De mit keresnek a királyok a 21. században? - kérdezte ismerősöm, rácsodálkozva a tényre, hogy a világon 44 országban van monarchia. Most, a 21. század közepe felé közeledve.
Pedig nem is olyan meglepő, hogy egy demokratikus rendszerben élő országban király vagy herceg a legfőbb méltóság. Alapjában véve azt jelenti, hogy abban az országban a demokrácia alapjait már évszázadokkal korábban lerakták, és közben az uralkodót beépítették a demokrácia rendszerébe. A legtöbb ilyen országban államfői szerepet kap a király, azaz egyenrangúnak számít a köztársasági elnökökkel, illetve a szövetségi államokban a szövetségi elnökkel.
Persze, most is vannak olyan országok, ahol az uralkodó valóban uralkodik, ahol az övé a hatalom, de ezek másik lapra tartoznak, cikksorozatunk a demokráciával, a demokratikus rendszerekkel foglalkozik.
A parlamentáris monarchia
Sorozatunk legutóbbi cikkében 
Volt, ahol elüldözték az uralkodót, volt, ahol beépítették a rendszerbe October 26. 11:11 a modern demokráciák kialakulásáról írtunk, és azt is megemlítettük, hogy ezeknek több változata létezik. Más a helyzet ott, ahol ezer év volt a folyamatra, és más, ahol történelmi előzmények nélkül alakították ki. A demokráciának nevezhető rendszerek abban hasonlítanak, hogy a legfőbb elvük az egyenlőség, az emberi jogok érvényesítése, az önrendelkezés szabadsága, és a jog a közügyekben való részvételre.
A parlamentáris demokráciák hosszú idő alatt alakultak ki, talán legismertebb példájuk Nagy-Britannia. Ahol a királyi családot tisztelet övezi, habár az utóbbi időben már a celebek között szerepelnek a hírekben. A brit uralkodó fogja össze a kétkamarás törvényhozást és a kormányt, de az alkotmány szigorúan szabályozza, mibe szólhat bele és mibe nem.
Például a király írja alá a parlament által elfogadott törvényeket, aláírás nélkül nem léphet hatályba a törvény, de utoljára Anna királynő tagadta meg egy törvény aláírását a 17. század végén. A miniszterelnököt is a király nevezi ki, elvileg bárkit választhat, a gyakorlatban viszont azt nevezi ki, aki képes kormányozni, azaz többsége van a parlamentben.
Tucatnyi monarchia Európában
Európában egyébként 12 ország államformája monarchia, ebből hétben király uralkodik: Belgium, Dánia, Egyesült Királyság, Hollandia, Norvégia, Spanyolország és Svédország. Luxemburg nagyhercegség, nagyjából az európai királyságokhoz hasonlóan működik, de az államfő lényegesen nagyobb befolyással bír a politika felett.
Liechtenstein - melynek uralkodója a fejedelem - nagyon érdekes politikai berendezkedéssel rendelkező ország, ma sem könnyen sorolja mindenki az alkotmányos monarchiák közé. Monaco hercegség, népszerű ország, de szintén komoly megkötésekkel lehetne alkotmányos monarchiának nevezni.
A Vatikán államfője a pápa, de ami igazán érdekes, hogy a Vatikán uralkodóját választják. Montenegró pedig köztársaság, de az ország a trónörökösnek számító hercegnek és családjának rezidenciát és fizetést biztosít, valamint egyes állami jogokat is a kezébe adott a hercegnek, mint amilyen például a kegyelmi jog.
Köztársaság, a köz társasága
A köztársaság a modern demokráciák közül a legegyszerűbb, de persze van, ahol ezt is meg lehet bonyolítani. Ide tartozik például Olaszország, ahol nem elég, hogy kétkamarás a parlament, de a választásokon nincs parlamenti küszöb, így sok párt jut a parlamentbe, emiatt nehéz a kormányalakítás, és nem is hosszú életűek a kormányok.
De ettől még Olaszország köszöni szépen, jól van. Miközben a miniszterelnökök váltják egymást, a jelenlegi köztársasági elnök 2015 óta tölti be pozícióját. Ott egyébként a képviselőket és szenátorokat is öt évre választják, és ami érdekes, képviselő csak 25 évesnél idősebb személy lehet, szenátor viszont csak az, aki betöltötte a 40. életévét.
Magyarország is köztársaság, egykamarás parlamenttel, négyévente választott képviselőkkel, ötéves ciklusra megbízott köztársasági elnökkel, aki csak két ciklus erejéig töltheti be ezt a posztot.
A közigazgatás viszonylag egyszerű, a kormányhivataloknál vannak a hatósági ügyek, megyénként működik egy-egy kormányhivatal, politikai kinevezett főispánnal az élén, aki a kormánynak, pontosabban a miniszterelnöknek felel. Ez azért erős centralizációt jelent egy elvileg demokratikus államban.
Vannak megyei önkormányzatok, de az ő feladatukat a kormány szűkítette, a kisebb összegű és helyi szinten fontos beruházásokat irányítják és szervezik. A települési önkormányzatok intézik a helyi ügyeket, de az ő hatásköreiket is szűkítették már.
