Ezekben a napokban Magyar Péter, az ellenzék reménysége éppen a fővárosi kórházakat járja egy hőmérővel, és megállapítja, hogy 38 vagy éppen 40 fok van az intézményekben.
Szörnyű és szégyenletes, tényleg, és abban is igaza van, amikor a kormány felelősségét firtatja.
Ugyanakkor az valahogy mindig lemarad a hírekből, hogy miért is van 38-40 fok, nem egy vagy két napja, hanem hetek, lassan hónapok óta.
Már nem kell tudósnak lenni ahhoz, hogy megállapítsuk, valami nagyon nem stimmel: elég csak leolvasni a hőmérőt.
A közelmúltban Pécsen jártam, és alig akartam hinni a szememnek, amikor azt láttam, hogy vadon nő a füge. A növény a József Attila utca egyik padja alól szökkent szárba, láthatóan jól érzi magát, azóta talán termése is lett, amivel megörvendezteti az arra járókat.
A klímaváltozásnak a fügén kívül is kétségtelenül lehetnek pozitív hatásai is, mondjuk alacsonyabb lesz téli fűtésszámlánk, több áramot termel a napelemünk, nehezebben tudunk kifogni hideg, esős napokat a Balaton partján.
De a kutatók nem ennyire optimisták
Az EU éghajlatváltozással foglalkozó csoportjának jelentése szerint a globális felmelegedés először idén februárban haladta meg az éves plusz 1,5 Celsius-fokot – közölte a BBC.
A világ vezetői még 2015-ben, a párizsi éghajlatvédelmi egyezmény keretében tettek ígéretet arra, hogy megpróbálják a hosszú távú hőmérséklet-emelkedést 1,5 Celsius-fokra korlátozni az iparosodás előtti átlaghőmérséklethez képest, amikor még nem égettek nagy mennyiségben szénhidrogéneket.
A kutatók úgy gondolják, hogy 1,5 fok az a hőmérséklet-emelkedés, ami még valamennyire kezelhető, beleértve a tengerszint emelkedését és az ember alkalmazkodóképességét.
E felett – és már ott tartunk - visszafordíthatatlan és beláthatatlan folyamatok indulnak be.
2 fok körül instabillá válik a bolygó éghajlata, a sarki jég mellett olvadásnak indul a permafroszt, szárazság, vízhiány és élelmiszerellátási problémák merülnek fel, állatfajok halnak ki.
A tengerszint körülbelül 20 centiméterrel emelkedik, az óceánokban „halott zónák” jönnek létre. Ezt korábban 2040-re várták, de az a tapasztalat, hogy a folyamatok gyorsabbak, mint ahogy korábban kalkulálták.
Ha valakinek nem elég a hőmérő
Lapunk a szokatlan januári meleg kapcsán a KSH adatbázisából kigyűjtötte 
Ábrán mutatjuk az elmúlt 50 év felmelegedését Magyarországon January 02. 19:05 az elmúlt 50 évre vonatkozó magyarországi fagyos napok (kék) és a hőségnapok (narancssárga) számát.
A diagramból egyrészt kirajzolódik az éghajlat kaotikussága: ha az egyes éveket nézzük, hatalmas kilengéseket találunk mind a hideg, mind a forró napokat tekintve.
Igaza van tehát annak, aki azt mondja, hogy korábban is voltak a mostanihoz hasonlóan enyhe telek és forró nyarak, de ha meghúzzuk a trendvonalakat, akkor egyértelmű, hogy mi történik. És mindez azért aggasztó, mert mindössze kurta ötven évről van szó.
Nem beszélünk róla
Magyarországon még téma szintjén is alig merül fel a klímaváltozás, pedig a kutatók szinte tényként kezelik, hogy néhány évtized múlva az országunk nagy része sztyeppévé válik 
Klímaváltozás: Nyugat-Dunántúlon is melegünk lesz, de nem annyira 2018. September 30. 17:28 .
De nem is kell a jövőbe tekintenünk. Aki elsétál a Kőszegi-hegységbe, már most is láthatja, hogy haldokolnak a fenyőerdők 
Siralmas állapotban vannak a Kőszeg és Velem környéki fenyőerdők 2021. January 20. 18:55 , Szombathely közterületein pedig új fajtájú, szárazságtűrő virágokat ültettek.
A politikusok azért nem szeretnek beszélni erről, mert érzékeny és népszerűtlen témáról van szó, ami – ellentétben az ellenségkép felmutatásával vagy a háborús félelemkeltéssel - nem hoz szavazatokat, nem is beszélve arról, ha konkrét intézkedéseket kellene hozni.
És valljuk be, egy átlag szavazót sem izgat annyira ez a probléma, amit majd úgy old meg, hogy feltekeri a SUV-ben a klímát.
A gazdagoknak amúgy is lehetőségük lesz az Alpokba költözniük vagy Svédországban nyaralót venni.
A szegényebbeknek meg ott lesz az utcán termő füge.
