Napjainkban egyre több fiatal dönt úgy, hogy összepakolja a batyuját, és egy idegen ország felé veszi az irányt. Az okok egyszerűek: szeretnének kitörni a hazai kilátástalanságból, biztos megélhetésre, tervezhető életre, színvonalas munkakörülményekre vágynak. Elmarasztalni nem lehet őket, marasztalni viszont annál inkább kellene. Sorozatunkban egyesével vesszük górcső alá, hogy mit tudnak kínálni egy-egy szakma képviselőinek itthon és külföldön. Legutóbbi epizódunkban az orvosok helyzetéről értekeztünk 
Mennyit ér egy orvos itthon és külföldön? 2012. January 05. 08:23 , de írtunk már a mérnökökről, a tanárokról és a szakmunkásokról 
Mennyit ér egy szakmunkás itthon és külföldön? 2011. November 20. 08:57 is.
Költői kérdés: mi lehet a motiváció?
Így itt az ideje, hogy ötödik részünket, egyben az ez alkalomból saját magunk által kreált mini jubileumunkat igazi nagykutyákkal, jelesül a politikusokkal ünnepeljük meg. Persze tisztában vagyunk vele, hogy az előző mondatunk után sokan a címben szereplő kérdésre néznek, majd rávágják:
semennyit, akkor lássam őket, amikor a csekk- és az internetadót.
Nos, megnyugtatunk mindenkit: az sincs már túlzottan messze…
De visszatérve az eredeti témánkhoz, a honanyák és a honatyák helyzetét én magam valahogy mindig a futballbírókéhoz hasonlítottam. Tudniillik a politizáláshoz, illetve a sípmesterséghez igencsak sajátos lelkivilágra van szükség. A sporiknál többet ugyanis talán csak a képviselőink hallhatják, olvashatják a közeli rokonaikra vonatkozó megjegyzéseket, valamint azokat a kommenteket, melyek szerint az lenne a legjobb, ha gólyást játszanának, és elköltöznének. Ettől függetlenül egyes nagyon ritka esetek kivételével a játékvezetőket és a törvényhozókat sem rendítik meg különösebben a külső vélemények.
A motiváció persze a képviselők esetében jóval erősebb, mint a focibíróknál: a politikusok megválasztásuk után segíthetik az elesetteket, szolgálhatják a közjót, erősíthetik a gazdaságot, kiállhatnak választópolgáraikért. Vicceltünk: igazából pénzre (hogy mennyire, azt rövidesen kimatekozzuk) és hatalomra tehetnek szert. (Ettől függetlenül fenntartjuk azt a véleményünket is, hogy minden pártban és minden városban vannak a népért valóban tenni akaró emberek, ők azonban sajnos nem biztos, hogy megtöltenék a parlamentet.)
A professzionalizmus átka
Idehaza a busás képviselői jövedelmek egyébként akkor kezdték el igazán megterhelni az államkasszát, egyben megemelni a minimálbérből élők vérnyomását, amikor a rendszerváltást követően a politikusok egy része gyorsan belátta: professzionalizálódni kell. Ez a kifejezés persze nem a munkavégzés minőségére vonatkozott, hanem sokkal inkább arra, hogy a politikai osztály erősebb tagjai korábbi munkájukat hátrahagyva csak a közéleti tevékenységeikkel kezdtek el foglalkozni. Ebből kiindulva aztán először a Fideszben, később pedig a többi pártban is megjelentek azok a fiatalok, akik eredeti szakmájukkal sosem foglalkoztak. Tanulmányaik végeztével ugyanis rögtön a parlament, vagy az egyik önkormányzat üléstermének széksoraiban foglaltak helyet. Rövidesen pedig a
hátsósoros
politikusok is jóval a magyar átlag feletti színvonalon tengethették mindennapjaikat.Politikai pozícióik megerősítése után aztán vállalkozásokba kezdtek, és ne legyenek illúzióink: a döntéshozatal résztvevőjeként nemcsak magukat, hanem a cégeiket is helyzetbe hozták… Itt viszont most teszünk három erős pontot a gondolatmenet végére, és a továbbiakban kizárólag arra fókuszálunk, hogy mennyire vastag a hazai, valamint a külföldi politikusok bukszája. Az alábbiakban feltüntetett havi keresetek kapcsán annyit még megjegyeznénk: az összegek kizárólag a közpénzből fizetett jövedelmeket tükrözik, hiszen ez mutatja ki számszerűen, mennyire becsüli magát a politikusi réteg a bérből és fizetésből élő tömegekhez képest.
