Nyugodtan ki lehet jelenteni, hogy az előválasztás végeredménye mindenkit meglepett. Ez azonban nem most, a második forduló után történt meg, hanem korábban, amikor a pártoktól függetlenül, pénz, paripa és fegyver nélkül induló Márki-Zay Péter előretört az első fordulóban.
Majd még nagyobb lett a meglepetés, amikor a két forduló között Márki-Zay tovább erősödött, egészen odáig, hogy kényelmes többséggel, és ráadásul fiatal szavazók támogatásával megverte Dobrev Klárát, akit az ellenzék legerősebb pártja, a DK indított.
Két párt erősödhet meg az ellenzéki oldalon
Már korábban is látszott, hogy az előválasztás az egész ellenzéki térfelet átalakíthatja, és ennek már most vannak jelei. Tovább erősödhet a DK és a Momentum, a Jobbik visszaszorulóban van, az MSZP és az LMP pedig kétségkívül az előválasztás vesztesei közé tartozik.
A Republicon Intézet készített is egy gyorselemzést, amiben hasonló következtetésekre jutnak. Az elemzés öt pontban foglalja össze a főbb elemeket.
1. Részvétel
Az előválasztás a magas részvétel miatt sikeres volt. A két fordulóban összesen 853 722 fő jelent meg, ami a 2018-as ellenzéki választók 31,7 százaléka. Az előválasztás tehát komoly mozgósító erővel bír a tényleges választásra is.
2. A Budapest-vidék megosztottság
A Fidesz régebben a budapesti belvárosi értelmiséget azonosította az Orbán-kormány ellenzékével, de már a 2019-es önkormányzati választásokon beigazolódott, hogy nem csak a „körúton belül” vannak ellenzékiek, hiszen több megyei jogú városban (köztük Szombathelyen) és kisebb településeken is nyert az együttműködő ellenzék.
Márki-Zay Péter a fővárosban kifejezetten erős, a szavazatok 65 százalékát kapta meg, ugyanakkor Veszprém és Csongrád-Csanád megyékben is 60 százalék fölötti szavazati aránnyal nyert, valamint a fővároson kívüli szavazatokat is megnyerte 53 százalékkal, tehát inkább aránybeli különbségekről van szó.
Dobrev Klára az ország észak-keleti és dél-nyugati megyéiben kapott több szavazatot, ami arra utal, hogy nem kifejezetten földrajzi, hanem szociális alapon különböznek a két jelölt szavazói.
3. Dobrev Klára szavazói
Az első fordulóhoz képest Dobrev Klára is képes volt új szavazókat szerezni. A második fordulóban 67 429 többletszavazatot szerzett, ami az első fordulós eredményének mintegy harmada. Feltételezhetően közülük az első fordulóban többen Karácsony Gerelyt támogatták. Ők azok a baloldali szavazók, akik a főpolgármester visszalépése ellenére sem akarták egy jobboldali jelöltre leadni voksukat.
4. Márki-Zay Péter szavazói
A második fordulóban Márki-Zay Péter 244 932 új szavazatot kapott, amivel nagyjából megháromszorozta az első fordulós eredményét. Karácsony Gergely szavazói mellett az új szavazók is nagy arányban Márki-Zay Pétert támogatták a második fordulóban.
A győztes miniszterelnök-jelölt tehát nem újraosztotta az előválasztási ellenzéki választói tortát, hanem képes volt új szavazókat is mozgósítani. A 2022-es választás szempontjából ez döntő tényező lehet.
5. Előválasztás után
Az előválasztás az ellenzéki mozgósítás szempontjából egyértelmű siker. Van 106 közös egyéni jelölt és miniszterelnök-jelölt. Az ellenzéknek azonban meg kell őriznie egységét a sikeres 2022-es szerepléshez, amelynek első próbája a közös lista összeállítása lesz.
Márki-Zay győzelme némileg beárnyékolja a Demokratikus Koalíció első fordulós sikerét, azonban utóbbi vélhetően az ellenzék legerősebb pártja lesz a 2022-ben felálló parlamentben.
A Márki-Zay melletti kiállás stabilizálta a Momentum helyzetét, nem alakult ki vezetési válság Fekete-Győr András lemondása után.
A Karácsony Gergelyt támogató pártoknak meg kell találniuk a helyüket Márki-Zay mögött. Az LMP és a Párbeszéd esetében a Márki-Zayt is támogató szavazók környezetvédelemre való érzékenysége, valamint utóbbi párt esetében népszerű politikusai adnak erre esélyt.
Az MSZP szavazói vélhetően inkább Dobrev Klárára szavaztak a második fordulóban vagy otthon maradtak. Karácsony Gergely visszalépése így felerősítheti a szocialista szavazók elvándorlását a DK felé.
Az egyéni választókerületekben az első fordulóban jól szereplő Jobbiknak nem jutott szerep a második fordulóban. Jakab Péter nem állt be egyik jelölt mögé sem, inkább az ellenzéket összefogó szerepben jelent meg. A nagycsaládos és vallásos Márki-Zay megjelenésével és a DK vidéki mozgósításával az ellenzéki összefogás korábban jobboldali és kistelepülési pártjaként megjelenő Jobbik könnyen elvesztheti korábbi szerepét.
Az „ellenzékváltást” már 2018-ben is szorgalmazó Márki-Zay Péter azonban továbbra is csak az előválasztást rendező pártokra támaszkodhat, de mondjuk, megpróbálhat listás helyeket kialkudni mozgalmának.
Az előválasztás meglepő módon képes volt lehetőséget adni egy pártonkívüli politikusnak, hogy az ellenzék közös miniszterelnök-jelöltje legyen, az előválasztást azonban pártok szervezték, és finanszírozták, így a pártok vezető szerepe is megmarad.
Felemelkedés és hanyatlás
Mi tesszük hozzá, hogy közben lesznek felemelkedő (DK, Momentum) és a háttérbe jutó (MSZP, LMP) pártok. Ami a magyar ellenzéki pártrendszer átalakulását hozza magával.
Éppúgy, mint a 2000-es években, amikor eltűntek a rendszerváltó pártok. Az ellenzék most is a kormányváltásnál nagyobb változást tervez, ez viszont magával hozza egyes pártok kiemelkedését és más pártok hanyatlását.
