A ma Berzsenyi Dániel térnek nevezett városközponti terület 1928 óta viseli mai nevét. 1866-ig az itt elhelyezkedő Megyeháza épülete miatt Megye térnek hívták. A város képviselőjének és a kiegyezés utáni első igazságügy-miniszternek, Horváth Boldizsárnak a javaslatára ekkor vette fel Széchenyi István nevét. 1896-ban állították fel itt az Egyházashetyén született költő ma is látható szobrát, Kiss István alkotását. A tér 1928-tól a mai nevén ismert.
A tér déli oldalán álló, éppen írásunk idején felszámolt megyei közigazgatási központ épülete helyén egykor a régi oskolaház és egy magánházból 1649-ben átalakított előző megyeháza állt. A XVIII. században látványos fejlődésnek induló város megyei rangját elsőként megadó mai Megyeháza 1775 és 1779 között épült fel. Eőrsi mérnök és Chevreaux Adrián hadmérnök (aki ekkoriban valószínűleg Batthyány József érsek és főispáni helytartó építésze) voltak a tervezői.
Az épület akkori állapota jelentősen eltér a mai formájától: kétemeletes, nyugodt homlokzatú, manzárdtetős barokk épület volt. A mostani nyeregtetős felső zárása 1820-ban Szalay János megyei építész tervei szerint alakult ki. Hauszmann Alajos elképzelései alapján 1880-ban ismét megújult. Ekkor épült belül a főlépcső és a bejárat feletti közgyűlési terem francia ablakai elé a kőbábos korlátokkal díszített erkély. Ezzel az átalakítással az eredeti, finomabb arányú homlokzatot dinamikusabb és rusztikusabb kiképzés váltotta fel.
Nem ez volt az utolsó jelentősebb változás, mert az az eklektika idején folytatódott - több utólag nehezen korrigálható építészeti megoldást, kisebb hibát hagyva az épület külsején. Az épület középtengelyében timpanonnal lezárt, hármas tengelyosztású egység alsó részén van a bejárat. Az oromzaton megyénk jól ismert címere található. Az egyes emeleteket elválasztó, széles vízszintes párkányzat folytatódik a főépülethez keleti irányból, a Forgó köz felé eső oldalán csatlakozó ún. Kismegyeházon.
Ez a rész eredetileg főispáni és alispáni lakóház céljait szolgálta. A polgári forradalom évében, 1848-ban építette Hegedűs János akkori megyei főmérnök tervei szerint Vojta Donát. Egyemeletes, klasszicista stílusú egység belső kiképzését később irodai-hivatali céloknak megfelelően teljesen átalakították. Bejárata a főépület felől, belül van. Köz felőli végének homlokzatán találjuk Béri Balogh Ádám kuruc brigadéros emléktábláját.
