkor is, ha egyelőre az egyetemi jegyzetekben nincs vastag betűvel szedve. Ha azt akarjuk, hogy a követekező években is legyenek fejlesztések, bizony nem szabad most mindent privatizálni, mert ha elfogy a vagyon, akkor a következő kormány egész tevékenysége okafogyottá válik.
Nekünk nem marad más, mint abban bízni, hogy politkusaink végül megtalálják a lehetőségeket. A legnagyobb bajt pillanatnyilag abban látom, hogy a megyében erős a szembenállás a két oldal politikusai között, és igyekeznek megakadályozni egymást a gyors személyes vagyongyarapodásban. Hogy ezt elvből, vagy irigységből teszik, annak eldöntését az olvasóra bízom. Persze a levét mi isszuk meg, mert így fejlesztések sincsenek. Milyen szép is lenne, ha mondjuk az egész megyegyűlés, meg városi közgyűlés vállt vállvetve, éjt nappallá téve privatizálna! Akkor aztán lenne villanyvasút, országút, talán még repülőtér is. Aki netán kételkedne a módszer sikerében, vessen egy pillantást Debrecen és Nyíregyháza környékére. Ők pontosan ezt tették.
Borossay Béla
Budapest
belabo_KUKAC_c2_PONT_hu
