„Tisztelettel szeretnénk a segítségüket kérni egy ügyben, ha lehetséges. A Vasi Skanzen szamaráról, Sáriról lenne szó” – így kezdődött az a levél, amelyben két fiatal lány fordult hozzánk. Azt írták, úgy tudják, “eltávolították” a szombathelyi falumúzeum területéről ezt a kedves, idős szamarat.
Sárit az egész környék szerette, rengetegen látogatták, aranyos és vidám színfolt volt a Vasi Skanzen területén, tudni szeretnék mi lett vele. Sok állatbarát aggódik érte, nem tudják beteg lett-e, elpusztult-e, vagy valaki esetleg megvásárolta.
Sári ügyében megkerestük a Savaria Múzeumot, amelynek igazgatója, Csapláros Andrea válaszában azt írta, a tavalyi évben több látogatói bejelentést kaptak arról, hogy a Vasi Skanzen szamarát, Sárit szomorúnak látják. Az állományért felelős állatorvos megvizsgálta és azt javasolta, hogy a karámban lévő rackajuhokon kívül is állítsanak mellé további társakat, így került a tavalyi évben két ló Sári társaságába.
Sajnos a lovak ellenére sem múlt el a szamár rossz kedve - ráadásul ők később visszakerültek a tulajdonosukhoz -, így az állatorvossal egyetértésben úgy döntöttek, nyugalmazzák Sárit. Csapláros Andrea hozzátette, Sári örökbefogadójánál tágas karámban, barátokkal körülvéve éli további életét.
Tehát nyugdíjba vonult a skanzen sztárja. Boldog nyugdíjas éveket, Sári!
Tartsd életben a helyi nyilvánosságot!
A független és szabad újságírás ezután is fontos marad! Sok dolgunk lesz a múlt feltárásával, a mindenkori hatalom ellenőrzésével és azzal, hogy továbbra is egy olyan országért dolgozzunk, ahol valódi jogait vannak és ahol a tetteknek következménye van.
A Nyugat.hu-t többféle módon támogathatod. Tedd meg!
