„Reggel már nem volt doktor, csak fagyott csontváz” - egy szombathelyi Mengele Auschwitzában, aki megjelent a Saul fiában is

Dr. Görög Dénes is részese volt annak a borzalomnak, amiről az Oscar-esélyes film szól. De ki volt ő, hogyan élt ez a szombathelyi főorvos, amíg hagyták élni?

Pár napja az index.hu-n akadt meg a szemünk egy íráson, ami annak kapcsán született, hogy a héten az auschwitzi haláltábor felszabadításáról Lengyelország nagyvárosaiban a Saul fia Meztelen lábak csoszogása – a Saul fia (kritika) 2015. June 10. 19:47 vetítésével emlékeztek meg.

A film fő forrása egy erdélyi magyar orvos, Nyiszli Miklós 70 éve írt visszaemlékezése volt, aki az auschwitz-birkenaui haláltáborban Mengele mellett dolgozott boncolóorvosként. Róla mintázták a filmbeli doktor (Zsótér Sándor) szerepét.

Nyiszli alakja a Saul fiában
Nyiszli alakja a Saul fiában
Nyugat.hu

Ő jegyezte le, még 1946-ban a Sonderkommandóba beosztott, a krematóriumok poklában élőhalottként dolgozó foglyok tragédiáját. Leginkább tőle tudjuk, amit tudhatunk. Az indexes cikk egy szombathelyi orvost is megemlített, Dr. Görög Dénes patológust, aki „a borzalmakba szó szerint beleőrült”.

Nem hagyott bennünket nyugodni, mi történt Görög Dénessel?

Egyáltalán ki volt ő, milyen megalázó szerep juthatott neki Mengele szörnyszülött kísérletezéseiben, és a krematórium poklában?

Nekiálltunk kutatni. Megtaláltuk Nyiszli könyvét (neten is letölthető), életrajz-töredék cikkeket, feljegyzéseket, aztán tisztult a kép, mikor rátaláltunk a fiú, Görög Sándor életrajzi könyvére. (Az Akadémia Kiadó gondozásában 2011-ben jelent meg, „Repkényszaggatás” címmel.) Amit tudunk, ebből a könyvből való.

„Halk szavú szerény ember volt...”

1901. január 29-én született Budapesten, Görög Dávid Dénes néven, apja kereskedő, magántisztviselő volt. A budapesti Magyar Királyi Bolyai Főreáliskolában érettségizett, majd külön leérettségizett latinból is, hogy orvosi pályára mehessen.

A budapesti Pázmány Péter Tudományegyetemen kezdte meg tanulmányait, ahol Eötvös Lóránd is tanította. Másodévtől Berlinben és Göttingenben folytatta az egyetemet. 1922 nyarán tért vissza Magyarországra, 1924. február 25-én avatták orvosdoktorrá. Ezt követően a pécsi egyetem Törvényszéki Orvostani Intézetében és Kórbonctani Intézetében dolgozott, dr. Entz Béla professzor mellett, aki később gyermekeinek keresztapja is lett.

Görög Dénes mellszobra Szombathelyen
Görög Dénes mellszobra Szombathelyen

Ekkor már rég nem vallotta magát zsidónak, diákkorában, 11 évesen kikeresztelkedett. 18 évesen elhagyta a Dávid nevet, mert zsidóságára emlékeztette.

Kinevezés, albérlet és szerelem - így indult az ígéretes szombathelyi orvoskarrier

1929. április 1-jén nevezték ki a Szombathelyi Közkórház Prosectura vezetőjének, ekkor költözött Szombathelyre. A véletlen úgy hozta, hogy a Szemző család kiadott egy szobát, oda költözött albérletbe Görög Dénes. Nemrég halt meg az ügyvéd-katonatiszt Szemző édesapa, és a családfő elvesztése anyagilag nehéz helyzetbe hozta a családot. A nagylány, Szemző Klára és az ifjú bérlő között szerelem szövődött.