Magyarországon 2011-ben a fideszes Budai Gyula vágta zsebre a legnagyobb havi gázsit, méghozzá 2,2 millió forintot. Az ezüstérmes az elszámoltatási kormánybiztosként ténykedő Budai párttársa, az államfői poszttal is hírbe hozott 
Ki huppanjon bele a köztársasági elnöki székbe? 2012. April 04. 12:35 Kövér László lett, 2,1 millióval. Szépen csillog a bronz is, melyet képzeletben Pokorni Zoltán vihet haza, havi 1,9 milliós jövedelmével. Az első nem kormánypárti képviselőt a 10. helyen találjuk: az MSZP-s Botka László (1,75 millió) körülbelül 20 ezer forinttal előzi meg Orbán Viktor miniszterelnököt (1,73 millió).
A Vas megyei lista
Ennél azonban a vasiak számára érdekesebb lehet, hogy a HVG összegzése szerint a megyéből Hende Csaba honvédelmi miniszter viheti haza a legmagasabb parlamenti jövedelmet, méghozzá 1,33 millió forintot. Második a fideszes Ágh Péter (1,26 millió), harmadik pedig a szintén kormánypárti V. Németh Zsolt vidékfejlesztési államtitkár (1,22 millióval). Negyedik Básthy Tamás (KDNP), aki 1,2 milliót tesz zsebre havonta, ötödik pedig holtversenyben Bebes István (Fidesz) körmendi polgármester, valamint a jobbikos Bana Tibor (1,151-1,151 millió). Szombathely korábbi polgármestere, Ipkovich György (MSZP) 1,15 milliót kasszíroz, őt pedig a fiatal Gulyás Gergely (Fidesz) követi 1,14 millió forinttal.
Érdekes az összes jövedelem (tehát nem csak a politikusi pénzek) alapján készített lista is, melyen toronymagasan első Gyurcsány Ferenc (Demokratikus Koalíció), méghozzá több mint 6 milliós havi bevételével. A dobogó második fokára az MSZP-s Puch László (5,35 millió), a harmadikra pedig a fideszes Papcsák Ferenc (4,66 millió) fért fel. Ebben az összevetésben Puskás Tivadar (KDNP) szombathelyi polgármester a legjobb vasi, méghozzá 1,84 millióval. Őt követi Bebes, majd a megyei közgyűlés elnöke, Kovács Ferenc (1,66 millióval).
Lee Hsien: Meg kell fizetni a minőségi munkát
Ha azt akarjuk, hogy a köz szolgálatában állók minőségi munkát végezzenek, és csak arra figyeljenek, ami a dolguk, akkor jól meg kell fizetni őket
– ez az ideológia vezeti Lee Hsien Loong szingapúri kormányfőt, aki 2011-ben a világ legjobban fizetett országvezetője volt. Az MSN Money toplistája szerint évi keresete meghaladta a 2,8 millió USA-dollárt. Ez forintra átszámítva havi 52,5 millió, ami majdnem kereken 30-szorosa Orbán Viktor keresetének… A második hellyel szintén egy ázsiai, a Hongkongot vezető, immár 1967 óta politizáló Donald Tsang büszkélkedhet, aki minden hónapban 9,6 millió forinttal gyarapítja a bankszámláját.A harmadik helyezettnél bevalljuk, a földről kellett felkaparnunk az állunkat, a bronzérmes ugyanis nem más, mint Raila Odinga, Kenya kormányfője, akinek 428 ezer USA-dolláros évi, több mint 8 millió forintos havi keresete az afrikai ország egy főre jutó, vásárlóerő paritáson számolt GDP-jének 255-szöröse… Barack Obama „csupán” negyedik, az USA első színesbőrű elnöke havonta 7,5 millió forinttal örvendezteti meg a családját, igaz ő már megválasztása előtt milliomos volt, méghozzá a népszerű könyveinek köszönhetően.
