Ellenzék nélkül is működik a parlament - mondta Orbán Viktor első miniszterelnöksége idején, 1998 decemberében. A kormányfőnek kétségkívül igaza van, hiszen egy parlamenti többség könnyedén megszavazza a törvényjavaslatokat, főleg, ha kétharmada van. De miért is kell a parlament?
Tudd, lásd, tedd című demokrácia-sorozatunk előző részében 
De miért léteznek a pártok, és mit várhatunk tőlük? 2024. November 17. 07:06 bemutattuk, hogyan alakulnak ki a pártok, milyen főbb változataik vannak, és hogy mi az a politikai verseny. Most megnézzük, miért is vannak a választások, és mi a szerepük a megválasztott testületeknek.
A választási kampány
A politikatörténet szerint J. F. Kennedy amerikai elnökjelölt használta először a marketing eszközeit a választási kampányában, 1960-ban. Ellenfele, a republikánus R. Nixon kritizálta is ezért, mert szerinte az elnöki poszt nagyobb tiszteletet érdemel annál, hogy úgy akarják eladni, mint egy doboz mosóport.
Végül aztán Kennedy nyerte meg a választást, sokak szerint újszerű kampánya miatt, és azért is, mert az akkor nagyon népszerű televízióban jobban mutatott, mint a nála idősebb Nixon.
Ma már a választási kampányokat reklámszakemberek, marketingszakértők, spindoktorok irányítják, a politika tartalmi részét jelentő szakpolitikák a háttérbe szorultak. Sőt, jó 20-25 éve erősödik a negatív kampány, amikor nem saját magunkat fényezzük, hanem ellenfelünket támadjuk és kritizáljuk.
Pedig a kampány eredetileg azért van, hogy a jelöltek bemutassák elképzeléseiket, terveiket, hogy mit tennének, ha megkapnák az áhított pozíciót. A választópolgár pedig elvileg tájékozódik, megnézi, hogy melyik jelölt elképzelései állnak legközelebb hozzá, és így arra a jelöltre adja majd a szavazatát.
Racionális választás helyett törzsi gondolkodás
A politológia ezt racionális választási magatartásnak hívja, mert a választópolgár észérvek és racionális gondolkodás útján választ a jelöltek közül. Az utóbbi évtizedekben azonban ez a magatartás eltűnik, igaz, soha nem is volt igazán erős. Választási magatartásunkat ugyanis az ösztönök és az érzelmek befolyásolják, ezt használják ki a kampányok és erre épül a politikai marketing.
Ennek következménye, hogy Magyarországon és a régebbi demokráciákban egyre terjed Veszélyes mértékben terjed a törzsi gondolkodás Magyarországon 2018. July 31. 19:36 a tribalizmus, azaz a törzsi gondolkodás. A tribalizmus lényege, hogy a követők a vezér köré gyűlnek és elutasítják a másik törzset. Ez a manicheista, fekete-fehér, a világot a jóra és a rosszra felosztó világnézet és az erős vezetőben bízó tekintélyelvűség kombinációja. A tribalisták körében erősebb a hajlam a politikai erőszak támogatására és a politikai pluralizmus elutasítására.
A szakértők egyetértenek abban, hogy a tribalizmus, azaz a törzsi gondolkodás veszélyt jelent a demokráciára, a többpártiságra, a pluralizmusra. Az, hogy mi lesz a tribalizmus jövője, egyelőre homályos, de várhatóan pár éven belül kiderül. Addig is marad az ösztönökre, érzelmekre ható politizálás és maradnak az ezekre alapozó választási kampányok.
A Parlament szerepe
Korábban elemeztük 
Miért van szükség képviselőkre, és ki az ő főnökük? 2024. October 02. 15:11 , hogy mi a szerepük és feladatuk a képviselőknek. Akiknek dönteniük kell a közösséget érintő ügyekben, hiszen ezzel bízták meg őket a választóik. Választott testület több szinten működik, Magyarországon van az Országgyűlés, vannak a megyei közgyűlések és a települési képviselő-testületek.
A Parlament feladata a törvényalkotás, a törvényjavaslatok feletti döntés. Ehhez szakbizottságokat is alakítanak, amelyek szakmailag tárgyalják meg a javaslatokat. A magyar Parlament munkaparlamentnek számít, mert a törvényjavaslat először a plenáris ülés elé kerül, ahol lezajlik az általános vita, magáról a javaslat lényegéről.
Aztán a szakbizottságok tárgyalják meg, majd a részletes vita következik a plenáris ülésen, itt szedik darabokra a javaslatot. Majd jön a végszavazás, ahol elfogadják vagy elutasítják a javaslatot. A Parlament szerepe tehát a törvények megalkotása, amelyek mellé végrehajtási rendeleteket is kiadhatnak.
Az egyik legfontosabb feladat az állam éves költségvetésének elfogadása, amit elvileg már az adott év előtti júniusban megtesznek, ideális esetben. Ez a törvény szabályozza gyakorlatilag az ország következő évi működését.
Miért kell a kormány?
Ha a Parlament dönt a fontos kérdésekben, akkor miért kell a kormány? - tehetjük fel a kérdést. Egyszerű a válasz, azért, mert a Parlament döntéseit valakinek végre is kell hajtania. Ebből adódik, hogy egy igazi demokráciában a Parlament alá van rendelve a kormány, azaz a Parlamentnek van kormánya, és nem a kormánynak van Parlamentje.
A kormány tulajdonképpen egy testület, ami a minisztériumok vezetőiből, és a kormány fejéből, a miniszterelnökből áll. A minisztériumok irányítják az adott ágazatot, így a honvédelmi minisztérium a honvédelmet, a gazdasági minisztérium az ország gazdaságát, és így tovább. Nincs olyan szabály, hogy milyen minisztériumokat kell működtetni, ezt a kormányzással megbízott párt, pártok, pontosabban az általuk megbízott miniszterelnök dönti el.
A kormány feladata tehát, hogy végrehajtsa a Parlament döntéseit, ettől függetlenül a minisztériumoknak és a kormánynak, mint testületnek is vannak döntési jogai. Hogy milyen ügyekben azt törvény határozza meg. A törvényt pedig a Parlament alkotja meg. Így körbeértünk, azt lehet mondani, hogy a Parlament ad át döntési jogokat a kormánynak, és a minisztériumoknak. Tehát szó sincs arról, hogy a kormány vagy a miniszterelnök lenne a magyar állampolgárok főnöke.
A miniszterelnök, a miniszterek és a minisztériumok alkalmazottai jól fizetett közalkalmazottak, akiknek az a dolguk, hogy elvégezzék a feladatokat, amiket a Parlament bíz rájuk. Se több, se kevesebb. Ahol a miniszterelnök népvezérként viselkedik, ott valami baj van. Vagy ha még nincs, akkor lesz.
Az önkormányzatokról, megyei közgyűlésekről sorozatunk következő részében írunk.
Tudd, lásd, tedd című demokrácia-sorozatunk folytatódik, a sorozatban már megjelent cikkeket itt találják.