Görög Sándor: "Anyám és apám: Auschwitz mártírjai"
Görög Sándor: "Anyám és apám: Auschwitz mártírjai"
Görög Sándor Repkényszaggatás c. könyve

1930-ban a budapesti bazilikában tartották az esküvőjüket. Nem volt kérdés, katolikus esküvőt tartottak. Szemző Klárát születésekor megkeresztelték, később testvérével együtt a Sacre Coeur apácarend bentlakásos iskolájában tanult Ausztriában. A fiatal pár élete Szombathelyen a Széchenyi utca 1. számú ház (szecessziós stílusú Takarékpénztár-ház) második emeltén kezdődött. A nagymama és az édesanyja testvére, Szemző Magda is itt lakott a deportálásig, és itt született két közös gyermekük: 1931-ben Klára és 33-ban Sándor.

A család 1936-ban épített a Deák Ferenc utca és Bátori Utca sarkán egy négyszobás családi házat. Néhány percre a közkórháztól, második szomszédban volt az elegáns Pető villa. Görög Sándor könyvében így emlékszik vissza:

Innen a Báthory utcából járt apám reggelente a munkahelyére, Klári a Domonkos-rendi nővérek Paragvári úti Elemi Iskolájába, majd a Kanizsai Orsolya Leánygimnáziumba, én pedig a Domonkos-rendi nővérek óvodája után a Hollán Ernő utcai Püspöki Iskolába.

Ő volt Szombathely első egyetemi magántanára

Görög Dénes
Görög Dénes
vasiszemle.hu

Ezekben az időkben Görög Dénes törvényszéki orvosként, a szombathelyi közkórház főorvosaként dolgozott, de kapcsolata a pécsi egyetemmel továbbra is megmaradt. További tudományos munkássága vezetett oda, hogy az egyetem 1934-ben magántanárává habilitálta. Még ebben az évben meghirdette első pécsi kurzusát, és évente megismételte.

A szombathelyi társadalom megbecsült tagja lett, csatlakozott a Rotary Clubhoz, választmányi tagja lett a Vasvármegyei Múzeumok Barátainak Egyesületének.

Egy 1939 novemberi keltezésű tanúsítvány szerint a család még „nem tekintető zsidónak”.

Észak- Erdély visszacsatolása után Görög Dénest behívták katonának, orvosként Erdélyi Emlékérmet kap. 1942. január 27-én már mint zsidót hívják be munkaszolgálatba, a kőszegi Helyőrségi Kórházba vezénylik.

Munkája azonban pótolhatatlannak tűnt Szombathelyen. 1943 februárjában a szombathelyi közkórház igazgató főorvosa, dr. Pető Ernő maga írt számára igazolást:

Hivatalosan igazolom, hogy dr. Görög Dénes egyetemi tanár a fenti közkórház laboratóriumi osztályának vezető főorvosa. E minőségében az 1000 ágyas közkórház összes laboratóriumi vizsgálatát ő végzi, köztük a kórházban ápolt 190 sebesült és beteg honvédét is. Mivel dr. Görög Dénesnek szakképzett helyettese nincsen, távolléte esetén a fertőzőbetegségek kivizsgálása ütközne elháríthatatlan akadályokba. Így jelenlegi szolgálati helyén való meghagyása a közérdek szempontjából feltétlenül indokolt.

Görög Dénes 1944. május 17-én írta az utolsó jegyzőkönyvét egy ideggyógyászati osztályon meghalt rákos betegről (Ebben az évben ez volt a 137. sectiója.)

Ez a jegyzőkönyv is olyan korrekt, mint az előzök. Az aláíráson sem látszik lényegi változás az előző évek aláírásához képest

– írja dr. Garzuly Ferenc, szombathelyi orvos „A múlt árnyai. A szombathelyi patológia jegyzőkönyveinek üzenete” című könyvében.

