A demokrácia, a demokratikus jogok és döntések elve bele van kódolva az ösztöneinkbe - írtuk demokrácia-sorozatunk első részében 
Gondolnád, hogy a demokrácia az emberiséggel egyidős, és sokáig negatív fogalom volt? 2024. September 15. 19:01 . Ezért így utólag szükségszerűnek tűnik, hogy miután a történelmi újkor felforgatta az évezredes feudális és parancsuralmi viszonyait, egymástól függetlenül, több országban is kicsíráztak a demokrácia alapjai.
Hogyan függ össze a szilveszteri konfetti a demokráciával?
A változások aztán vérmérséklet szerint vezettek békés átalakuláshoz vagy lefejezésekkel tarkított forradalmakhoz, amik még saját gyermekeiket is felfalták.
A svájciakról az a hír járja, hogy a szilveszteri konfettit rögtön a porszívóba öntik; a svájci demokrácia hússzú évszázadok alatt alakult ki, és a legközelebb áll a közvetlen demokráciákhoz A „gyermekvédelmi” kampányról jut eszembe - Így népszavaznak a svájciak 2021. December 01. 07:04 .
A franciák pedig egy áremelkedés után is képesek felgyújtani néhány autót Párizs belvárosában és hajlandóak megütközni a rohamrendőrökkel. Nem véletlen, hogy náluk évekig hullottak a fejek, mire kialakult a demokrácia, és annak is egy kifejezetten franciás változata.
Minden népnek meg kellett vívnia a saját, néha szellemi, néha fizikai harcát ahhoz, hogy saját kezébe vehesse a sorsát. Ahol ez a harc rövid volt és az emberek nem érzik a sajátjuknak, nos, ott inflálódik is a demokrácia fogalma, és szépen visszatérnek a parancsuralmi, tekintélyelvű rendszerekhez. Van, ahol teljesen, és van, ahol részben. De ez egy következő cikk témája lesz.
Polgárosodás, abszolutizmus, forradalmak
A feudális viszonyok végét a városok és polgárság kialakulása, a kézművesek megjelenése, a polgárság kialakulása jelentette. Nyugat-Európában már a 13. századtól működött a rendi parlamentarizmus, ami tulajdonképpen az uralkodó hatalmát korlátozta, korabeli fékek és egyensúlyok rendszereként. A rendi országgyűlésbe születési jogon kerültek be a főnemesek, ez azonban a feudális viszonyok felbomlásával megváltozott. Már a városi polgárság, a köznemesek és egyes országokban a szabad parasztok is beleszólást követeltek a közügyek intézésébe.
A 16-17. században azonban megerősödtek az uralkodók, kiszorították a rendeket, elérkezett az abszolutizmus időszaka. Amit Franciaországban XIV. Lajos, a Napkirály, Magyarországon II: József, a kalapos király jelképezett.
De az abszolutizmus magával hozta az átalakulást is, Angliában a 17. század végére kialakult a parlamenti monarchia. Aminek első betegségeit sorra orvosolták, így például kiterjesztették a választójogot, az 1689-es A Jogok Nyilatkozata megosztotta a hatalmi ágakon belüli feladatokat és jogokat, aminek része volt a kölcsönös ellenőrzés, a Nyilatkozat így megteremtette a demokrácia alapjait.
Az uralkodóból gyakorlatilag államfő, a brit birodalom egységének jelképe lett, feladatai leszűkültek a protokollra és a jelképes intézkedésekre.
Véres forradalom után többszöri rendszerváltás
Franciaországban a véres 1789-es forradalom után jelent meg az Emberi és polgári jogok nyilatkozata, amely először és azóta is deklarálta az emberi jogok sérthetetlenségét. Új alkotmányt fogadtak el, a hatalmat az egykamarás nemzetgyűlés gyakorolta, az országban alkotmányos monarchia alakult ki. Ez azonban nem tartott sokáig, 1792-ben kikiáltották a köztársaságot, a választójogot minden francia férfira kiterjesztették, egy évvel később kivégezték a királyt és családját.
A következő évszázadokban többször váltották egymást a politikai rendszerek és államformák. Jelenleg az ötödik köztársaságban élnek a franciák, ami a parlamenti demokrácia és az elnöki rendszer között van valahol.
Ahol papíron tervezték meg a társadalmi rendszert
Az Egyesült Államok kilóg a többi állam közül a tekintetben, hogy társadalmi rendszere nem évszázadok alatt alakult ki, hanem az alapító atyák alkották meg. A függetlenségi háború 1783-as lezárása után szabadon épült a felvilágosodás eszméinek megfelelő társadalmi (politikai) rendszer. Bevezették a hatalmi fékek és ellensúlyok rendszerét, a volt gyarmatokból külön-külön létrejöttek az államok, melyek saját parlamenttel, felelős kormánnyal és a kormányok élén a közvetlenül választott kormányzókkal rendelkeztek.
1787-ben fogadták el az első alkotmányt, aminek értelmében szövetségi államot alapítottak, számos jogot megosztottak a hatalom négy szintje között. A hadsereg, a diplomácia, a pénzügyek, a kereskedelem szervezése és az adók nagy része szövetségi ellenőrzés alá került, a többi ágazat állami szintű irányítás alatt van. Az Egyesült Államokban kétkamarás közös törvényhozás (szenátus, képviselőház) és közvetett (elektorokkal) négy évre megválasztott elnök (kormányfővel) működik.
Az alkotmányt azóta többször kiegészítették, sokáig mintaként szolgált a modern demokráciák számára. Az amerikai állampolgároknak a törvények biztosítanak bizonyos jogokat, mint például a szólás szabadsága, az önrendelkezés, a magántulajdonhoz való jog és a fegyvertartás.
A lényeg ugyanaz, még ha másféle ruhát is hord
A demokrácia sokféle útion kialakulhat, ahogyan ki is alakult, és többféle formát is felvehet. Más a helyzet ott, ahol ezer év volt rá, és más, ahol történelmi előzmények nélkül alakították ki a társadalmi rendszert. A demokráciának nevezhető rendszerek abban hasonlítanak, hogy a legfőbb elvük az egyenlőség, az emberi jogok érvényesítése, az önrendelkezés szabadsága, és a jog a közügyekben való részvételre. Hogy ez milyen formákban és rendszerekben működik, arról sorozatunk következő részében olvashatnak. A sorozatban már megjelent cikkeket itt találják.
(Címlapképünkön a Buckingham-palota, a brit uralkodó otthona)