Európa legjobban fizetett kormányfője a francia Nicolas Sarkozy, aki 6,4 millió forintos havi gázsijával a toplista 5. helyezettje. Érdekesség, hogy ugyanezen lajstromban Angela Merkel a nyolcadik. Bár Orbán a fizetésével egyébként a közelében sem járt annak, hogy felférjen az MSN Money listájára, ettől függetlenül nem szervezünk gyűjtést a megsegítésére. Már csak azért sem, mert a minimálbérek és az egy főre jutó GDP, valamint a kormányfői fizetések közti arányokat alapul véve Orbán például a túlfizetett miniszterelnökök táborát gyarapítja, mondjuk Sarkozy-hez, de még a brit David Cameronhoz képest is.
Ellenpélda is van bőven, az egyik rögtön a szomszédból: Werner Faymann osztrák szövetségi kancellár havi bruttója ugyanis jócskán meghaladja az 5,5 millió forintot. Ez pedig ugyebár sarkozy-i és cameroni mércével mérve is komoly gázsi. Romániában a magyarhoz hasonlóak, Lengyelországban és Ukrajnában viszont szintén magasabbak a politikusok juttatásai.
Szingapúr lassan mindenkit lepipál
Érdekesség, hogy talán csak Vladimir Putyin az egyetlen olyan európai politikus, akinek a 2011-es jövedelme számottevően csökkent a két évvel ezelőttihez képest. Az orosz miniszterelnök fizetése harmadával lett kevesebb, így tavaly 2,2 millió forint volt.
Az ilyen összehasonlítások végeztével természetesen mindig figyelembe kell vennünk az adott országok által biztosított életszínvonalat, a minimálbérek összegét, valamint a ledolgozott a munkaórákat is. Utóbbi kapcsán persze azt kell mondanunk, hogy az érdemi munka dandárját vélhetően egyetlen országban sem a kirakatban szereplő, álomgázsit kézhez kapó politikusok végzik. Összességében azt megállapíthatjuk, hogy az uniós országok átlagához képest a hazai miniszterek, frakcióvezetők fizetései nem mondhatók horribilisnak. (A kormányfőről feljebb már szóltunk.) Igaz, az EU vezető országaiban az átlagkeresetek és a minimálbérek is jóval magasabbak, így az olló a politikusi, valamint az átlagbérek között nem nyílik ki annyira, mint idehaza.
Az ázsiai előretöréssel pedig nemcsak mi, hanem az igazi nagyhatalmak sem tudnak mit kezdeni. Ezt jól mutatja a londoni Economist Intelligence Unit felmérése, mely szerint a Szingapúr fővárosaként funkcionáló Szingapúr városállam a világ 9. legdrágább városa. Csak összehasonlításként: 10 éve még 2 százalékkal volt olcsóbb New Yorknál, mára viszont 42 százalékkal lett drágább! Ráadásul Szingapúrban követik el a világon a legkevesebb bűncselekményt, és ott a legminimálisabb a korrupció is. Jó nekik…
(Megjegyzés: a hazai politikusok jövedelmére vonatkozó adatokat többségében a képviselői vagyonnyilatkozatak alapján gyűjtöttük össze, azok pedig nem feltétlenül tekinthetők kőbe vésett írásoknak.)