Láthatta, mekkora baj közeleg, próbálta legalább gyerekeit menteni

Klári nővérem. Auschwitzban gyilkolták meg
Klári nővérem. Auschwitzban gyilkolták meg
Görög Sándor Repkényszaggatás c. könyve

Aztán felgyorsulnak az események: 1944. május 20-án kitették a szombathelyi közkórházból, május 25-én beköltözött a szombathelyi gettóban lévő Rákóczi utcai óvoda épületébe.

A 13 éves Klárit az Annunciáta Nővérek szombathelyi rendházába rejtették el, de a kedvesnővérek, önhibájukon kívül nem tudták megmenteni az életét. Tüdőgyulladást kapott, be kellett szállítani a közkórházba. Egy éjjel aztán egy magyar csendőr és egy német katona törtek be az osztályra és a magas lázzal fekvő gyermeket elvitték a gettóba. Feljelentették.

A 10 éves fiát, Görög Sándort a verbita szerzetesekhez menekítették (Isteni Ige Társasága) a kőszegi Missziósházba.

Erről könyvében így emlékezett:

Apám egyik legjobb barátja, dr. Prugberger József, tüdőgyógyász főorvos, kollégája a kórházban. Józsi bácsi beültetett a saját autójába, és elvitt Kőszegre 1944. április 12-én, a saját élete és biztonsága kockáztatásával. Ő megmentette az életemet.

A halálvonat július 4-én kigördült a szombathelyi pályaudvarról.

Az auschwitzi lágerbe érkezés után a Görög családból különválasztották a nőket. A sógornőt, Szemző Magdát mint munkaképesnek látszót jobbra, a többieket, a nagymamát és Görög Dénes feleségét (akit rettentően megviselt a nagybeteg kislánya ápolása a vonaton) valamint a Klárát, a 13 éves nagybeteg kislányt balra terelték, aztán egyenesen a gázkamrába küldték. Később Görög Dénes tudomására jutott, hogy az 1-es krematóriumban égették el őket.

Auschwitz 70 - tábor bejárata az "Arbeit macht frei" felirattal
MTI Fotó: Czeglédi Zsolt

Görög Dénest, mint orvost a hírhedt 19-es barakkba küldték

A feljegyzések szerint néhány héttel később került boncolóorvosként Josef Mengele áltudományos kísérleteket végző, rettenetes részlegébe.

Görög Sándor könyvében a kiválasztás kapcsán meg is jegyezte:

Szombathelyen képtelen legendák kaptak szárnyra. Tudni vélik, hogy a halálvonatnak rámpára érkezése után a német őrök kiáltozták apám nevét, akit mint Németországban is ismert kórboncnokot Mengele már előre kinézett magának. Még olyat is hallottam, hogy évfolyamtársak voltak, ami már csak azért is képtelenség, mivel Mengele 10 évvel fiatalabb volt apámnál.

Auschwitz 70 - Orvosi szoba
Auschwitz 70 - Orvosi szoba
MTI Fotó: Czeglédi Zsolt

Később viszont igaznak bizonyult egy másik legenda, miszerint Auschwitzban Görög Dénes megmentette egy 15 éves fiú életét azzal, hogy az éhezőnek odaadta saját fejadagját. Ez a fiú Wreiss András volt, aki később a Bécsi Műegyetem ergonómus professzora lett, és maga is több ízben elmesélte ezt a történetet.

Mi lehetett a dolga Görög Dénesnek, mi volt a munkája az auschwichi krematóriumban?

Ami biztosan tudható: 1944 nyarán a Sonderkommandóban 450 magyar zsidó férfi mellett 200 lengyel, 180 görög, néhány szlovák és német zsidó, valamint 20 orosz hadifogoly szolgált a kápók felügyelete alatt. Nyiszli Miklós nagyváradi patológus volt az alakulat főorvosa. A II. krematóriumban ő boncolta a tetemeket dr. Mengele számára. Itt dolgozott Nyiszli beosztottjaként aztán Görög Dénes is. A IV. krematórium munkacsapatának szintén volt egy magyar tagja, Péter Zoltán munkácsi orvos.

