Szombathely elfeledett épületei (2. rész) – Ahol a katonák ennivalóját tárolták

A Söptei út 72. és a Szombathely-Sopron vasútvonal között elterülő épületegyüttes a 20. század elejének egyik fontos katonai létesítménye volt.

A méreteiben is impozáns komplexum Rauscher Miksa tervei alapján, 1910-ben épült.

Miután Szombathelyen 1889-ben az I. Ferencz József huszárlaktanya (11-es Huszár út), 1897-ben a Frigyes (főherceg) gyalogsági laktanya (Kálvária utca) is felépült (valamint tervben volt egy végül el nem készült tüzérségi laktanya is), egyre nagyobb igény merült fel egy, a csapatok ellátása szempontjából fontos, „független” élelmezési raktár elkészítésére.

A 3 emeletes liszt-, zab- és rozsraktár.
A 3 emeletes liszt-, zab- és rozsraktár.
Kelemen Zoltán
A 3 emeletes liszt-, zab- és rozsraktár.
A 3 emeletes liszt-, zab- és rozsraktár.
Kelemen Zoltán

Az itteni helyőrségek élelmezési ellátása ekkor a soproni élelmezési raktár hatáskörébe tartozott, azonban a megnövekedett létszám miatt a szombathelyi katonaságnak gondoskodnia kellett az önellátásáról.

1896-tól erre a célra Szegő Benő vállalkozó Gyár utcai (ma Semmelweis Ignác és Nádasdy Ferenc utca között elterülő rész) raktárjait és sütödéjét vették bérbe.

A tervezett tüzérségi bővítéssel azonban hosszútávon Szegő telephelye kicsinek bizonyult volna, legalábbis ez volt a feltételezés.

Telephelyi csendélet.
Telephelyi csendélet.
Kelemen Zoltán

1906-ban Szegedy-Ensch Károly (Mezőgazdasági Gyáriparszövetkezet) felajánlotta, hogy felépíti az új raktárt a szövetkezet Söptei úton található árpakása gyára melletti szabad területen, közvetlenül a vasút mellett, a huszárlaktanya közelében. Felkérte Rauscher Miksát a tervek elkészítésére.

A raktárt végül nem Szegedy, hanem Feleki Ignác, a Gyáriparszövetkezet részvényese húzattatta fel, aki 1908-ban eladta üzletrészét a veszteségesen működő és néhány év múlva csődbe ment cégből (előrelátó volt).

A terményraktár a széna- és szalmaraktárral.
A terményraktár a széna- és szalmaraktárral.
Kelemen Zoltán

Feleki nem változtatott az eredeti helyszínen és a tervező építész személyén sem. A terveket 1909-ben jóváhagyta a város, a vármegye, a pinkafői vasutat üzemeltető Déli vasút, valamint a hadsereg.

A kész telephelyet 1910 őszén vette át a katonaság. 850 000 koronába került, a szerződés szerint a teljes tulajdonjog megszerzéséig a vállalkozónak 25 évig kellet volna bérleti díjat fizetnie a kincstárnak.

Összesen nyolc épületből állt: egy háromemeletes liszt-, zab- és rozsraktár, egyemeletes főépület irodákkal, szállásokkal, konyhával és fürdőszobával, egy sütöde, egy emeletes ágy- és konzervraktár, egy széna- és szalmaraktár, tűzoltószer, bognárműhely, illemhely.

Az azóta felszedett pinkafői vasútvonalról külön iparvágány ágazott le a raktárhoz.

A katonaság „kivonulását” követően többen is használták a telephelyet, például a Vetőmagtermelő és Értékesítő Vállalat, valamint annak utód szervezete, a Szombathelyi Állami Tangazdaság, vagy a Magyar Posta.

Az egykori főépület.
Az egykori főépület.
Kelemen Zoltán

Jelenleg több cég osztozik a hatalmas területen. Az emblematikus, 3 emeletes, lenyűgöző paraméterekkel rendelkező Rauscher-féle terményraktár sajnos láthatóan használaton kívül, egyre romló állapotban van, de büszkén dacol az idővel.


A cikk szerzője forrásként felhasználta Tangl Balázs: SZOMBATHELY-KATONAVÁROS /Katonai létesítmények és katonai alakulatok Szombathelyen a dualizmus korában/ című tanulmányát, melyet 2015-ben a Vasi Szemle folyóiratban publikált.

Látott valami érdekeset, izgalmasat, szokatlant? Írja meg nekünk, vagy küldjön róla fotót. Akár névtelenül, titkosított üzenetküldő rendszerünkön keresztül itt , vagy facebook messengeren ide kattintva . Esetleg emailben, itt: jelentem_KUKAC_nyugat_PONT_hu

Hozzászólások

A cikkekhez csak regisztrált felhasználóink szólhatnak hozzá. Kérjük, jelentkezzen be, vagy ha még nem tette, regisztráljon.

A szerkesztőség fenntartja magának a jogot, hogy a cikkekhez nem kapcsolódó kommenteket moderálja, törölje. A részletes moderálási szabályokért ide kattintson!

Múltbanéző