Magyarországon öt százalék a parlamenti küszöb, ami azt jelenti, hogy kevés parlamenti párt van, a választási rendszer pedig lehetővé teszi, hogy 30-35 százalékos támogatottsággal parlamenti, sőt, kétharmados többséget szerezzen egy párt.
Európa országainak nagyobb része köztársasági formában működik, de a köztársaságnak van egy speciális típusa, a szövetségi köztársaság.
A szövetségi köztársaság
A szövetségi köztársaság tipikus példája Európában Németország, a tengerentúlon pedig az Egyesült Államok.
Az állam ezekben az országokban azért szövetségi, mert több, kisebb állam (tartomány, régió, kanton, sokféleképpen lehet nevezni) szövetségbe tömörült történelmi, nyelvi vagy akár gazdasági okokból. Minden kis állam erős önkormányzattal rendelkezik, viszont több terület irányításáról is lemondanak, és azt átadják a szövetségi parlamentnek, kormánynak. Általában ilyen a külpolitika, a honvédelem, a monetáris politika.
Németországot 16 szövetségi állam alkotja, mind a 16-nak saját parlamentje, kormánya van. Szövetségi szinten kétkamarás a parlament, a képviselőház, a Bundestag tagjait négyévente választják, a felsőház, a Bundesrat a szövetségi államokból delegált képviselőkből áll. A szövetségi kormány vezetőjét kancellárnak nevezik, az államfő a szövetségi elnök, neki protokolláris feladatai vannak.
A 16 szövetségi állam mintegy 400 járásra tagozódik, a járásoknak is önálló önkormányzatuk van. A közigazgatás alsó szintjét a mintegy 12 ezer települési önkormányzat jelenti.
A papíron megrajzolt szövetségi köztársaság
Az Egyesült Államokról sorozatunk egy korábbi részében Volt, ahol elüldözték az uralkodót, volt, ahol beépítették a rendszerbe October 26. 11:11 azt írtuk, hogy papíron tervezték meg a társadalmi rendszert. Ami igaz is, de az is igaz, hogy az Egyesült Államok tagállamainak száma folyamatosan nőtt, és a rendszert mindig újra kellett igazítani.
Az Egyesült Államokban kétkamarás a parlament, a szenátus és a képviselőház tagjainak négy évre szól a mandátumuk. De a választásokat megbolondították azzal, hogy mindkét ház tagjainak harmadát lecserélik kétévente. Így kétévente van némi változás a szenátusban és a képviselőházban is, és ami lényeges, a rendszer miatt az elnök sem dőlhet hátra négy évig, mert a ciklus felénél mindig választásokat tartanak.
Az Egyesült Államok elnöke állam- és kormányfő, valamint a fegyveres erők főparancsnoka egy személyben, kiterjedt hatáskörökkel. A végrehajtói hatalom irányítója, az alkotmány, illetve annak későbbi kiegészítései azonban pontosan meghatározzák jogait és kötelességeit.
Az elnök az amerikai külpolitikai vezetője is, legfőbb feladata a külpolitika irányítása, az amerikai állampolgárok védelme otthon és külföldön. A belpolitikában korlátozottak a jogai, de törvényjavaslatokat nyújthat be a képviselőházhoz. Viszont szövetségi szintre csak a külpolitika, a pénzügyek, a fegyveres erők tartoznak, a többi ágazatot a szövetségi államok szintjén szabályozzák. Az amerikai közigazgatáshoz még a megyei és a települési szint is hozzátartozik.
A különc alpesi állam
Svájc ebben is különc állam. Hivatalosan szövetségi köztársaság, 26 kantonból áll. A kantonok a történelem során alakultak ki, önálló irányításuk van azokban az ügyekben, amelyek nem tartoznak a szövetségi kormányhoz.
Svájcban gyakorlatilag közvetlen demokrácia működik, ami, persze nem teljes a fizikai korlátok miatt. Az országban minden fontos ügyet népszavazásra bocsátanak, amit több szinten (szövetségi, kanton, települési szint) tarthatnak meg. A népszavazás eredménye kötelező jellegű, a népszavazások ereje teszi Svájcot az ún. kompromisszumos (konszenzusos) demokrácia mintaországává.
Szövetségi szinten kétkamarás parlamentje van az országnak, az Államtanács 46 tagját közvetlenül, míg a 200 tagú Nemzeti Tanácsot arányos képviseleti rendszerben, közvetlenül választják. A svájci alkotmány a kormányok, és a törvényhozók feladatát nem a hatalom gyakorlójaként, hanem a közügyek működtetőjeként határozza meg. Akik a közösséget a nép alkalmazottjaiként szolgálják, hogy ezzel is könnyítsék annak mindennapi munkáját.
A demokratikus államoknak több fajtája alakult ki az évszázadok alatt, abban viszont hasonlítanak, hogy tisztelik és betartják a demokrácia szabályait.
Tudd, lásd, tedd című demokrácia-sorozatunk folytatódik, a sorozatban már megjelent cikkeket itt találják.