Az első találkozásról így számol be könyvében (a XVIII. Fejezetben) Nyiszli:

Délutáni pihenőmet tartom szobámban, midőn ajtót nyit és három rabruhás ismeretlent tolva maga előtt, belép Oberschaarführer Mussfeld. Közli velem, hogy kollégákat kaptam dr. Mengelétől és karját feléjük nyújtva, szánakozó pillantást vet a szerencsétlen alakokra.
Szánalmas alakok szegények, ahogy itt állanak mocskos rabruháikban, a halálos dermedtségtől némán, a környezet újszerűségétől félszegen. Már ők is tudatában vannak helyzetük reménytelenségének, ahogy az épület kapuját átlépték.
Bajtársi kezet nyújtok feléjük, bemutatkozunk egymásnak. Az első, akivel kezet fogok, dr. Görög Dénes egyetemi magántanár, a Szombathelyi Állami Közkórház kórboncnoka. Alacsony, negyvenöt év körüli, vastag szemüveget hordó sovány ember. Jó benyomást tesz reám. Érzem, jó bajtársak leszünk. A második ötven év körüli, köpcös, alacsony, hajlott hátú, nagyon rosszarcú egyén. Fischer Adolf, húsz év óta a Prágai Anatómiai Intézet boncszolgája. Mint cseh zsidó, már ötödik éve K. Z. lakó. A harmadik dr. Kölner József nizzai orvos, már hároméves K. Z. lakó. Szűkszavú, de képzett fiatalember, mindössze harminckét éves.

Nyiszli feladatai nem csak a boncteremhez kapcsolódnak, ahogy könyvében írja:

A bonctani és laboratóriumi munkán kívül köteles vagyok a négy krematórium százhúsz főnyi SS-személyzetét, valamint a Sonderkommando nyolcszázhatvan főnyi személyzetét orvosilag ellátni. (…) Továbbá rendszeres kezelésben kell részesítenem a krematóriumok területén a betegeket, ezért naponta fel kell keresnem őket. Szabadon járhatok-kelhetek a négy krematórium között… reggel hét órától este kilenc óráig.

Hírhedt fotó, amit titokban a Sonderkommando tagjai fotóztak
Hírhedt fotó, amit titokban a Sonderkommando tagjai fotóztak
Nyugat.hu

Arról, milyen kimondhatatlan és megnevezhetetlen borzalmak sorozata várt az itt dolgozó emberekre elég legyen ennyi, szintén szintén Nyiszlitől, a XXII. Fejezetből:

Éktelen ordítás jön elő torkaikból, amint a földön vonaglanak fájdalmukban. Borzasztó jelenet! A jajveszékelésre, ordításra felfigyel munkájából az idegen SS hadbíró és megkérdezi tőlem: „- mi folyik odakint az udvaron?" Az ablakhoz jön ő is, és elmagyarázom neki a jelenetet. Úgy látszik szokatlan neki az ilyen látvány, mert undorodva fordul el tőle és rosszallóan megjegyzi: „ezt mégsem kellene csinálni!"
A Sonderkommando leszedi az áldozatok rongyait és egy halomba rakja az udvaron. A szerencsétleneket pedig behordják az égetőterembe és ott a kemencék előtt álló Oberschaarführer Mussfeld elé állítják őket. Ma ő van soron a tarkólövésnél! Gumikesztyűs kezében a fegyver! Egymásután hullnak le a halottak, hogy helyet adjanak a következőknek. Néhány perc alatt felborította, így szokta mondani „umgelegt", mind a nyolcvanat. Egy félórával később elhamvadtak.

