Magunk is számtalanszor foglalkoztunk már a témával az elmúlt évben, olvasói levelek is nagy számban érkeztek szerkesztőségünkbe, közzé is tettük őket. Úgy látszik a helyzet nem javul, a megoldás egyelőre nincs meg. Szemét-körút az új év első napján, olvasónktól.
Szombathelyen csak a civil összefogás lehet eredményes
Néhány óra telt el 2014-ből. Szokásunkhoz híven az újév első napján a kora délutánt a szabadban töltöttük. Szemünkben még vibráltak az éjszaka fényei, a kutyák macskák fülében még zengett a csatazaj. Jobbnak láttuk, hogy Szombathely külterületén nézünk körül. Már az első állomásunknál a 89-es főközlekedési utat (2. és 3. km között) keresztező mezei út mellett tekintélyes terjedelmű illegális szemétlerakással szembesültünk. A kihelyezett figyelmeztető tábla felirata jól olvasható, de ebben az esetben sem volt visszatartó ereje. Megállt mellettünk egy autó. Az éjszakai csatazaj miatt elmenekült kutyák holléte felől érdeklődtek a Fekete István Állatvédő Egyesület aktivistái.
Következő állomásunk a 87-es főközlekedési úttal párhozamos – régi nevén szedres-allé - herényi szakasza következett. E lepusztult utat keresztezi a repülőtér felé vezető ugyancsak szebb napokat látott út is. Itt ért aztán bennünk az igazi meglepetés. Úttest szélén terített szőnyeg, mintha valaki minket várna. Aztán bomló, részlegesen feldolgozott pulykatetemek árasztotta iszonyatos bűz. Kidobott televíziók, autógumik és sorolhatnánk tovább.
Sajnos ez esetben él a közmondás: három a magyar igazság. Folytattuk utunkat. Következő állomásunk a 87-es főközlekedési út 28-as kilométer szelvényében levő kétoldali „autóspihenő” volt. Itt már nem volt erőnk meglepődni. Zsákos szeméthegyek, levitézlett szemétlerakást tiltó figyelmeztető táblák.
A Csónakázó tó környéke igazán lelki megnyugvásul szolgálhatott volna. Sokan választották a helyet egy újévi kikapcsolódás helyszínéül. Sétáló, kocogó emberekkel találkoztunk. Aztán a közmondás folytatódik a ráadással. Feltűntek az út szélén heverő halálfejes pirotechnikai eszközök maradványai, dobozai. Az emberek megálltak és értetlenül szemlélték a balkáni állapotot.
Felmerülhet sokunkban a kérdés, mi változtathatna a jelenlegi nem túl rózsás helyzeten? Végtére tehetnénk egyszer már egy olyan újévi fogadalmat, amit be is tartanánk? Több odafigyeléssel, összefogással jobban járnánk, és egészségesebb környezetben élhetnénk. Miért is ne tegyünk érte!
György István Péter
