Ha Eger felől közelítjük meg Szilvásváradot, már a főútról táblák jelzik a völgy bejáratát. A parkolóból elindulva először kicsit fura lehet a látvány: az út mindkét oldalán búcsúi hangulatot idéző bóvli bódék és vendéglők sorakoznak, majd egy egész mini vidámpark vár ránk. Egyetlen érdekes hely tűnik ki a számunkra megszokott felhozatalból, ez a Kalanderdő. Gyors léptekkel hamar megszabadulhatunk a vásári sátrasoktól, szuvenírt a nagymamának ráérünk venni majd visszafelé.
Sokk. Betondzsungelhez szokott szervezetünknek ez hirtelen sok. Ha sikerült feleszmélnünk, kerekedjünk fel és kövessük valamelyik turistajelzést, hogy meghódíthassuk a Bükki Nemzeti Park ékkövét. Nevét egy múlt századra jellemző tevékenységről, a hamuzsírégetésről kapta, ugyanis a latin Sal alcali (hamuzsír) magyarosított változata Szalajka. Bármelyik irányba is induljunk utunk során, megismerkedhetünk gazdag növény és állatvilágával, az igazán szemfülesek ritka növényekre bukkanhatnak, a szerencsésebbek akár egy szalamandrát is megpillanthatnak. Itt található az ország egyik legnagyobb pisztrángtelepe, a szilvásváradi pisztráng országos szinten keresett étek, tenyésztésének nem kevesebb, mint 100 éves múltja van e völgyben. Amint visszatérünk az említett bóvlibódék és vendéglők sorához, ne felejtsük el megkóstolni az itt fogott pisztrángot.
A mesterséges pisztrángtavak mellett a természet sem volt rest állóvizeket alkotni. A kis csobogó patakok mind egy szálig egy-egy kis tóból csorognak tova, vagy épp egy-egy tóba érkeznek. De a kisebb lápok sem ritkák, és rengeteg a vízesés, a forrás. Tovább követve állandó útitársunk énekét, a szüntelen csobogást, előbb-utóbb kikötünk a Fátyol-vízesésnél, mely számtalan művészt megihletett már. Ha eddig csak képeken, fotókon láttuk a természet eme csodáját, kellemes csalódás lehet, hogy hazánk büszkélkedhet a kis vízeséssel.
Talán itt az ideje beiktatnunk egy kis pihenőt, erre keresve se találnák jobb helyet, mint az a hatalmas rét, amely az Ősember-barlang felé vezető úton terül el. Turisták kedvelt piknikező helye, mely valaha vadlovak hazája volt. Padok, tűzrakóhely és zöld fűtenger vár minket.
Kaptatós szerpentinen folytathatjuk utunk, melyet az igazán ügyesek akár le is rövidíthetnek egy még meredekebb hegyoldalon. Így juthatunk el az Ősember-barlanghoz, melynek története egészen az újabb kőkorig, 5000 évvel ezelőttig vezethető vissza. Tényleg nem kis teljesítmény megmászni a hegyoldalt, de megéri, lebegjen a szemünk előtt a barlang hűse, és még véletlenül se azon törjük a fejünket, hogy az ősember otthon lesz-e. A kitartóaké a jutalom, a hűvös, nyirkos levegő. A barlang méretei azonnal nem is tudatosulnak és az akusztikája sem elhanyagolható, üvöltsünk bátran.
Az út a nagy lejtő miatt visszafelé sem könnyebb, ha végképp kimerülnénk, a breakdance és a körhinta világába csöppenhetünk vissza az erdei kisvasúttal. A 3 kilométeres zakatolásra felnőttek 300 Ft-ért, gyermekek 150 Ft-ért válthatnak jegyet.
Nem messze a völgy bejáratától indul a Méneslátogatás terepjáróval című kalandtúra. A ménes tenyésztése 500 esztendőre nyúlik vissza, jelenleg 250 lovat számlál. Egy sokszemélyes terepjáróval utazhatunk hegyen-völgyön, sáron, patakon át a lipicai méneshez. Itt mesébe illő környezetben megcsodálhatjuk, megetethetjük, megsimogathatjuk a szebbnél szebb lipicai lovakat. A bátrabbak lóhátra, a kicsik pedig pónihátra pattanhatnak.
Ha itt tartózkodásunk több naposra tervezzük, a völgy bejáratától kétpercnyi gyaloglásra található a Lipicai Szálloda és Turistaház, mely ideális kiindulópont lehet a környék felfedezéséhez. Ha autóval érkeztünk, és kicsit nagyobb a mozgásterünk, érdemesebb Egerben szállást keresnünk. A város mindössze 32 km-re fekszik a völgytől, és a pénztárcánkban sem kell olyan mélyen belenyúlnunk, ha itt hajtjuk álomra a fejünket.