Másutt így ír Nyiszli a munkájukról:

Világít a máglyák lobogó tüze. Itt terjeng négy krematórium kéményeinek füstje. A lég égő emberhúsnak és pörkölődő hajnak szagától terhes. A halálba indulók ordítása és a tarkólövések dörrenése remegteti az épület falait. Ide tér meg minden szelektálás és véres tűzijáték után. Itt tölti minden szabad idejét a borzalmak e légkörében és csendes őrjöngéssel nyittatja fel velem halálba küldött ártatlanok százainak hulláit.

Nyiszli egy helyütt, a XXXII. Fejezetben így emlékszik vissza a szombathelyi orvosról:

Elhagyom e helyet és visszatérek szobámba. Midőn kinyitom ajtaját, meglepődve látom, hogy a megszokott erős fényű villanylámpa nem ég, helyette vibráló gyertyafény ad halvány világosságot a helyiségnek. Első pillanatban áramzavarra gondolok. Kollégám, a szombathelyi segédtanár ül az asztalnál, fejét könyöklő kezeiben tartva, az előtte álló gyertya lángjába mered. Észre sem veszi bejövetelemet. A gyertya lobogó lángja megvilágítja arcát. Évekkel látszik öregebbnek. Vállára teszem kezemet és hangulatának megfelelően, gyöngéden kérdezem:
- Dénes, kinek a számára gyújtottál e helyen emlékgyertyát? - Zavaros választ kapok. Apósról, meg anyósról beszél, kik tizenöt éve halottak. Feleségét és gyermekét, kik itt vesztek el az I-es krematóriumban, erre Sonderkommandós szemtanúk vannak, nem említi. Azonnal felismerem a melankóliás depresszió és a retrográd amnesia, azaz visszaemlékezés hiányának tüneteit.
Átölelem, ágyához vezetem és lefektetem. Szegény barátom! Te törékeny testű, halk szavú, finom lelkű, nagy tudású orvos, ki betegek gyógyítása helyett a halál szolgálatába zuhantál és lakója vagy birodalmának. Olyan tragédiáknak és borzalmaknak vagy hosszú hónapok óta szemtanúja, miket emberi agy nem foghat fel és nem él ember, ki elhiszi. Nem is baj, hogy idegeid felmondták a szolgálatot és agyadra jótékony ködfátyol borul. Legalább nem érzékeled a még elkövetkezendőket.

Így mehetett egészen 1945 január 17-éig, amikor evakuálták az auschwitzi lágert

Hatnapos gyalogmenet után az életben maradottakat nyitott vagonokon Mauthausenbe vitték. Ott találkozott Nyiszli Görög Dénessel utoljára.

Erről a XXXIX. fejezetben Nyiszli így mesél:

Dr. Korner, a fiatal nizzai orvos megviselt, de tűrhető kondícióban, dr. Görög Dénes, a szombathelyi magántanár terminális formában áll mellettem. Tudatának zavartsága most még kihangsúlyozottabb, mint a krematóriumi időkben. Már ott is gondot okozott nekem defektusának állandó leplezése. Mindent elkövettem, hogy dr. Mengele ne kerüljön vele szemtől szembe. Mussfeld is veszedelmes megfigyelő volt. Percekig sem maradt volna életben szegény barátom, ha kiderül használhatatlansága.
Már a krematóriumban végrendelkezett és közölte velem kívánságait.
- Miklós - szólt egy alkalommal -, te olyan erős akarattal rendelkezel, biztosan haza fogsz kerülni, én azonban érzem, hogy nem érem meg a dolgok végét. Feleségem, leánykám itt pusztultak el a gázkamrában, erről meggyőződtem. Egy kis fiút rejtettem el a kőszegi kolostor barátainál, az én gyermekemet, a 12 éves Sándorkát. Vedd magadhoz, ha hazakerülsz, ez az én kívánságom, halálom biztos tudatában. - Szívesen megígértem neki. hogy kívánsága szerint cselekszem.

