A katasztrófafilmek forgatási helyszínére emlékeztető terület a belvárostól alig másfél kilométerre, a mindig változó világ változó álmainak, terveinek, érdekeinek csak félig vagy félig sem megvalósult terepe. Az állandóságot az ott található épületek képviselik, melyek túlélve háborúkat, forradalmakat, gyújtogatásokat, roskatagon is állják az idő kegyetlen pillantásait.
Szegő Benő szombathelyi vállalkozó raktárépületeit (három raktár, egy melléképülettel) a 19. század végén húzták fel, az akkor külterületnek számító, vasúthoz közeli Gyár utca, ma Semmelweis Ignác utca és a Nádasdy Ferenc utcák határolta területen. Közvetlenül mellette helyezkedett el, a konkurencia, a Feledi Ignác által alapított Mezőgazdasági Takarék – és Hitelbank nagy közraktára.
Szegő 1857-ben, Schlesinger Benőként látta meg a napvilágot kereskedő család sarjaként Nagykanizsán, nevét 1891-ben magyarosította és változtatta Szegőre.
Benő Szombathelyen eleinte Rechnitzer Salamon szappanos megbízásából könyvelőként, majd cégvezetőként dolgozott. 1888 januárjában kötött házasságot Pollák Szidóniával, a tehetős Pollák Hermán kávés lányával. (Külön érdekesség, hogy mindkét házasuló fél édesanyját Rosenfeld Rozáliának hívták.) A pár az egykori Hosszú, ma Thököly Imre utca 13-ban élt. 1888 novemberében megszületett a házaspár szép karriert befutott fia Gyula, aki később Budapesten a Magyar Általános Ingatlanbank parcellázási osztályvezetője, majd igazgatója lett.
Szegő befektetési szándékkal készült építményeit az egyre növekvő létszámú szombathelyi katonaság 1896-ban hat évre vette bérbe élelmezési raktározás céljából (egy sütödét is üzemeltettek a területen), állandó bevételhez juttatva a vállalkozót, biztosítva neki és családjának a tisztes megélhetést. A szerződést 1902-ben meghosszabbították a felek. Szegő még a Kereskedelemügyi Minisztérium engedélyével iparvágányt is építtetett a területre. (Az ominózus iparvágány gyermekkoromban, az 1970-es években még megvolt, azóta már felszedték.)
1910-ben aztán felépült a hadsereg Rauscher Miksa által tervezett új hatalmas raktárkomplexuma a Söptei úton, így az „egyenruhások” átköltöztek oda. Érdekesség a történetben, hogy az új nagy katonai élelmezési raktár építésének egyik „motorja” az a Feledi Ignác volt, aki 1904-ig a Mezőgazdasági Takarék – és Hitelbanknak igazgatójaként működött. A bank raktára pedig éppen Szegő telephelyének tőszomszédságában volt. Hogy Feledi költözéssel, új beruházással kapcsolatos lobbizásában mennyi szerepet játszott valamiféle szektoron belüli gazdasági, esetleg személyes „konkurenciaharc” Szegővel szemben, arról csak sejtéseink lehetnek. Annyit tudunk, hogy 1931-ben a kereskedelemügyi miniszter 51.385/1931. számú leiratával a Mezőgazdasági Takarék és Hitelbank Rt. szombathelyi cégnek kérelmére, hivatali elődjének 40.690/1898. szám alatt kelt rendeletével Szegő Benő részére engedélyezett iparvágány építési és üzemi engedélyét a fent említett részvénytársaságra átruházta.
Szegő Benő a katonaság áttelepülését követően három évvel, 56 éves korában, 1913 január 3-án Budapesten hunyt el.
A 20. század második felében évtizedekig takarmány és vetőmagraktárként, valamint értékesítőhelyként funkcionáltak az épületek.
A 2000-es évek közepén aztán az akkori városvezetés megvásárolta a Vasút utca vasútállomás és Semmelweis utca közti szakaszának keleti oldalán lévő ingatlanokat, egy új közlekedési központ (összeköttetéssel a vasútállomás felé) létesítése céljából. A projektet piaci alapon szerették volna megvalósítani, azonban a 2008-as gazdasági válság keresztülhúzta a számításokat.
Évekig nem történt semmi, aztán 2017-ben az új intermodális központ terve bekerült a Modern Városok programjába. 2018-ban Szombathely 600 millió forintot kapott a tervek elkészítésére, azzal, hogy a megvalósításhoz uniós forrást kell keresni. Ki is írtak egy közbeszerzési pályázatot, melyet a Viköti Mérnök Iroda Kft. és a Trenecon Tanácsadó és Tervező Kft. nyert meg nettó 358 millió forintért.
A tervek a következők voltak:
A közösségi közlekedési járműveknek közös, legalább 660 négyzetméteres felvételi épület építése.
Több más beruházást is terveztek:
Az új csomópont projektjébe több közútfejlesztés is tervezve volt. A Semmelweis utca - Nádasdy utca kereszteződésébe egy új kanyarodósáv. A Vasút utcát és a Szent Márton utcát összekapcsolták volna, a vasúti felvételi épület előtt pedig buszöblöt alakítottak volna ki. Az új közlekedési központ környékéből, az Éhen Gyula térből pedig gyalogos és kerékpáros közterület vált volna.
Most úgy tűnik, ismét közbe szólt egy koronavírussal kezdődő, inflációval, háborúval, valamint háborús szankciókkal összefüggő energia és nyersanyaghiánnyal folytatódó „válságcsomag”. Időközben annyi történt, hogy az új helyközi tömegközlekedést szolgáltató cég, az egykori KERIPAR (korábban Mayer Mór gyufagyár) és a raktárkomplexum között fekvő meglehetősen lepusztult területen parkíroztathatja buszait (a Nádasdy Ferenc utca felőli telekrészen a MÁV Rendelőintézetbe érkezők hagyhatják ott autóikat).
A sokat látott raktárépületek lerobbant állapotban várják a végítélet napját, hogy néhány buldózer formájában elsodorja majd őket is, generációk sorsával együtt a feledés.
