A múlt héten közöltük
Ipsos: Erősödött a Fidesz 2014. September 17. 13:54 az Ipsos legújabb közvélemény-kutatásának részleteit, akkor a kormánypárt erősödéséről írtunk. A Tárki épp ellenkező folyamatokról számol be, de van némi magyarázat az eltérésekre.
Pártszimpátia, nem önkormányzati választás
Az Ipsos kifejezetten az önkormányzati választásokra kérdezett rá, a Tárki viszont azt a szokásos kérdést tette fel: Ön melyik pártra szavazna, ha most vasárnap lennének az országgyűlési választások?
Míg az Ipsos kutatási eredményeiben nagy valószínűséggel benne vannak a válaszadók saját, helyi preferenciái is, a Tárkinál a pártszimpátiák jelennek meg. Vagyis, utóbbi inkább a közvélemény apró rezzenéseire hívja fel a figyelmet. De nézzük, mit mért a Tárki.
A teljes népességen belül a Fidesz támogatottsága a júliusi 34 százalékról 31 százalékra csökkent, a biztos pártválasztóknál 55-ről 54 . Az MSZP július óta egy százalékpontot javított, 9-ről 10-re, a pártválasztóknál ennél nagyobb arányban erősödtek, 15 százalékról 18 százalékra.
Egyre több a bizonytalan
A Jobbik a teljes népességnél 34-ről 31, a biztos párválasztóknál 16-ről 15 százalékra csökkent. Az LMP a teljes népességnél maradt 2 százalékon, a pártválasztóknál 2-ről 3-ra javított.
A DK a teljes népesség körében 2 százalékról 4 százalékra, a pártválasztóknál 4-ről, 6ra. A baloldali pártok közül egyedül az Együtt-PM támogatottsága csökkent, teljes népességnél júliusban mért 4 százalékról, 1 százalékra, a pártválasztók körében mért 6 százalékról 3 százalékra csökkent.
A Tárki adatai szerint érzékelhető mértékben nőtt a bizonytalan és a szavazatukat titkolók csoportja: május és július között 38-39 százalék, szeptemberben viszont már 43 százalék nem tud pártot választani vagy nem árulja el választottját.