Reggel már nem volt doktor, csak fagyott csontváz

Ettől a beszámolótól némileg eltérnek dr. Farádi László, később egészségügyi miniszterhelyettes „Diagnózis az életemről” című megjelent önéletírásában lejegyzettek:

A harmadik éjszaka a szomszédból hangot hallok:
- Van itt magyar?
Választ nem vár.
- Most dobtuk ki egy magyar orvosnak holttestét. Azt mondta tegnap: Görög doktor vagyok , a pécsi egyetemet, Entz professzort emlegette, meg , hogy Szombathelyről hozták ide. Talán él valakije. Reggel már nem volt doktor, csak fagyott csontváz.

Görög Dénes mellszobra Szombathelyen
Görög Dénes mellszobra Szombathelyen

Dr. Török Gyula celldömölki orvos is azt állította, hogy jelen volt Görög Dénes halálánál, ő így emlékezett vissza: „Ebenseeben halt meg. Őt az auschwitzi evaculált táborból hozták Mauthausenen keresztül, igen-igen leromlott állapotba Ebenseere, és tényleg minden segítség dacára nem lehetett őt megmenteni. Szegény megboldogulnak én fogtam le a szemét.

A Görög család pusztulása – a túlélők

A Görög családban egyedül Görög Sándor éli meg a háború végét, ahogy fentebb leírtuk már, őt a kőszegi Missziósházban bújtatták el, és dr. Prugberger József, tüdőgyógyász főorvosnak köszönheti az életét, aki kimenekítette Szombathelyről.

Sándor nevelőanyja a legendás hírű szombathelyi magyar-francia szakos középiskolai tanár, Szemző Magda lett, édesanyja életben maradt húga. Akit, ha emlékeznek még, családjából egyedüliként választottak ki a láger rámpáján munkára. Egy hónapot töltött Auschwitz-Birkenauban, majd a Kassel melletti Hessisch-Lichtenauba, a Dynamit-Nobel cég gránátgyárába vitték kényszermunkára, ahol nyolc hónapig robotolt.

Szemző Magda nevelt fiának, Görög Sándornak gyermekével, Klárával. Dr. Görög Sándor tulajdonában
Szemző Magda nevelt fiának, Görög Sándornak gyermekével, Klárával. Dr. Görög Sándor tulajdonában
Dr. Görög Sándor tulajdona

Görög Sándor ma is él, Széchenyi-díjas magyar kémikus, gyógyszerkutató, a Magyar Tudományos Akadémia rendes tagja lett. Az analitikai kémia és a gyógyszerkémia neves kutatója. 1992 és 1999 között a Richter Gedeon Rt. Kutatási Analitikai Központ vezetője volt.

Látott valami érdekeset, izgalmasat, szokatlant? Írja meg nekünk, vagy küldjön róla fotót. Akár névtelenül, titkosított üzenetküldő rendszerünkön keresztül itt , vagy facebook messengeren ide kattintva. Esetleg emailben, itt: jelentem_KUKAC_nyugat_PONT_hu

Kapcsolódó cikkeink

Meztelen lábak csoszogása – a Saul fia (kritika)

Megnéztük Nemes Jeles László filmjét. Most is a sonderkommandósokkal pakoljuk a hullákat, súroljuk a gázkamrában a vért, lapátoljuk a krematóriumból a hamut a folyóba.

Halálmenetben sohase vedd le a cipődet!

A szombathelyi Spiegler Elemér bácsi épp ma százegy éves, túlélte a holokausztot, és köszöni szépen, jól van. Mi a titka?

Hozzászólások

A cikkekhez csak regisztrált felhasználóink szólhatnak hozzá. Kérjük, jelentkezzen be, vagy ha még nem tette, regisztráljon.

A szerkesztőség fenntartja magának a jogot, hogy a cikkekhez nem kapcsolódó kommenteket moderálja, törölje. A részletes moderálási szabályokért ide kattintson!

Múltbanéző