Eger városa, papok városa
A városon áthaladó főútról rögtön szemet szúr a bazilika tekintélyt parancsoló méreteivel, érdemes itt parkolóhelyet keresnünk, és gyalogszerrel továbbhaladnunk.
Maga a bazilika viszonylag új épületnek számít, ám Eger keresztény múltja egészen 1009-ig nyúlik vissza, amikor I. Szent István király püspökséget alapított itt.
Közvetlenül a bazilika mellett az érseki palotát láthatjuk, míg vele szemben a Líceum épülete, a diákélet központja magasodik. Talán ezen a ponton született a nóta,
mely Egert a papok és diákok városaként énekli meg.
Isten Téged is hív, de nem a mobilodon!
A város méreteit nézve rövid sétának gondolhatjuk túránk, de ez korántsem fedi a valóságot. A zegzugos utcák, kaptatós lépcsősorok és nem utolsó sorban a rengeteg látnivaló jócskán elnyújthatják utunk.
Ami elsőként szembetűnhet, az a sok macskaköves sétálóutca. A látvány azonban csalóka, autók is járnak erre, de a forgalom csekély és a gyalogosoké az elsőbbség. Egy ilyen utcán sétálhatunk át a város lüktető szívébe, a Dobó térre. És tátott szájjal bámulhatjuk a barokk hangulatú tér mögött magasodó várat. Rád emlékezünk Dobó István és Bornemissza Gergő!
Na de ne kapkodjunk! Miután a téren körbenéztünk és esetleg egy fagyi mellett megpihentünk, érdemes a nyári melegben kellemes hűvös Minorita templomot belülről is megszemlélnünk. Az ajtóban tábla figyelmeztet:
Isten Téged is hív, de nem a mobilodon! így néma telefonnal a zsebünkben nézzünk körül a méreteiben a szombathelyi székesegyházunkkal vetekedő templomban.
Ma már a törökök előtt is nyitva a kapu
Újult erővel haladhatunk tovább a fellegvár felé. A kapuhoz vezető meredek szerpentinen lihegve némi levegőt kaphatunk, ha megpihenhetünk a vár ostromát megéneklő Tinódi Lantos Sebestyén szobra mellett.
A vár számtalan múzeum és történelmi emlék gyűjtőhelye, egy nap sem elég, hogy minden titkát megismerjük. Lépten-nyomon az 1552-es híres ostrom emlékeibe botlunk. A kazamata rendszerbe azonban be kell menni. Titokzatos hangulatához idegenvezetős barangolásnál még ágyúdörrenés is dukál. A kijáratnál Gárdonyi Géza sírjánál tiszteleghetünk. Regényének, az Egri csillagok hőseinek szelleme elválaszthatatlanul hozzátartozik a mai vár hangulatához, megtestesült valójukkal igaz, csak viaszbábuként a panoptikumban találkozhatunk.
A gótikus palota folyosójáról már lenézhetünk a vár alatt található híres minaretre. Csak igazán bátraknak ajánlom a 97 fokot számláló szűk csigalépcsőt, megmászása után jutalom a város panorámája.
Ha még nem fáradtunk el eléggé, nézzük meg a Rác-templomot, mely aranyozott ikonosztázával egyedülálló az országban.
Csorgó bikavér és tüzes egri leányka
Túránk méltó megkoronázása lehet, ha esténket a Szépasszony-völgyben töltjük. Ihatunk itt jégbort, bikavért vagy egri leánykát, ha szerencsénk van, az utóbbinak nem csak a folyékony változatával találkoztunk. A végeláthatatlan riolittufába vájt pincesorok jó kedvű gazdái csak ránk várnak. Ha annyi házasság kötődne, amennyit itt előjegyeznek, megoldódna az ország népességproblémája.
Túl a városon
Ha már ilyen messzire utazunk, érdemes körülnézni a város határain kívül is. Szilvásvárad a lipicai ménes, a Fátyol vízesés, a Szalajka-völgy és az ősemberbarlang hazája, míg Lillafüred kastélyáról, csónakázó taváról és barlangjairól híres. Kihagyhatatlan az egerszalóki termálfürdő, mely 0-tól 24-ig várja vendégeit. És még számtalan, apró, festői település felfedezése vár ránk.
